Heteken belül ismét döntés születik a devizahitelesekről, a Kúria ugyanis újabb jogegységi eljárást folytat le a devizahitelekkel kapcsolatban. A jogászok azonban nem számítanak a szerződések tömeges érvénytelenítésére, szerintük a perek tekintetében a bankoknak korrekt és méltányos egyezségi ajánlatot kellene előterjeszteni, hogy a még bajban lévő devizahitelesek ügye végleg megoldódjon.
“Érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza?” – így hangzik a jogegységi eljárásban vizsgált jogkérdés, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi döntést helyezett kilátásba a hónap elején.
A Kúria magyarázata szerint a téma azért került ismét napirendre, mert a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben az utóbbi időben újabb értelmezési kérdések merültek fel. A Kúria polgári kollégiuma szerint ezért értelmezési kérdésekben kell dönteni.
A jogegységi eljárást a polgári kollégium vezetője, Wellmann György indítványozta.
A jogegységi tanács várhatóan néhány héten belül meghozza döntését.
Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának sajtószóvivője (k), Józan Magda sajtófőnök (b) és Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője (j) a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogegységi döntés ismertetésén, a Kúrián 2014. június 16-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A devizahitelekkel kapcsolatban a Kúria 2013. december 16-án már hozott egy jogegységi döntést, amelyet a bíróságok azóta több ezer perben alkalmaztak.
Akkor azt is kimondták, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés.
A két és fél évvel ezelőtti döntés szerint a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
A szerződési terhek későbbi – előre nem látható – egyoldalú eltolódása pedig az érvénytelenség körében nem értékelhető.
Érvénytelenből érvényes szerződés
A Kúria arra is felhívta a figyelmet a hónap elején kiadott közleményében, hogy kimondták: “ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie”.
Így, ha a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.
A legfelsőbb bírói fórum közleménye szerint azonban a bírói gyakorlatban – beleértve a Kúria egyik eseti döntését is – újabb értelmezést igénylő kérdések fogalmazódtak meg arról, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül devizaalapúnak.
Az ügyhöz az is hozzátartozik, hogy ügyvédek egy csoportja április közepén a köztársasági elnökhöz és a Kúria elnökéhez fordult amiatt, mert a polgári kollégium vezetője, Wellmann György néhány nappal korábban levelet írt a bankszövetségnek a legfelsőbb bírói fórum egy devizahitelekkel kapcsolatos egyedi döntésével kapcsolatban, holott abban az eljárásban a bankszövetség nem is volt peres fél.
Nem lesz tömeges érvénytelenítés
Arról, hogy milyen forgatókönyvek jöhetnek számításba, megoszlanak a vélemények, de a hirado.hu-nak nyilatkozó szakemberek nem számítanak arra, hogy a jogegységi határozattal tömegesen érvénytelenítik a szerződéseket.
Tekintettel arra, hogy a Kúria 2013-as döntését megváltoztatva 2014 júniusában olyan jogegységi határozatot hozott, amelyben kinyilvánította: az egyoldalú kamatemelés és árfolyamrés vonatkozásában tisztességtelenek voltak a pénzügyi intézmények, és erre egész jogszabályi háttér épült, ráadásul ezt az Alkotmánybíróság is megtámogatta, ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra számít, hogy ezen a döntésen már nem változtathat a legfőbb bírói fórum.
Miután az elszámolási folyamat is elindult, így visszamenőleges jogalkotást követelne meg, ha bármilyen további változtatást eszközölnének – emelte ki.
Sokan az egyoldalú szerződésmódosítás miatt perelnek
Jelenleg vannak olyan folyamatban lévő perek, melyek az árfolyamkockázatnak egyoldalúan való ügyfélre hárítását próbálják megdönteni, megváltoztatni. A Kúria ebben a kérdésben azonban nem foglalt állást, ugyanakkor a Kásler-ügyben az Európai Bíróság iránymutatása szerint az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatásnak alaposnak és személyre szabottnak kell lennie.
Ez az iránymutatás elméletileg lehetőséget biztosíthatna arra, hogy a bíróság kimondhatja, hogy nem volt megfelelő a tájékoztatás, így az árfolyamteher viselése is megoszlik az eljárásban résztvevők között – magyarázta Lomnici Zoltán, aki üdvösnek tartaná, ha olyan jogegységi határozat születne, ami érinti ezeket a pereket, „hogy hamis illúziókat ne kergessenek a károsultak”.
