A szakértő szerint a kilépésnek több hátránya lenne, mint előnye

A szigetországban mindig is napirenden volt az uniós tagság kérdése, szinte amióta beléptek, felvetődött, hogy szeretnének-e tagok maradni, így a mostani népszavazás ezt a vitát is lezárhatja.

Nagy-Britannia uniós tagságáról döntenek a britek a mai népszavazáson.

A szigetországnak az uniós tagság is nehezen jött össze. Franciaország kétszer is megvétózta a szigetország csatlakozását az Unió elődjébe, az Európai Közösségekbe. Végül 1973-ban léptek be, de két évvel később népszavazást tartottak a tagságról. Akkor a britek 67 százaléka támogatta a maradást.

A szakértő szerint most sem az a nagy kérdés, hogy miért akarnak a britek kilépni az Unióból. Frank Tibor akadémikus a kérdést inkább úgy tenné fel, hogy miért merült fel bennük a gondolat, hogy belépjenek az Unióba, hiszen Nagy-Britannia hagyományosan nem európai országnak tekinti magát, s ennek nagy múltja van.

Elsősorban birodalmi múltja, amely a 20. század elejéig-közepéig tartott. A föld lakosságának és a szárazföldi területeknek a negyede tartozott a Brit Birodalom fennhatósága alá.

A 2. világháború után sem Európát tekintették a legfontosabb partnernek. Winston Churchill – noha az európai integráció híve volt – Nagy-Britannia legfontosabb partnerének a brit nemzetközösséget tekintette, azt követte az Egyesült Államok, és csak azután Európa.

A briteknek egészen más, nem európai öntudata van, nem tekintik magukat Európa részének.

A szakértő szerint a birodalmi múlt nagyon sokáig jelen volt a brit hétköznapokban. A függetlenség egyik szimbóluma pedig az angol font lett.

Épp ezért Nagy-Britannia egyike azoknak az országoknak, amelyek köztudottan nem léptek be az eurozónába, és így a különállásukat gazdasági vonatkozásban sok tekintetben máig fönntartották.

Nagy-Britannia reformokat követelt az Európai Uniótól

A brit miniszterelnök az Európai Unió reformjától tette függővé, hogy a távozás, vagy maradás mellett kampányol-e a népszavazás előtt.

London, 2016. június 23. David Cameron brit miniszterelnök (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Cameron négy fő területen irányozta elő az EU a reformját: a szuverenitás, a versenyképesség, a személyek szabad mozgása, illetve a jóléti rendszerekkel való visszaélés kérdésében, valamint a fölösleges brüsszeli bürokrácia csökkentését várja el, sorolta Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy az Európai Unió jelenlegi rendszerét meg kell reformálni, hiszen több tagállam is fontosnak tartja a nagyobb önállóságot.

A szigetország ezt azzal is erősítené, hogy kivenné az uniós alapszerződésből azt a passzust, amely csak az eurót fogadja el közös fizetőeszköznek.

A legvitatottabb kérdés a személyek szabad mozgása és a munkavállalás. Nagy-Britannia ugyanis jelentősen korlátozta volna, hogy a külföldi munkavállalók hozzájussanak a szociális ellátáshoz. A brit kormány több év türelmi idő után tette volna csak lehetővé a külföldieknek a hozzáférést.

Ebben kompromisszumos megoldás született, miszerint, ha úgynevezett szükséghelyzet áll fenn, vagy túlterheltté válik egy tagállam szociális ellátórendszere, korlátozni lehet a más EU-tagállamokból érkezők hozzáférését a jóléti szolgáltatásokhoz. A döntés azonban, hogy mikor van szükséghelyzet, Brüsszel, és nem a tagállami kormányok kezében van.

A távozásnak számos kedvező hatása lenne

A britek soknak tartják a tagságból adódó kötelezettségeket. Gazdaságilag azonban az ország nem fizet rá a tagságra, mert része egy olyan nagy piacnak, amelyet elveszítenek, ha kilépnének az Unióból, véli Frank Tibor.

A brit kormány évekkel ezelőtt jelezte azt is, hogy korlátozná az a tagállamokból érkező munkavállalók betelepülését. A szakértő szerint ezt az álláspontot csak erősítette a migrációs válság.

Az egyik legnagyobb kilépéspárti konzervatív politikus, Boris Jonhson Nagy-Britannia távozása esetén pontozásos rendszert vezetne be a külföldi munkavállalóknak, amely különböző szempontok alapján bírálná el a munkavállalói kérelmeket.

A szakértő ugyanakkor ebben az esetben sem számol azzal, hogy hazaküldenék az ott dolgozókat. Ugrósdy Márton úgy véli, ha a britek az összes munkát elvállalnák, akkor nem lengyel, magyar, pakisztáni és indiai munkásokkal töltenék fel a munkaköröket.

Az elemzők szerint a kilépésnek több hátránya lenne, mint előnye

Pénzügyi szakemberek szerint a kilépés jelentős gazdasági kockázatokat rejt.

A brit pénzügyminiszter számszerűsítette is a lehetséges károkat. George Osborne szerint a kilépés után adóemelésekre lenne szükség, Nagy-Britannia hiánya ugyanis 30 milliárd font lenne. Osborne szerint emiatt a jelenlegi 20 százalékos személyi jövedelemadót 22 százalékra kellene emelni.

Sokan azonban csak fenyegetőzésnek tartják a pénzügyminiszter kijelentéseit.

Az Európai Uniót is súlyosan érintené, ha az egyik legerősebb gazdaság, a legnagyobb, legerősebb hadsereg veszne el az európai keretrendszerből.

A szakértő szerint Magyarországot is rosszul érintené a Brexit

A britek kilépésével Magyarország fontos politikai szövetségest veszítene el. De nem csak politikai, gazdasági hatásait is megérezné Magyarország Nagy-Britannia kilépésének.

David Cameron brit miniszterelnök, Orbán Viktor magyar kormányfő. (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közölte: az Egyesült Királyság távozása 0,3-0,4 százalékkal fogná vissza a gazdasági növekedést.

Át kellene értékelni bizonyos brit vállalatok magyarországi befektetéseit is. Nagy-Britannia az öt legnagyobb magyarországi befektetők között található, és nagyon sok embernek adnak itthon munkát.

Kérdés lenne, hogy az EU hogyan állapodna meg egy esetlegesen tagságon kívüli státusszal rendelkező Nagy-Britanniával.

A szakértő szerint a Brexit nem csak közvetlen gazdasági nehézségeket okozna. Nagy-Britannia kilépése lavinát indíthatna el, más európai uniós tagországot is fölbátorítana hasonló lépésre, s az végzetes lenne az Európai Unió szempontjából.

A brit miniszterelnök szerint Nagy-Britanniának nem lenne visszaút az Európai Unióba, ha a Brexit-pártiak lesznek többségben a referendumon.