Kövér: soha nem adhatjuk fel küzdelmünket a szabadságért

A szabadságért folytatott küzdelem fontosságáról beszélt Kövér László házelnök csütörtökön Budapesten, az 1956-os poznani "fekete csütörtökön" lelőtt legfiatalabb résztvevője, Romek Strzalkowski emléktáblájának avatásán.

Az emléktáblát Mansfeld Péternek, a magyarországi forradalom és szabadságharc utáni megtorlás legfiatalabb áldozatának egykori iskolája falán helyezték el.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b3) és Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke (b4) az 1956-os poznani "fekete csütörtökön" lelőtt legfiatalabb résztvevő, Romek Strzalkowski emléktáblájának avatásán Budapesten, a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium falán 2016. május 5-én (MTI/Kovács Attila)

Kövér László hangsúlyozta: szabadságküzdelmeik is összekötik a két nemzetet, az 1956-os magyarországi forradalom nyitányát is a júniusi poznani munkásfelkelés jelentette. Utalt arra, hogy “múltunk bővelkedik az egymás melletti kiállásban, egymás segítésében”, a középkortól egészen napjainkig, amikor lengyelek ezrei fejezték ki szolidaritásukat a magyar nemzettel március 15-én.

Az ezeréves magyar-lengyel barátság ereje olyan erő, amellyel élnünk kell, amelyből merítenünk kell mindennapjaink közös problémáinak megoldásakor – jelentette ki a házelnök, hozzátéve, az 1956-os küzdelmek is jól mutatják: a szabadságnak ára is van. A lengyel szejm elnöke, Marek Tadeusz Kuchcinski kiemelte: a hat évtizede történtek egyetemes értékekre is rámutattak, köztük arra, hogy érték a szabadság és minden, ami ahhoz tartozik.

Hozzátette, a szovjet megszállók kényszerítették országainkra azt a rendszert, amely ilyen tetteket követett el, a két iskoláskorú fiút pedig a testvériség jelképeként említette.

Kövér László házelnök (b) és vendége, Marek Tadeusz Kuchcinski, a lengyel törvényhozás alsóháza, a szejm elnöke (j) megbeszélést folytat az Országház Delegációs termében 2016. május 5-én (MTI/Kovács Attila)

A végsőkig akarták titkolni, mi történt Poznanban

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke arról beszélt: a kommunista hatalom soha nem engedte kideríteni, pontosan mi és hogyan történt Poznanban. Közölte, a diktatúra képletesen és valós értelemben is elveszi a gyerekkort, az ilyen rendszerekben “korán felnőtté kell válni, és a diktatúrában bárki áldozat lehet”.

Hozzátette: Mansfeld Pétert nem 1956-os tettei vagy romantikus rabszabadítási tervei miatt ítélték halálra és végezték ki, “hanem megtörhetetlensége miatt”, hiszen minden körülmények között dacolni mert a diktatúrával. Az embertelen diktatúra félt a saját társadalmától, és még a gyerekekben is ellenséget látott – fogalmazott Földváryné Kiss Réka.

 

Kapcsolódó tartalom