Dolgozni? Hát az mi?

Az Európai Bizottság kinyitná a kék kártya rendszerét az unión kívüli, harmadik országokból érkező, magasan képzett munkaerő előtt. Eközben

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos keddi strasbourgi sajtótájékoztatóján bejelentette: az európai kék kártya rendszer reformjával és a hatékonyabb integráció segítésével a legális migráció lehetőségét teremtené meg az EU. Az Európát elérő migránsáradat arra készteti az uniót, hogy megteremtse a legális bevándorlás feltételeit mindazoknak, akik munkához akarnak jutni a kontinensen – tette hozzá.

MTI/EPA/Belga pool/Laurie Dieffembacq

MTI/EPA/Belga pool/Laurie Dieffembacq

Kívül-belül

A hatékonyabb integráció és a könnyebb munkához jutás megteremtése érdekében elsősorban az unión kívüli, harmadik országokból érkező, magasan képzett munkaerőnek lesz elérhető az európai kék kártya rendszere – magyarázta a biztos.

Ám mindeközben például Brüsszelben négyből egy gyerek már olyan családban nevelkedik, ahol egyszerűen nem látta a szüleit dolgozni, ezért sokak szerint inkább az EU-belül létező munkanélküliség problémáját kellene először megoldani, nem pedig az unión kívülről érkezettekét.

Mellébeszélés

Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője és Boros Imre közgazdász a 180 percben mondta el véleményét a kérdésről.

A közgazdász szerint a Nyugat egyszerűen nem hajlandó szembesülni az eddigi tanulságokkal, kudarcaival, Brüsszelben folyamatos mellébeszélés folyik hiszen – hívta fel a figyelmet – ez az ötlet nem új, ám a Németországban érkezettek integrációja gyakorlatilag az elmúlt 40 évben sem hozott eredményt.

Csábító a bőkezű nyugat-európai szociális rendszer

Az elemző úgy vélte, a mostani problémát a jóléti rendszerek is katalizálják, a szociális rászorultsági alapon járó juttatások ugyanis bebetonozzák ezeket a családokat, hiszen elvannak abból a pénzből is, amit így kapnak. Nem véletlen – tette hozzá – hogy a most érkezett, érkező szakképzetlen munkanélküliek számára is nagyon csábító a bőkezű nyugat-európai szociális rendszer. Ez a folyamat ráadásul – tette hozzá már Boros – a német társadalmat is torzítja, hiszen Németország német születésű polgárait is lefelé húzza.

7 év piacképessé válni

Aktuális kutatások szerint egyébként egy menekültet munkaerő-piaci szempontból piacképessé tenni átlag 7 évbe telik, de vannak halmozottan hátrányos csoportok is, egy szomáliai férfi például tíz, egy nő 12-13 év után válhat képessé elhelyezkedni – hívta fel a figyelmet a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. És számolni érdemes még a háborús traumákkal is, amelyeket az integrációs intézkedések előtt kell kezelnie a befogadó országoknak – tette hozzá Sántha Hanga.

Ankara válogat

A török politika eközben csak saját népe értékeit tartja szem előtt, kiválogatják a nekik kellő embereket, és a hátrányos helyzetű embereket küldik tovább a „humánus politika” részeként, ám hallani olyan esetekről, hogy diplomás családtagokat a repülőtérről fordítottak vissza, míg a többieket Európába küldték – emlékeztetett az elemző a Kossuth Rádió csütörtök reggeli műsorában.