Az űrszemét már a Földet is veszélyezteti

Egyre több űrszemét kering Föld körüli pályán. Kutatók szerint a problémára mielőbbi megoldást kell találni, mivel a maradványok nemcsak a műholdakat és az űrállomást, de a Földet is veszélyeztetik.

Évtizedek óta keringő, leállított és kiszolgált műholdak, levált gyorsítórakéták, űralkatrészek milliói, roncsok, akkumulátorok, elemek – rengeteg űrszemét kering a Föld körül.

Sok kutató szerint egyre aggasztóbb a helyzet. Ráadásul a 30-40 ezer km/órával száguldó kisebb-nagyobb darabok az űrállomásra és az aktív műholdakra is veszélyesek lehetnek.

Világűr, 2015. február 10. Az amerikai Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal, a NASA által 2015. február 10-én közreadott, a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó Samantha Cristoforetti olasz asztronauta által 2015. január 30-án készített kép az Ádeni-öbölről és Afrika szarváról. (MTI/EPA/NASA/ESA/Samantha Cristoforetti)

Becslések szerint legalább harmincezer, tíz centiméternél nagyobb objektum keringhet Föld körüli pályán, de ennél jóval több az űrszemét, és a tíz centiméternél kisebbek is rendkívül veszélyesek, mert nagy sebességgel keringenek, ezért ütközéskor óriási károkat okozhatnak. A 3 és 6 tonna közötti, hatalmas darabokból is több mint 300 van odafenn.

Amerikai kutatók már évek óta folyamatosan figyelmeztetik a NASA-t, hogy tarthatatlanná vált az űrszemét problémája. A Föld körüli pályán keringő alkatrészek eddig is kockázatosak voltak, de mivel folyamatosan ütköznek egymással és a használaton kívüli műholdakkal, egyre kisebb darabokra esnek szét, és még veszélyesebbek lesznek.

Korábban az ütközések egy részét ráadásul mesterségesen idézték elő, hogy megsemmisítsék a műholdakat, de ettől csak sok apró darabra estek szét, amelyek pár órával később már kezdték elhagyni addigi keringési pályájukat, egy idő után ernyőként terültek szét a bolygó körül.

A helyzet súlyosságát az is jól érzékelteti, hogy évente akár 400-500 riasztás is bekövetkezik a műholdak vagy a Nemzetközi Űrállomás felé tartó alkatrészek miatt.

Használhatatlanná válhatnak az alacsonyabb keringési pályák

Németországban tartottak egy konferenciát, ahol szó volt arról is, hogy ha nem következik be változás, az elkövetkező évtizedekben az alacsonyabb keringési pályák az űrhulladék miatt használhatatlanná válnak.

Az elmúlt években számos ötlet, terv, elképzelés merült fel, hogyan lehetne legalább kicsit kitakarítani a legszemetesebb pályákat, mondta Frey Sándor, az Űrvilág főszerkesztője, aki azonban hozzátette, ezek mindegyike annyira drága megoldás, hogy nem éri meg.

Műholdak és űrszemét (Fotó: ESA)

Műholdak és űrszemét (Fotó: ESA)

Egyes kutatók szerint az űrszemétből a Föld körül lassan ugyanúgy látható lesz egy gyűrűszerű jelenség, mint amilyen a Szaturnuszt veszi körbe, magyarázta Kovács Kálmán, a Budapesti Műszaki Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója a Kossuth Rádió Közelről című műsorában.

Ötletek vannak, de még nem tudni, mi lesz a megoldás

Kovács Kálmán hangsúlyozta: ma még senki sem tudja, hogy hosszú távon mi hozhat megoldást. A szakember szerint átfogó, az egész problémát megoldó módszer nem lesz, a különféle méretű és különböző módon az űrbe jutott szennyezőanyagok eltávolítására más-más módszert kell majd kidolgozni, de az is nagyon fontos, hogy a jövőben csökkenteni kell az űrbe jutó szemét keletkezését.

Az utóbbi időben figyeltek fel a Föld körüli elektromágneses szennyezésre, amely a rádiózás, a televíziózás, a műsorszórás miatt alakult ki, és megváltoztatja a légkör egyes tulajdonságait. Ennek kutatásában a Budapesti Műszaki Egyetem is részt vesz, ehhez készül egy apró műhold, a SMOG-1, amely legkésőbb 2017 év elején állna pályára.