A Kúria szerint lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében, a testület ugyanis kedden elutasította a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat.
A kormány által kezdeményezett, és most jogerősen hitelesített népszavazási kérdés úgy szól: “Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Négy felülvizsgálati kérelem érkezett
A kormány képviseletében Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nyújtotta be a népszavazásra javasolt kérdést hitelesítés céljából az NVB-hez, amely február 29-én hitelesítette azt. A hitelesítő határozattal szemben négy felülvizsgálati kérelem érkezett a Kúriához magánszemélyektől, illetve politikai párttól.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.(MTI/Kovács Tamás)
A bíróság a jogorvoslati kérelmeket egységes eljárásban bírálta el és kedden meghozott végzésében helybenhagyta az NVB határozatát, mert megállapítása szerint a felülvizsgálati kérelmek nem voltak megalapozottak.
Törvénynek megfelelő
A Kúria határozatát közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, és a közzétételt követő öt napon belül a Nemzeti Választási Bizottság elnökének tájékoztatnia kell róla az Országgyűlés elnökét.
A Kúria a kérelmezők felülvizsgálati kérelmében kifejtett kifogásaival szemben megállapította, hogy a kérdés megfelel az alaptörvény és a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseinek.
A Kúria épülete (MTI/Soós Lajos)
A bíróság szerint Rogán Antal jogosult volt országos népszavazási kérdést benyújtani, mivel a kormánynak az országos népszavazási kezdeményezéséről szóló határozata egyértelműen meghatározza, hogy ő felel a kormány képviseletéért a népszavazási kezdeményezése során.
A jogorvoslati kérelmek elbírálásakor a bíróság három kérdést vizsgált: azt, hogy a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik-e és ezért tiltott tárgykört érint, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e a kérdés, illetve, hogy egyértelmű-e a kérdés.
Nem irányul a csatlakozási szerződés módosítására
A Kúria álláspontja szerint jogilag téves bármely kétoldalú nemzetközi szerződés és az európai uniós szerződések azonos tartalmú korlátként való megjelölése a népszavazási ügyeket illetően.
A bíróság szerint jelentősége van annak, hogy a kérdés valójában az uniós jogot és nem a csatlakozási szerződéseket érinti.
A Körmendi Rendészeti Szakközépiskola területén lévő ideiglenes befogadótáborban elszállásolt migránsok egy csoportja sétál a városban 2016. május 2-án.
(MTI/Varga György)
A Kúria határozatában azt írta, a kérdés “a magyar népszavazási szabályok szempontjából nem irányul sem a csatlakozási szerződés módosítására, sem többletfeltétel előírására az unió szervei által hozott döntések Magyarország általi végrehajtásához”, így nem veti fel az Alaptörvény sérelmét sem.
Nem ütközik nemzetközi szerződésbe
Kúria rögzítette: az NVB által hitelesített kérdés a másodlagos uniós jog körébe tartozó tanácsi határozat általi intézkedés bevezetésére vonatkozik. Az uniós jogból, így a másodlagos jogforrásként elfogadott tanácsi határozatból eredő kötelezettségek és a nemzetközi szerződésből eredőek között nem vonható párhuzam – szögezték le, így a bíróság szerint a kérdés nem ütközik nemzetközi szerződésbe és így tiltott tárgykörbe.
A bíróság szerint ugyanis a tanácsi határozat azt írja elő, hogy a menekültügyi eljárást az EU-rendelet szabályaival ellentétben a tanácsi határozat által meghatározott tagállamban kell lefolytatni.
Alapvető jogokat érint
Az Országgyűlés hatáskörét illetően a Kúria azt állapította meg, hogy az Országgyűlés valamennyi szabályozást igénylő területet a törvényalkotás körébe vonhat.
Migránsok várakoznak a röszkei határátkelőnél kialakított áteresztési pontnál 2015. szeptember 18-án. (MTI/Rosta Tibor)
A Kúria szerint annak eldöntése, hogy az ország területén nem magyar állampolgárok milyen jogviszonyban, státuszban és mennyi ideig tartózkodhatnak alapvető jogokat érintő, a szuverenitásból következő szabályozási tárgykör, és mint ilyen, a törvényhozásra tartozik.
Betelepítés
A Kúria álláspontja alapján a “betelepítés” kifejezés olyannak tekinthető, amely kellőképpen pontosan határozza meg, hogy a tanácsi határozat által érintettek huzamosabb idejű elhelyezésére Magyarországon kerülne sor.
A Kúria megállapította azt is, hogy a feltett kérdés az egyértelműség követelményének megfelel, alkalmas arra, hogy a választópolgárok a kérdés lényegét megértsék.
A bíróság szerint az “Európai Unió” kifejezés köztudomású szervezeti fogalmat takar, és így szervezeti gyűjtőfogalom, a kérdéssel összefüggésben az Európai Unió illetékes döntéshozatali szervét kell érteni rajta.
A magyar, illetve a nemzetközi jog a “betelepítés” kifejezés tartalmát nem írja le, új társadalmi jelenséghez kapcsolódó fogalomról van szó, ugyanakkor a népszavazás szempontjából “betelepítés” kifejezés értelmezhető tartalmat jelent, a választópolgár számára azt a helyzetet jeleníti meg, amikor nagy számban nem magyar állampolgárok tartós elhelyezésére kerülne sor Magyarország területén.
A népszavazás kezdeményezője erről a helyzetről kívánja a választópolgárok véleményét kérni, így a kérdésben használt “betelepítés” kifejezés nem kifogásolható – írta a bíróság.
A jogalkotói egyértelműség tárgyában a Kúria leszögezte: a népszavazási kezdeményezés egy konkrét, már meglévő törvényt, a menedékjogról szóló törvényt érinti, amelyet kiegészítenek az uniós rendelkezések.
A Kúria határozata jogerős.
Egyszerű többség
A népszavazási kezdeményezés hitelesítésről szóló döntést a Kúriának közzé kell tennie a Magyar Közlönyben, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke pedig öt napon belül tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
(MTI/Illyés Tibor)
Az Országgyűlés elnöke a tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti a népszavazási kezdeményezést a Házban, amelynek 30 napon belül kell döntenie a népszavazás elrendeléséről. Az Országgyűlésnek egyszerű többséggel kell döntenie a kérdésben.
Az Országgyűlés népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza a népszavazásra bocsátott kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről. A kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.
Panaszlehetőség
Az Országgyűlés határozatával szemben 15 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulni, amelynek 30 napja van a panasz elbírálására. Az Ab ebben az eljárásban csak akkor folytat vizsgálatot, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet a kérdés hitelesítéséről, illetve az azzal szembeni felülvizsgálati kérelemről hozott döntés során a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a Kúria nem vehetett figyelembe, és a döntést érdemben befolyásolhatja.
Az Ab nem vizsgálja érdemben azt az indítványt, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető, illetve a hitelesítéssel összefüggő alkotmányossági aggályokra hivatkozik.
Áder János (MTI/Koszticsák Szilárd9
A köztársasági elnök tűzi ki
A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, az Országgyűlés elnöke pedig tájékoztatja a népszavazás elrendeléséről a köztársasági elnököt.
Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki 15 napon belül, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. A szavazást vasárnap kell megtartani.