Iratok a felperes Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet által a magyar állam ellen indított devizahiteles per tárgyalásán, a Fővárosi Törvényszéken 2014. augusztus 22-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán
A lényeges az lenne – tette hozzá -, ha a bizonyítási teher megfordulna, és a pénzintézetnek kellene bizonyítania, hogy a tájékoztatás megfelelő volt.
Továbbá abban a kérdésben lenne még teendője a Kúriának Lomnici Zoltán szerint, hogy tisztázza: hiába mondják ki az érvénytelenséget, ennek ellenére a bíróság a jelenleg érvényben lévő jogegységi döntés szerint a bank számításai szerinti egyösszegű teljesítést jelölhet meg.
Ez sérelmes az ügyfelek számára, akik a tönk szélén állva, fizetésképtelenség okán kezdeményezték az eljárást – magyarázta.
Ezeken kívül vannak még más függő területek is, például a végrehajtás kérdése.
Mivel az ügyfelek a kérdésben a bíróságon végrehajtási kifogást nyújthatnak be, ez egy újabb olyan terület, ahol az ítélkezés egységesítése lehet indokolt.
Fontos azonban, hogy a kormányzat döntése alapján átláthatóbb, jogszerűbb működést sikerült garantálni a bírósági végrehajtói karnak – mondta Lomnici Zoltán.
Újabb peres szakasz van kilátásban
Az alkotmányjogász szerint egy esetleges új kúriai jogegységi határozattal elképzelhető, hogy újabb lendületet kaphatnak a devizahiteles perek.
Ebben az új döntésben szerepet kaphatna a jogász szerint annak tisztázása, hogy az érvénytelenségből milyen előnye származik az ügyfélnek?
Azt ugyanis a fentiek alapján tudjuk, hogy most ebből kizárólag a pénzintézetek profitálnak – fogalmazott.
A devizahitelesek számára ugyanakkor Lomnici Zoltán szerint az lenne többek között előnyös, ha minden egyes per tekintetében a bankok korrekt és méltányos egyezségi ajánlatot terjesztenének elő. A peres eljárás ugyanis pénzbe kerül: illetéket kell a károsultaknak fizetni az állam felé.
Ne veszíthessék el ingatlanjaikat a károsultak
„Korábban azt szorgalmaztuk, hogy kapjanak személyes teljes költségmentességet azok, akik perelnek. A bank elbírja a pert, ám a költségek sokszor emberfeletti terhet jelentenek az ügyfélnek, így ezeknek az eljárásoknak a megoldása az lehetne, hogy a bankok olyan megfelelő egyezségi ajánlattal állnának elő, ami nem irreális, ugyanakkor a banki károsult sem kerül nehéz helyzetbe, különösen az ingatlanja elvesztése által” – hangsúlyozta Lomnici Zoltán.
A magyar társadalomra jellemző, hogy több generáción keresztül apáról fiúra száll az ingatlanok nagy része, így a Nemzeti Eszközkezelőnek ezért is óriási a jelentősége; ha pedig az ingatlan kikerül a család tulajdonából, az esetek túlnyomó többségében ez egyet jelent az utcára kerüléssel – fogalmazott az alkotmányjogász.
Szerinte az is megfontolandó, hogy ha a már megszűnt vagy felbontott szerződés után a bankok méltányos részletfizetést engedélyeznének, akkor már nem érvényesülhetne a kamatingadozási jelleg, ami a devizahitelekre jellemző volt.
Lomnici Zoltán felhívta a figyelmet egy szintén állandóan visszatérő kérdésre, a kis- és középvállalkozások helyzetére is, amelyek jogi személlyel rendelkeznek, és olyan kis- és közepes családi vállalkozások, akik sokan megroppantak a devizahitelek súlya alatt.
Az ő sorsukat is lehetne esetlegesen bírósági úton rendezni – fűzte hozzá az alkotmányjogász.
Pontosítják az összegeket?
A Kúria jogegységi döntésének tervezete azt mutatja, hogy a Kúria mindenképpen részévé akarja tenni a szerződéshez kapcsolódóan azokat a folyósítást követően létrejött értesítőket, amelyek pontosan meghatározzák azt az összeget, amit kapott az ügyfél – fogalmazott Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke a hirado.hu-nak.
Vagyis a szakember a szándék mögött leginkább azt sejti, hogy „le akarják zárni a rendszert, ami a végrehajtási perekben a végrehajtás megszüntetését eredményezte, vagyis nyitva hagynák a lehetőséget, hogy a végrehajtás befejeződjön, vagy ne lehessen felfüggeszteni”.
