Németország szerint minél hamarabb le kell zárni a TTIP tárgyalásokat

Németország alapvető érdeke a szabadkereskedelem a transzatlanti térségben, ezért minél hamarabb le kell zárni az Európai Unió és az Egyesült Államok tárgyalásait a szabadkereskedelmi övezetről szóló szerződésről (TTIP) - mondta a német kormány szóvivője hétfőn Berlinben

Steffen Seibert tájékoztatóján a TTIP-ről a nyilvánosság kizárásával zajló tárgyalásokról kiszivárogtatott iratokkal kapcsolatban kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Németországnak az exportra épülő gazdasága révén nagy szüksége van a nemzetközi kereskedelem szabadságára. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy minden negyedik németországi munkahely függ az exporttól – mondta.

Berlin, 2016. május 2. Klaus Ernst, a német Baloldali Párt tagja, a német parlament alsóházának, a Bundestagnak a képviselője (b) a Greenpeace környezet- és természetvédelmi civil szervezet német alszervezete által frissen kiszivárogtatott dokumentumot olvassa a berlini Brandenburgi kapu előtt parkoló alkalmi mobil olvasóteremben 2016. május 2-án. A nyilvánosságra hozott dokumentum a Greenpeace aktivistái szerint a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) keretein belül az Európai Unió és az Egyesült Államok között született előzetes kereskedelmi megállapodás részleteit fedi fel. (MTI/EPA/Kay Nietfeld)

Hozzátette, hogy a koalíciós pártok egyöntetű meggyőződése, hogy sikerre kell vinni a TTIP-tárgyalásokat és egy “ambiciózus” szerződést kell kidolgozni.
A német kormány tudomásul veszi a TTIP-iratok megjelenését – mondta Steffen Seibert. Hozzátette, hogy nem ismeri a Greenpeace nemzetközi környezetvédő civil szervezet által nyilvánosságra hozott dokumentumokat, így azt sem tudja megmondani, hogy eredetiek-e.
Az azonban biztos, hogy nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni a Greenpeace szerint a tárgyalások áprilisi állását rögzítő dokumentumok tartalmából, mert egy tárgyalási folyamat “köztes eredménye nem egyenlő a végeredménnyel”.

A legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik alelnöke, Armin Laschet hétfőn Berlinben tett nyilatkozatában kiemelte, hogy az EU nem engedhet a munkavállalókat, a fogyasztókat és a környezet védő előírásai szigorúságából. Azonban az európaiaknak érdemes lenne tudomásul venniük, hogy nem az a helyzet, hogy az európai szabványok mind jók, az amerikaiak pedig mind alacsonyabb szintűek, rosszabb minőségűek.
Ennek belátásához elég felidézni, hogy a dízelbotrány nem azért robbant ki, mert az érintett motorok károsanyag-kibocsátása nem felelt meg az európai előírásoknak, hanem azért, mert nem felelt meg a sokkal szigorúbb amerikai előírásoknak, és a csalókat nem is az európai, hanem az amerikai hatóságok leplezték le, mint ahogy például a FIFA korrupciós botrányait is amerikai ügyészek tárták fel – fejtette ki Armin Laschet.

A CDU bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Horst Seehofer bajor miniszterelnök Münchenben tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy gondoskodni kell a tárgyalási folyamat átláthatóságáról. Felelős politikus csak akkor tud állást foglalni a szerződés ügyében, ha ismert a tartalma, és ha a nyilvánosság nem biztosított, a CSU nem támogatja a TTIP-et – mondta.

A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) régóta sürgetik a nagyobb nyilvánosságot, és álláspontjuk szerint elfogadhatatlan lenne, ha a TTIP miatt gyengülnének az uniós előírások, és a szerződésben az amerikai fél által szorgalmazott, demokratikus ellenőrzés nélküli vitarendezési mechanizmust rögzítenék.

A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) nevű egyezményről 2013-ban kezdődtek a tárgyalások. Eddig 13 tárgyalási fordulót tartottak, rendre zárt ajtók mögött. A Greenpeace által hétfőn nyilvánosságra hozott iratanyag az első olyan hitelesnek mondott dokumentumgyűjtemény, amely betekintést enged a nyilvánosságnak a tárgyalások menetébe.
A tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a szerződésre, attól tart, hogy megnyitja majd az utat az amerikai nagyvállalatok – környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló – érdekeinek európai érvényesítése előtt.