A statisztikai hivatal pénteki adatközlése alapján márciusban a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,2, illetve 8,8 százalékos volt a bruttó és a nettó keresetnövekedés az egy hónappal korábbi 6,6 és 8,2 százalék után. A vállalkozásoknál a bruttó kerestek 6,0 százalékkal, a nettó keresetek 7,7 százalékkal, a költségvetési szerveknél 10,1, és 11,8 százalékos volt a bérnövekedés - itt sem számoltak a közfoglalkoztatottak átlagkeresetével. Nőtt a foglalkoztatás is: több mint 30 ezerrel dolgzonak többen a versenyszférában.
A keresetek emelkedésére a minimálbér és a garantált bérminimum idei 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt. A nettó keresetek emelkedése a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt nagyobb a bruttóénál – fűzte hozzá a KSH jelentése.
A prémiumok, jutalmak és más egyszeri különjuttatások nélkül számolt bruttó átlagkeresetek 7,0, a nem rendszeres kifizetések 9,9 százalékkal haladták meg a tavaly márciusit a nemzetgazdaság átlagban, míg a versenyszférában 5,6, illetve 10,0 százalékos növekedést mért a KSH. Márciusban a bruttó átlagkereset 264 300 forint volt, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 277 ezer forintot mért a statisztika.
A teljes nemzetgazdaságot tekintve 168 800 forint volt a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset. 2016-ban jelentősen módosultak a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai, a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 176 000 forintra becsülhető – közölte a KSH.
Az iparban 284, az építőiparban 194, a mezőgazdaságban 193 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset márciusban. A pénzügyi, biztosítási szektorban 569 ezer, az infokommunikációban 516 ezer forint volt a bruttó kereset, a szálláshely szolgáltatásban viszont csak 166 ezer forint. A humán egészségügyben 227, az oktatásban 263 ezer forint volt a bruttó átlagbér, a közigazgatásban és a védelmi szolgálatoknál 288 ezer forint.
A KSH jelentéséből az is kiderül, hogy a versenyszférában 65 ezerrel – 3,4 százalékkal – nőtt egy év alatt az alkalmazásban állók létszáma a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A közfoglalkoztatottak száma tavaly márciushoz viszonyítva 20 ezerrel (13,3 százalékkal) 171 ezerre nőtt márciusban, ami viszont kevesebb az első két hónapban foglalkoztatott 194-197 ezer embernél. A márciusi bruttó keresetük 78 847 forint volt, 932 forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Elemzők: továbbra is lendületesen emelkedhetnek a bérek
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője idén 5 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 6,6 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az idénre várt 0,9 százalékos infláció mellett 5,7 százalékkal nőhet a reálbér. A bérnövekedés mértéke ezt is meghaladhatja, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló béremelkedés várható a következő években, amit az utóbbi hetekben folytatott bértárgyalások – egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, egyes ágazatokban pedig folyatódik az életpályamodellek bevezetése.
Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy véli, hogy a nominális bérek továbbra is lendületesen emelkedhetnek a következő hónapokban. Reál értelemben nyár végéig számít szemmel látható gyorsulásra, mivel júliusig folyamatosan süllyedhet az inflációs ráta, elérheti a -0,2 százalékot. Az év egészét tekintve is visszafogott inflációval számol, éves átlagban 0,5 százalék lehet a fogyasztóiár-emelkedés.
