A magas részvétel a britek bennmaradását segítené

Szünnap van a labdarúgó Európa-bajnokságon, így mindenki Nagy-Britanniára figyel. Egész Európa jövője a tét az uniós tagságról szóló népszavazáson. Több mint 46 millióan szavazhatnak. A közvélemény-kutatók szerint fej-fej mellett van a két tábor, a fogadóirodák szerint jóval esélyesebb a bennmaradás. Az Unió válságtervekkel készül. Ha a britek kilépnek, minden megváltozik, ha maradnak, akkor is új korszak kezdődhet.

Heves esőzés és áradás nehezíti a részvételt az uniós tagságáról szóló népszavazáson Nagy-Britannia délkeleti részén. A hatóságok több helyen szavazófülkéket költöztettek el, mert megközelíthetetlenné váltak.

A részvételi arány kulcsfontosságú a referendumon, elemzők szerint ugyanis, ha sokan mennek el szavazni, akkor az a bennmaradást segíti.

Az előrejelzések azt vetítik előre, hogy az az időjárási viszontagságok ellenére is magas lesz a részvételi arány, a szavazás végeredménye pedig szoros lesz.

A szavazófülkék helyi idő szerint este tízig tartanak nyitva, addig 46,5 millió brit választópolgár adhatja le voksát. Amint bezárnak a szavazóhelyiségek, az urnákat a 382 helyen létrehozott központokba gyűjtik, és megkezdik a számolást.

A briteknek arra a kérdésre kell igennel, vagy nemmel válaszolniuk, hogy “az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon-e, vagy lépjen ki az Európai Unióból?”. A voksoláson a brit állampolgárok mellett az Ír Köztársaság, a Nemzetközösség életvitelszerűen Nagy-Britanniában élő állampolgárai, valamint Észak-Írország és Gibraltár lakói vehetnek részt.

A konzervatív párti brit kormány a referendum kampányában a bennmaradás mellett tette le a voksát, egyes kabinettagok azonban Cameron engedélyével dönthettek arról, hogy melyik tábor mellett kampányolnak. A miniszterelnök a bennmaradásra szavazott, ahogy parlamenti ellenzékének vezetője, a Munkáspárti Jeremy Corbyn is.

Ez a második menni vagy maradni szavazás

A britek másodjára szembesülnek a kilépni vagy maradni kérdésével. 1975-ben arról kellett dönteniük, hogy országuk maradjon-e az Európai Gazdasági Közösségben. Az volt az első olyan referendum, amelyet az Egyesült Királyság egész területén megtartottak, és ugyanúgy megosztotta az akkori munkáspárti kormányt, mint a mostani konzervatív kabinetet. Végül akkor a voksolók 67 százaléka döntött a bennmaradás mellett.

Európa, sőt többek szerint az egész nyugati civilizáció jövője a tét

Politikusok, üzletemberek, a világ pénzügyeinek irányítói és sok ismert ember üzente a briteknek, hogy maradjanak az Unióban.
Csakhogy a kilépéspártiaknak éppen az az egyik problémájuk, hogy kívülről hoznak helyettük döntéseket. Ők azt akarják, hogy ne szóljanak bele az életükbe, főleg ne a brüsszeli bürokraták.

London pub 2016. június 13-án. MTI/EPA Fotó

London pub 2016. június 13-án. MTI/EPA Fotó

A kampány tele volt túlzásokkal, szélsőséges állításokat, riogatással.

A bennmaradás pártiak szerint, ha kilépnek, darabjaira hull a brit gazdaság. Adókat kell emelni, gyengül a font, kivonulnak a nemzetközi cégek. A brexit pártiak szerint viszont ez hazugság. Ők azt mondják, Nagy-Britannia erősebb lenne, ha kiszabadulhatna az Európai Unió szorításából.

A másik fő kampánytéma a bevándorlás volt. A kilépéspártiak szerint fennáll a veszélye, hogy rövid időn belül több millió török vendégmunkás szállja majd meg Nagy-Britanniát, a maradáspártiak szerint azonban ez pusztán riogatás és gyűlöletkampány.

A közvélemény-kutatók szoros versenyt, a fogadóirodák komoly maradáspárti előnyt jeleznek

Ha valaki 100 fontot tett a maradásra az elmúlt napokban, és ez jön be, 122 fontot fog nyerni. Ha viszont a kilépésre tett fel ugyanekkora összeget, és a szavazáson a kilépéspártiak győznek, akkor 400 font lesz a nyereménye. A fogadóirodák logikája szerint tehát a kilépés esélye sokkal valószínűtlenebb, magyarázta az M1 londoni tudósítója.

Brüsszel válságtanácskozással készül

Brüsszelben valós lehetőségként számolnak azzal, hogy nyerhetnek a kilépéspártiak.

Ha többségben lesznek a kilépést akarók, pénteken elkezdődnek a válságtanácskozások az Európai Parlamentben, majd az Európai Bizottságban.

Több ország – például Írország, Belgium, Németország – gazdaságilag járna rosszul.

Vannak országok, ahol „eldőlhet a dominó”, mert nagyon erősek a radikális politikai erők – Franciaországban, Hollandiában, Ausztriában, Dániában, Finnországban, Olaszországban.

Magyarországot abba a csoportba sorolják, amely egy erős szövetségest veszítene.

Közép-Kelet-Európában és a Balti-országokban pedig amiatt aggódnak, mert nagyon sokan vállaltak munkát a szigetországban, s az ő sorsuk még bizonytalan.