Betegség, de nem elmebaj - így juttat börtönbe a játékszenvedély

Orvosilag azt tekintik játékfüggő betegnek, aki már nem ura a saját életének, akkor is játszik, ha nincs miből, a munkáját, a családját is kockára teszi, sőt akár bűnözésre is képes, csak hogy játszhasson.

A kényszeres szerencsejáték mániabetegség, akárcsak a drogfüggés. Pszichiáterek szerint a tünetek is hasonlók: ha jön a késztetés, és játszani kell, akkor a szerencse rabjainak semmi sem szent.

Ennek ellenére csak fél évvel ezelőtt lehetett először hallani olyan büntető ügyről, amelyben egy függő beszámíthatóságát vizsgálták. A férfi pénzszállítóként 61 millió forintot sikkasztott, és a teljes összeget egy kosármeccsre tette fel, de lebukott. Azóta elkészült a szakvélemény, amely szerint szenvedélye nem elmebaj, vagyis büntethető.

Egy kutatás szerint az elítéltek harmada szerencsejáték-függő és minden tizedik rab azért követett el bűncselekményt, hogy fogadni tudjon.

A múlt héten három szerencsejáték-függő vesztett nagyot: egy sikkasztó lebukott, egy pénzszállító ellen vádat emeltek, egy férjet pedig életfogytiglanra ítéltek.

Álrablással próbálták álcázni a sikkasztást

Debrecenben egy kis lottózót fosztogatott rendszeresen az egyik alkalmazott. A gyanú szerint a nő összejátszott egy törzsvendéggel, a zsákmányt pedig eljátszották. A nyomozás eredetileg rablás miatt indult.

A nő kollégája tett bejelentést, hogy kirabolták a másik alkalmazottat. A kiérkező rendőrök azonban rögtön gyanút fogtak. Többször kihallgatták a nőt, aki egymásnak teljesen ellentmondó vallomásokat tett, majd bevallotta, hogy sikkasztást követett el, és azt akarta leplezni az álrablással.

A nő az elmúlt hónapokban tetemes adósságot halmozott fel. Szeptemberben kezdett dolgozni a lottózóban. Az üzletben rendszeresen fogadott Cs. Krisztián, aki vallomásában függőnek nevezte magát. Korábban, ahogy megkapta a fizetését, rögtön fogadott egy-egy meccsre, s addig játszott, amíg egy forintja sem maradt.

B.-né B. Katalin vele szövetkezett. 50 ezer forintos szelvényeket töltöttek ki, első nap mindjárt hármat, amivel nyertek is összesen körülbelül 200 ezer forintot, aztán sorozatban veszítettek, és már azért játszottak, hogy visszanyerjék a pénzt.

Összesen 860 ezer forintot buktak, amikor eljött a szokásos heti leltár, és valahogy el kellett számolni a hiánnyal. Ekkor jött a mentőötlet, az álrablás, amibe belebuktak.

61 milliót tett fel egyetlen meccsre

Cs. István ellen a héten emeltek vádat. Egy nagy pénzszállító cég alkalmazottja volt. Az ügyészség szerint 61 millió forintot sikkasztott, az egészet a Bonn-Bilbao kosármeccsre tette fel. 52 millió forintos tiszta nyereséget várt a mérkőzéstől, csakhogy borult a papírforma: a hazai csapat vesztett.

A férfi teljesen összeomlott, öngyilkosságot fontolgatott, majd hat nap bujkálás után feladta magát, és mindent bevallott. Az elmeorvosi vizsgálat szerint, játékfüggősége ellenére teljesen beszámítható.

Korábban mintacsalád voltak, a játékfüggőség tragédiába torkollott

Krisztián a feleségét mészárolta le egy késsel, 9 éves kislányuk végignézte a gyilkosságot.

2012 őszén családi veszekedéshez riasztották a rendőröket Nyíregyházán. Pedig egykor mintacsalád volt az övék, jó módban éltek, szerették egymást. Aztán Krisztián rákapott a szerencsejátékra, egyre többször és egyre többet vesztett. Egy sokmilliós pókertartozás volt az utolsó csepp a pohárban, a feleség válni akart. Közben Krisztián Írországban vállalt munkát, de ott is folyton játszott.

A feleségnek titokban más férfi udvarolt itthon, Krisztián betegesen féltékeny lett, s a család elvesztésének lehetősége agresszív feszültségeket váltott ki belőle, egy éjjel pedig brutálisan megölte feleségét. Jogerősen is életfogytiglant kapott a héten, legkorábban 25 év múlva szabadulhat.

Ördögi kör: bűntudat, elvonás, játék

Csorba Csilla pszichiáter főorvos az elmúlt 15 évben több száz szerencsejáték-függőt kezelt. Ahogy mondja: a játékszenvedély nem játék, gyógyíthatatlan betegség. Orvosilag azt tekintik betegnek, aki már nem ura a saját életének, akkor is játszik, ha már nincs miből, a munkáját, a családját is kockára teszi, sőt akár bűnözésre is képes, csak hogy kockáztathasson.

Csorba Csilla szerint egy kényszeres játékos élete három szakaszból áll. A nagy bukást mindig mély bűntudat követi. Ilyenkor jönnek a fogadkozások, hogy soha többé, de aztán mégis ott folytatják, ahol abbahagyták: újra és újra győz a vágy.

Csak egyetlen cél lebeg a beteg szeme előtt: hogy minél hamarabb játsszon. A két játék között – ahogy a drogosoknál – egyre elviselhetetlenebb minden perc. Az agyban is hasonló folyamatok indulnak be, mint egy kábítószerfüggőnél. Tipikus megvonási tünet az alvás-, étkezési, vagy más viselkedési zavar, a folyamatos szorongás.

A harmadik fázis maga az akció: játék közben válik teljessé a beszűkült tudatállapot. Mindig újraindul az ördögi kör: bűntudat, elvonás, játék. Segítség nélkül pedig nincs kiszállás. A játékfüggők körében háromszor-négyszer több az öngyilkosság is.

A nyerőgépek eltűntek, a játékfüggők nem

A kormány három évvel ezelőtt tiltotta ki a nyerőgépeket a kocsmákból. Az addiktológus szerint azóta érzékelhetően kevesebb beteg fordul hozzájuk, de ez nem jelenti azt, hogy a függők eltűntek volna, csak mást játszanak. A betegek ettől nem gyógyultak meg.

A főorvos úgy látja, a nyerőgépesek is átálltak a szelvényes játékra, vagy ami szerinte még veszélyesebb, az online világban élik ki magukat. Ott pedig végképp nincs kontroll.

Tessényi Judit és Kovács Péter kutatásában a játékszenvedély és a bűnözés közötti kapcsolatot vizsgálta. Először 2009-ben, aztán öt évvel később – vagyis a nyerőgépek kitiltása előtt és után – 3-3 magyar börtönben végeztek felmérést.

A kutatásból kiderült, a nyerőgépes foglyok száma csökkent, de a játékosoké nem. A kérdőíves adatok alapján pedig a rabok között sokkal nagyobb arányban vannak függők, mint az átlagnépességben.

Kapcsolódó tartalom