Már a mindennapi működést veszélyezteti a munkaerőhiány

Hétről hétre, sőt napról napra súlyosabb a magyarországi munkaerőhiány. Már minden vállalkozás, nem csak a nyugati határszélen lévők, nem csak legkurrensebb szakmákban foglalkoztatók, hanem szinte már minden magyar vállalat munkaerőhiánnyal küzd – jelentette ki Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke a Kossuth Rádió G7 című műsorában.

Ez gátja a napi működésnek és a fejlesztéseknek, bővítéseknek. Összességében százezres nagyságrendben hiányoznak munkavállalók a hazai piacról. Ezzel a jelenséggel évekig, évtizedekig együtt fogunk élni, vagyis elsősorban a munkaerőhiány mérséklésére, kezelésére kell akciókat kidolgozni – tette hozzá.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. MTI Fotó: Kovács Tamás

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. MTI Fotó: Kovács Tamás

Fontosnak nevezte, hogy a magyar gazdaságban vannak átcsoportosítható források. Szerinte ilyen az államigazgatási-költségvetési szféra, az itt dolgozók egy része átképzésekkel átterelhető a versenyszférába. A másik bevonható munkaerőforrás a közmunkában foglalkoztatottak, innen is átirányítható lenne pár tízezer ember. Ehhez azonban intézkedésekre van szükség, például a közmunka szűkítésére, a bérviszonyok alakítására.

Úgy vélte: rövid távon csak tűzoltásra van lehetőség, a demográfiai folyamatokat, illetve a munkavállalási célú elvándorlást nem lehet egyik napról a másikra befolyásolni.

Beszélt arról is, hogy a magyarországi roma népesség foglalkoztatási rátája nagyon alacsony, ez is egy forrás. Ráadásul egy növekvő részarányú népességről beszélünk. Ezen a területen sokkal nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni, és szükség lenne egy hosszú távú programra, melyben „az egész társadalomnak benne kellene lenni”.

Változtatni kellene a szakképzésen, alapképzésen is, egészen más tartalommal, másképp kellene felkészíteni a gyerekeket. Probléma van az alapkészségekkel, illetve a tanuláshoz, az iskolához, a munkához, a teljesítményhez való hozzáállással – fejtette ki.

Az MGYOSZ egyébként kidolgozott egy javaslatcsomagot erre vonatkozóan, melyről társadalmi párbeszédet kezdeményeznek.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Varga: nem ülünk fel a migrációs hullámra

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a műsorban fontosnak nevezte: a digitalizáció és a technológiai váltások miatt szükséges 10-15 évente újratanulni a már megszerzett tudásanyagot. Ez azt jelenti, hogy felnőttkorban is tanulnunk kell.

Az elöregedésre és a munkaerőhiányra a miniszter szerint nem lehet megoldás az, ha felülünk a migrációs hullámra. Egyértelművé tette: amíg a saját országunkban vannak munkanélküliek, addig az ő átképzésükkel kell a munkaerő-piaci problémákat orvosolni.

A Brexit kapcsán hangsúlyozta: a tárgyalásokon képviselni kell a kinn dolgozó, magyar, illetve közép-európai munkavállalók érdekeit.

Arra a kérdésre, lesz-e magyar készségstratégia, azt válaszolta: ennek a részelemei már megvannak. Ez azért nagyon fontos, mert a tanulási folyamat már nem szakaszolható. Az új technológiák révén már olyan szakmák jönnek létre, melyek egyszerre teszik szükségessé akár egy középiskolai, vagy inkább egy felsőoktatásban való részvételt. Persze a gyakorlati képzést nem lehet nélkülözni, és hozzá kell igazítani a gazdaság igényeihez azt, milyen képzési formák induljanak el – jegyezte meg.