Az elmúlt másfél-két évben az ítéletek döntő többsége végrehajtással volt kapcsolatos, és túlnyomó többségben megszüntették, vagyis alkalmatlanná ítélték a szerződést arra, hogy számszaki következtetéseket levonjanak ahhoz, hogy milyen pontos összeggel tartozik az adós, ami alapját képezhetné a végrehajtási eljárásnak – magyarázta.
Barabás Gyula felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bíróság oldalán is nemrégiben jelent meg egy eljárás, ami azonos azzal, amiben a Kúria jelenleg gondolkodik: tartalmazza például a költségek, a tájékoztatás, a később dokumentált költségek kérdését is, illetve, hogy ezek a szerződés részévé váltak-e vagy sem. Barabás Gyula ezért úgy véli, érdemes lenne megvárni az EB döntését, mert az lehetne irányadó a döntésre.
A két fél közötti megállapodás lenne a legcélravezetőbb
A MNB februárban a hitelintézetek felé készült ajánlása arról szólt, hogy állapodjanak meg az adósokkal, akár az árfolyamveszteség átvállalásával. Ez mindenféleképpen egyértelmű jelzés arra, hogy a két fél közötti megállapodás lenne a célravezető” – vélekedett Barabás Gyula is, aki szerint ugyanakkor „ezt a pénzintézetek nem akarják megérteni”.
„Az elszámolás után megváltozott a pénzintézetek hozzáállása, sokkal kevésbé támogatóak az ügyfelekkel, és azt akarják, hogy az ingatlant értékesítse az ügyfél” – fogalmazott.
Mint mondta, jelenleg 240 ezer olyan ingatlan van, ami kölcsönszerződés fedezete, és árverezhető lenne.
Barabás Gyula szerint megoldás lenne például, ha átlagosan 50 ezer forintot fizetnének lakásonként az adósok. Ez 120 milliárd forintot jelentene elméletben a bankszektornak, ha pedig valaki az otthonát megmentené, tudna hozni ekkora áldozatot.
„Hogy lehetséges, hogy a bankszektornak nem kell ez a pénz?” – fogalmazott.
Barabás Gyula sem számít a jogegységi döntés után tömeges érvénytelenítésre, és azt sem valószínűsíti, hogy második elszámolás következik be, szerinte ez kivitelezhetetlen, és értelmetlen is lenne.
„Tisztességtelen feltételekkel felmondtak szerződéseket. Ezeknek az árfolyamváltozással és gazdasági válsággal megbirkózni képtelen embereknek a szerződését nem állították vissza, erre a problémára kellene inkább jogegységi határozatot hozni” – vélte a Széchenyi Hitelszövetség elnöke.
Sok a nemteljesítő adós
A bankrendszerben jelenleg a nemteljesítő lakossági jelzáloghitel-adósok problémájának rendezése a legnagyobb kihívás az MNB jelentése szerint.
A Nemzeti Eszközkezelő 35 ezer nemteljesítő adós adósságát és lakhatását rendezi, de még mintegy 130 ezer nemteljesítő adósnak – az adósok közel negyedének – a helyzete rendezetlen marad.
Az MNB szerint azonban jelentős átstrukturálási lehetőségek vannak – az adósok kétharmada rendelkezik jövedelemmel -, emellett az adósok korábbi alacsony együttműködési hajlandósága a kilakoltatási moratórium megszűnésével javulhat.
A bankrendszer nemteljesítő háztartási hiteleinek aránya tavaly a második félévben ugyan kis mértékben csökkent, a 90 napos fizetési késedelemben lévő hiteleké azonban továbbra is kiemelten magas: 2015 végén közel 18 százalék volt.
A nemteljesítő háztartási portfólión belül továbbra is a jelzáloghitelek jelentik a legnagyobb kockázatot: 2015 végén a szabad felhasználású jelzáloghiteleken belül a 90 napon túl lejártak aránya 31,2 százalékot tett ki, mintegy fél százalékponttal emelkedett 2014 végéhez képest.
A piaci alapú lakáshitelek közt szintén magas, 15,3 százalék volt 2015 végén a 90 napos késedelmű hitelek aránya, de ez csaknem 2 százalékponttal alatta marad az egy évvel korábbinak.
A nemteljesítő adósok 70 százaléka korlátozottan forgalomképes községekben és kisebb városokban él.
