Kvótaügyben megtartható a népszavazás

A Kúria szerint lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében, a testület ugyanis kedden elutasította a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat.

A kormány által kezdeményezett, és most jogerősen hitelesített népszavazási kérdés úgy szól: “Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Négy felülvizsgálati kérelem érkezett

A kormány képviseletében Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nyújtotta be a népszavazásra javasolt kérdést hitelesítés céljából az NVB-hez, amely február 29-én hitelesítette azt. A hitelesítő határozattal szemben négy felülvizsgálati kérelem érkezett a Kúriához magánszemélyektől, illetve politikai párttól.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.MTI Fotó: Kovács Tamás

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.(MTI/Kovács Tamás)

A bíróság a jogorvoslati kérelmeket egységes eljárásban bírálta el és kedden meghozott végzésében helybenhagyta az NVB határozatát, mert megállapítása szerint a felülvizsgálati kérelmek nem voltak megalapozottak.

Törvénynek megfelelő

A Kúria határozatát közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, és a közzétételt követő öt napon belül a Nemzeti Választási Bizottság elnökének tájékoztatnia kell róla az Országgyűlés elnökét.

A Kúria a kérelmezők felülvizsgálati kérelmében kifejtett kifogásaival szemben megállapította, hogy a kérdés megfelel az alaptörvény és a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseinek.

Érdeklődők érkeznek a Kúria épületéhez a 100 éves budapesti házak ünnepén 2014. április 27-én. A hétvégén 45, építésének centenáriumát ünneplő lakóház és 14 intézmény nyitotta meg kapuit az érdeklődőknek a Budapest100 elnevezésű civil kezdeményezés idei programja keretében.MTI Fotó: Soós Lajos

A Kúria épülete (MTI/Soós Lajos)

A bíróság szerint Rogán Antal jogosult volt országos népszavazási kérdést benyújtani, mivel a kormánynak az országos népszavazási kezdeményezéséről szóló határozata egyértelműen meghatározza, hogy ő felel a kormány képviseletéért a népszavazási kezdeményezése során.

A jogorvoslati kérelmek elbírálásakor a bíróság három kérdést vizsgált: azt, hogy a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik-e és ezért tiltott tárgykört érint, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e a kérdés, illetve, hogy egyértelmű-e a kérdés.

Nem irányul a csatlakozási szerződés módosítására

A Kúria álláspontja szerint jogilag téves bármely kétoldalú nemzetközi szerződés és az európai uniós szerződések azonos tartalmú korlátként való megjelölése a népszavazási ügyeket illetően.

A bíróság szerint jelentősége van annak, hogy a kérdés valójában az uniós jogot és nem a csatlakozási szerződéseket érinti.

A Körmendi Rendészeti Szakközépiskola területén lévő ideiglenes befogadótáborban elszállásolt migránsok egy csoportja sétál a városban 2016. május 2-án. MTI Fotó: Varga György

A Körmendi Rendészeti Szakközépiskola területén lévő ideiglenes befogadótáborban elszállásolt migránsok egy csoportja sétál a városban 2016. május 2-án.
(MTI/Varga György)

A Kúria határozatában azt írta, a kérdés “a magyar népszavazási szabályok szempontjából nem irányul sem a csatlakozási szerződés módosítására, sem többletfeltétel előírására az unió szervei által hozott döntések Magyarország általi végrehajtásához”, így nem veti fel az Alaptörvény sérelmét sem.

Nem ütközik nemzetközi szerződésbe

Kúria rögzítette: az NVB által hitelesített kérdés a másodlagos uniós jog körébe tartozó tanácsi határozat általi intézkedés bevezetésére vonatkozik. Az uniós jogból, így a másodlagos jogforrásként elfogadott tanácsi határozatból eredő kötelezettségek és a nemzetközi szerződésből eredőek között nem vonható párhuzam – szögezték le, így a bíróság szerint a kérdés nem ütközik nemzetközi szerződésbe és így tiltott tárgykörbe.

A bíróság szerint ugyanis a tanácsi határozat azt írja elő, hogy a menekültügyi eljárást az EU-rendelet szabályaival ellentétben a tanácsi határozat által meghatározott tagállamban kell lefolytatni.

