MRK: legyen saját vagyonuk a felsőoktatási intézményeknek!

A felsőoktatási intézmények saját vagyonáról, a kancellár vétójogáról, a duális képzésről és a sportdoktori fokozatról fogalmazott meg javaslatokat a Magyar Rektori Konferencia (MRK). Azt szeretnék elérni, hogy javaslataik rendeleti szintű szabályozásban jelenjenek meg - mondta a testület elnöke szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Bódis József elmondta: csaknem egy évvel a felsőoktatási törvény módosítása után az MRK áttekintette az új rendszert, és tíz, különböző területtel foglalkozó munkacsoportot állított fel. Ebből négy mostanra eljutott odáig, hogy munkájuk alapján a testület javaslatokat tegyen a szakállamtitkárságnak.

A felsőoktatási intézményvezetőket tömörítő testület egyik javaslata, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak legyen saját vagyonuk. Ez egyrészt egyfajta gazdasági függetlenséget jelentene az intézményeknek, másrészt sokkal kisebb problémát okozna például a pályázatok teljesítése. A jelenlegi rendszerben ugyanis ha egy intézmény elnyer egy pályázatot, az ahhoz szükséges minden apróságra – például néhány milliliter vegyszerre is – közbeszerzési pályázatot kell kiírni, holott ezeket az ügyeket sokkal rugalmasabban, sokkal pragmatikusabban lehetne kezelni – mondta.

Hallgatók a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karán, a Bolyai János kiselőadóban 2016. február 24-én. A kar történetében először, február 27-én kapnak diplomát a duális képzésen végzett hallgatók. A képzést német mintára, két jelentős autóipari cég közreműködésével a járműmérnöki szakon indította el a főiskola. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Illusztráció. MTI/Ujvári Sándor

Az MRK véleménye szerint a kancellári rendszer működik, és bevezetésével a felsőoktatás konszolidáltabbá vált – folytatta. Ugyanakkor, mivel az intézmény szenátusának minden anyagi vonzatú ügyben előzetesen konzultálnia kell a konzisztóriumokkal, okafogyottá vált a kancellár ilyen ügyekre vonatkozó, a szenátus döntésével szembeni vétójoga. Ezért szeretnék, ha ez kikerülne a törvényből, és legalább rendeleti szinten szabályoznák újra, hogy minden felsőoktatási intézményre vonatkozzon – közölte.

A duális képzés bevezetését rendkívüli sikernek lehet tekinteni, viszont a testület attól tart, hogy nem minden közepes és kisebb cég lesz képes hosszú távon erre annyi pénzt fordítani, amennyit az induláskor – mondta Bódis József. Emellett az MRK javaslatokat tett arra, hogy milyen további területeken – egészségtudomány, szociális munka – lenne még előnyös bevezetni a duális képzést.

 

A Szolnoki Főiskola B épületének egyik műszaki oktatóterme 2016. január 27-én. A B épület közel másfél milliárd forintból, eszközfejlesztéssel együtt megvalósult felújítása a Szolnoki Főiskola műszaki képzéseihez teremtett korszerű feltételeket. MTI Fotó: Bugány János

Illusztráció. MTI/Bugány János

A testület azt is javasolja, hogy vezessenek be speciális doktori címet a sportban és a testnevelésben, hogy elkerüljék az összemosást a tudományos élettel, de elismerjék a színvonalas sportéleti eredményt (a művészeti területen létező DLA fokozathoz hasonlóan). Ennek a fokozatnak a megszerzéséhez is szükség lenne természetesen egyetemi végzettségre, nyelvvizsgára, az eredmények tudományos igényű közlésére, publikációkra, előadásokra – tette hozzá.

Bódis József elmondása szerint a szakállamtitkárság “nyitott a dologra”, már konzultáltak ezekről a témákról. A különböző felvetéseknek más és más lesz a sorsuk, de az MRK mindenképpen szeretné elérni, hogy ezek a javaslatai akár törvényi, akár rendeleti szinten megjelenjenek.

A testület többi munkacsoportja egyebek mellett azon dolgozik, hogyan lehetne elismerni a hallgatók művészeti teljesítményét, csökkenteni a lemorzsolódásukat, illetve hogy milyen legyen az intézmények egységes teljesítményértékelése.