Gyerekkel is utcára kerülhet

Szinte naponta keresik meg a végrehajtók a gyermekvédelmi szakembereket, mert március óta rohamtempóban folynak a kilakoltatások, és bizonyos helyzetekben a gyámhatóság képviselőjének is jelen kell lenni. A lakás kényszerű elhagyása akkor is súlyos trauma, ha a család minden tagja nagykorú, de még bonyolultabb a helyzet, ha úgy árverezik el az ingatlant, hogy a benne élő kisgyerekek lakhatásáról is gondoskodni kell.

A közelmúltban egy négygyerekes családhoz kellett kimennie a gyermekvédelemnek, mert kilakoltatták őket Pest megyei otthonukból. Az édesanya sokkot kapott, mentőt kellett hívni hozzá, amikor kiderült számára, hogy el kell hagyniuk az otthonukat. A kétségbeejtő helyzetet tovább tetézte, hogy a négy gyereket négy különböző helyen sikerült elhelyeznie a családgondozónak – tudta meg a hirado.hu.

Illusztráció (MTI/Kálmándy Ferenc)

Az idei év első negyedéves adatai alapján március végéig 270 kilakoltatás történt az országban – tájékoztatott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar.

Betelt a végrehajtók naptára

A devizahiteles, majd a téli kilakoltatási moratórium március elsejéig védte az adósokat, azóta olyan méreteket öltött a kényszerű kiköltöztetések száma, hogy úgy tudjuk, a végrehajtók júniusi naptára is betelt. Emiatt több száz ember került nehéz helyzetbe az elmúlt hónapokban.

Sok olyan család is érintett ezekben az ügyekben, ahol kiskorú gyerekek vannak. Kilakoltatáskor bizonyos esetekben a gyámhatóság képviselőjének is jelen kell lenni a végrehajtó mellett.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara tájékoztatása szerint a végrehajtás általános gyakorlata, hogyha kiskorú személy érintettségéről tudomást szereznek, minden esetben értesítik az illetékes gyámhivatalt.

Ha nincs hova menni

Általában tehát az a jellemző gyakorlat, hogy ha kiskorú is lakik a kiürítendő lakásban, a bírósági végrehajtók megkeresik a család- és gyermekjóléti szolgálatokat vagy a gyámhivatalokat.

Amennyiben a gyámhivatal kapta a megkeresést, először továbbítja azt a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, akik felveszik a kapcsolatot a családdal, és tájékozódnak a lehetséges lakhatási lehetőségeikről. Ha a családnak nincs hova mennie, a szolgálat segít nekik, elhelyezi őket a családok átmeneti otthonában.

Kipakolt játékok és bútorok egy három gyermekét egyedül nevelő anya 2011-es kilakoltatásán (MTI/Varga György)

Másfél év haladék

Budapest III. kerületében például három ilyen otthon működik. Ha időben jelentkezik egy gyermekes család, akkor általában tudnak is helyet biztosítani nekik az önkormányzat által fenntartott Családok Átmeneti Otthonában vagy a kerületben működő Máltai Szeretetszolgálat által üzemeltetett családos szállón, illetve a Jó Pásztor Nővérek anyaotthonokban.

Ezekben az otthonokban 12 hónapra biztosítanak lakhatást, amit 6 hónappal meg lehet hosszabbítani – tájékoztatta a hirado.hu-t Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata hozzátéve, hogy a kerületben nem nőtt az átmeneti otthonok várólistája az újra megindult kilakoltatások miatt.

Az otthonokba többféle módon lehet bekerülni. Az egyik lehetőség az önkéntes jelentkezés, amikor a bajba jutott család maga kéri a felvételét, másik lehetőség a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálaton keresztül érkező értesítés, amikor már a családsegítők jelzik a felvétel fontosságát és annak okát.

Sárospatak, 2011. május 17. Munkások bútorokat pakolnak egy teherautóra egy társasház előtt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatakon. A település önkormányzata a kilakoltatási moratórium lejárta után két önkormányzati bérlakást vett vissza lakóitól. MTI Fotó: Vajda János

Kilakoltatás Borsodban 2011-ben (MTI/Vajda János)

Nem elég befogadni, be is kell jelenteni

Abban az esetben, ha a család nem működik együtt, és nincs hova menniük, akkor a szolgálat javaslatot tesz a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére, melyről a gyámhivatal dönt.

Amennyiben a kilakoltatott családot barátok vagy ismerősök fogadják be, nem  elég hajlékot biztosítani a bajba jutott hozzátartozóknak, de be is kell őket jelenteni a lakásba. Ugyanis a gyámhivatal munkatársának ellenőriznie kell, hogy valóban bejelentik-e az adott lakcímen a gyerekeket, és tényleg életvitelszerűen ott él-e a család – mondta a hirado.hu-nak nyilatkozó gyermekvédelmi szakember, aki hozzátette, hogy most már szinte naponta kapnak megkeresést a végrehajtóktól kilakoltatási ügyek miatt, ám némiképp megnehezíti a dolgukat, hogy rendszerint csak az utolsó pillanatban értesítik őket.

Nem tudni, hogy hányan vannak

Bár némileg meglepő, de a bírósági végrehajtásról szóló jelenleg hatályos törvény (Vht.) csak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése esetén írja elő, hogy a gyámhatóság köteles jelen lenni a végrehajtásánál. A lakás kiürítésével kapcsolatos más eljárásban – például a fizetésképtelenné vált devizahitelesek esetében – a Vht. nem írja elő a gyámhatóság értesítését.

Budapest Főváros Kormányhivatala közölte: a gyámhatóság csak akkor intézkedik a helyszínen a gyerek(ek) elhelyezése ügyében, ha a lakásban egyedül találják a kiskorút. Azt azonban nem tudtuk meg, hogy hány kisgyermekes család esetében kell a gyámhatóságnak intézkednie, mert hivatalnál nem vezetnek ilyen statisztikát. Megkeresésünkre azt mondták, hogy „a korábbi évek tapasztalata, hogy a moratórium lejárta után évente legfeljebb néhány eset fordult elő a fővárosban.”

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar 2015-ös adatai alapján 306 ezer végrehajtási eljárás zajlott, amelyekben a moratórium miatt nem került sor tényleges végrehajtásra. Ugyanakkor információink szerint az Igazságügyi Minisztériumban jelenleg zajlik a végrehajtási törvény átdolgozása, hogy az jobban megfeleljen az új helyzet kihívásainak.