Az iparkamara elnöke szerint szakácsból például négyszer annyit képzünk, mint amennyire szükség lenne, még sincs elég. A szakképzésben 30 százalékkal több kapacitás van, mint amekkora igény a különféle szakmákra. Parragh László szerint ez azt jelenti, hogy az iskolák csaknem harmadát tulajdonképpen be kellene zárni.
Új rendszerben működnek majd a szakiskolák és a szakgimnáziumok. A terv az, hogy a piac, vagyis a cégek igényeire szabják a képzéseket. A gyakorlatban például számos tantárgy eltűnik. A kormány célja, hogy ne csak Nobel-díjasokat, de jó szakembereket is neveljenek – hangzott el a Ma reggelben.
Szakemberhiány van számos területen
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a műsorban azt mondta: ha nem próbáljuk meg előre jelezni a munkaerőpiaci igényeket, nagyon rossz lehet a helyzet. Meg kell próbálni előre látni a folyamatokat és azokat beépíteni az iskolarendszerbe – tette hozzá.
Parragh László szerint egye több szakmában mutatkozik munkaerőhiány. Példaként említette az IT-szektort, az autóipart, a hegesztő és forgácsoló szakmákat, a vendéglátást és a turizmust.
Gyakorlati képzés a végzős szerkezetlakatosok tanműhelyében a debreceni Povolny Ferenc Szakképző Intézetben. Illusztráció - MTI Fotó: Oláh Tibor
Újra kell gondolni a béreket
A kamara elnöke szerint a vendéglátásban például újra kell gondolni a béreket. Ha az a bérszínvonal marad, ami jelenleg van, akkor a munkavállalók el fognak menni külföldre. Szakácsból például négyszer annyit képzünk, mint amennyire piaci igény van, mégis kevés van belőlük, mert ahogy végeznek, rögtön külföldre mennek – tette hozzá.
Pincér- és szakácstanulók Pécsen. Illusztráció – MTI/Kálmándy Ferenc
Más a piac, más az oktatás
A tantárgyak “eltűnésével” kapcsolatban Parragh László kifejtette: más a piac és más az oktatás; a piacnak vannak igényei, az oktatásnak meg vannak elképzelései.
„Ha valaki nem jött rá annak idején, hogy a hintó helyett jön az autó, az tönkrement. A hintószerelő szakma megszűnt, helyette autószerelők vannak. Most is léteznek ilyen szakmák: az informatika, a mechatronika vagy a logisztika, ahol teljesen újfajta tudás kell ahhoz, hogy valaki megéljen a piacon. Aki ezt nem tudja követni, az tönkre fog menni” – hangsúlyozta.
Nem lehet mindenki Nobel-díjas
Ha csupa Nobel-díjast képeznénk, mindenkinek lenne állása. A valóságban persze ez nincs így, mert nem lehet mindenki Nobel-díjas. Képességek, készségek, lehetőségek életkörülmények – ezek mind meghatározzák valakinek az életpályáját – magyarázta Parragh.
Az elnök szerint a kevésbé piacképes szakmákkal nem csak az a baj, hogy tovább tart állást találni, sokkal nagyobb probléma a frusztráció. Az igazi veszteség akkor keletkezik, mikor úgy érzi valaki, hogy megtanult valamit, befejezte a főiskolát, egyetemet és mégsem tartanak rá igényt.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az M1 stúdiójában. (MTVA)
Minden harmadik iskolát be lehetne zárni
Jelenleg többletkapacitás van a szakképzésben. Ez jelenleg 30 százalékkal több, mint amekkora igény van a különféle szakmákra, ami azt jelenti hogy az iskolák csaknem harmadát tulajdonképpen be kellene zárni. Ez politikailag persze nehezen elképzelhető vagy vállalható – tette hozzá.
Parragh László a közeljövőben szeretné elérni, hogy a középfokú oktatásba belépéskor valamilyen technikával mérjék majd a készségeket, képességeket, vagyis állítsák vissza a középfokú iskolarendszerben a felvételi pontszámokat, felvételi szabályokat.