Alapvető jogokat érint

Az Országgyűlés hatáskörét illetően a Kúria azt állapította meg, hogy az Országgyűlés valamennyi szabályozást igénylő területet a törvényalkotás körébe vonhat.

Migránsok várakoznak a röszkei határátkelőnél kialakított áteresztési pontnál 2015. szeptember 18-án.MTI Fotó: Rosta Tibor

Migránsok várakoznak a röszkei határátkelőnél kialakított áteresztési pontnál 2015. szeptember 18-án. (MTI/Rosta Tibor)

A Kúria szerint annak eldöntése, hogy az ország területén nem magyar állampolgárok milyen jogviszonyban, státuszban és mennyi ideig tartózkodhatnak alapvető jogokat érintő, a szuverenitásból következő szabályozási tárgykör, és mint ilyen, a törvényhozásra tartozik.

Betelepítés

A Kúria álláspontja alapján a “betelepítés” kifejezés olyannak tekinthető, amely kellőképpen pontosan határozza meg, hogy a tanácsi határozat által érintettek huzamosabb idejű elhelyezésére Magyarországon kerülne sor.

A Kúria megállapította azt is, hogy a feltett kérdés az egyértelműség követelményének megfelel, alkalmas arra, hogy a választópolgárok a kérdés lényegét megértsék.

A bíróság szerint az “Európai Unió” kifejezés köztudomású szervezeti fogalmat takar, és így szervezeti gyűjtőfogalom,  a kérdéssel összefüggésben az Európai Unió illetékes döntéshozatali szervét kell érteni rajta.

A magyar, illetve a nemzetközi jog a “betelepítés” kifejezés tartalmát nem írja le, új társadalmi jelenséghez kapcsolódó fogalomról van szó, ugyanakkor a népszavazás szempontjából “betelepítés” kifejezés értelmezhető tartalmat jelent, a választópolgár számára azt a helyzetet jeleníti meg, amikor nagy számban nem magyar állampolgárok tartós elhelyezésére kerülne sor Magyarország területén.

A népszavazás kezdeményezője erről a helyzetről kívánja a választópolgárok véleményét kérni, így a kérdésben használt “betelepítés” kifejezés nem kifogásolható – írta a bíróság.

A jogalkotói egyértelműség tárgyában a Kúria leszögezte: a népszavazási kezdeményezés egy konkrét, már meglévő törvényt, a menedékjogról szóló törvényt érinti, amelyet kiegészítenek az uniós rendelkezések.

A Kúria határozata jogerős.

Egyszerű többség

A népszavazási kezdeményezés hitelesítésről szóló döntést a Kúriának közzé kell tennie a Magyar Közlönyben, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke pedig öt napon belül tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

Budapest, 2016. április 26. Szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. április 26-án. MTI Fotó: Illyés Tibor

(MTI/Illyés Tibor)

Az Országgyűlés elnöke a tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti a népszavazási kezdeményezést a Házban, amelynek 30 napon belül kell döntenie a népszavazás elrendeléséről. Az Országgyűlésnek egyszerű többséggel kell döntenie a kérdésben.

Az Országgyűlés népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza a népszavazásra bocsátott kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről. A kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.

Panaszlehetőség

Az Országgyűlés határozatával szemben 15 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulni, amelynek 30 napja van a panasz elbírálására. Az Ab ebben az eljárásban csak akkor folytat vizsgálatot, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet a kérdés hitelesítéséről, illetve az azzal szembeni felülvizsgálati kérelemről hozott döntés során a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a Kúria nem vehetett figyelembe, és a döntést érdemben befolyásolhatja.

Az Ab nem vizsgálja érdemben azt az indítványt, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető, illetve a hitelesítéssel összefüggő alkotmányossági aggályokra hivatkozik.

Le Bourget, 2015. november 30.Áder János köztársasági elnök felszólal az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs melletti Le Bourget-ban 2015. november 30-án.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Áder János  (MTI/Koszticsák Szilárd9

A köztársasági elnök tűzi ki

A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, az Országgyűlés elnöke pedig tájékoztatja a népszavazás elrendeléséről a köztársasági elnököt.

Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki 15 napon belül, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. A szavazást vasárnap kell megtartani.