Az MTA elsődleges feladata az akadémiai kutatóhálózatban folyó tudományos munka nyugodt és kiszámítható hátterének megteremtése, ezért folytatódniuk kell a kutatók és műszereik 21. századhoz méltó elhelyezését biztosító infrastrukturális beruházásoknak - hangsúlyozta elnöki beszámolójában Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a szervezet 187. közgyűlésén hétfőn Budapesten.
Hozzátette: hamarosan felépül a Humán Tudományok Kutatóháza, folytatódik a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) új épületének létrehozása, valamint a Szegedi Biológiai Központ és a Nyelvtudományi Intézet épületének felújítása is.
Nagy feladat lesz az MTA 150 éves székházának teljes körű rekonstrukciója, amelyhez célzott kormányzati támogatásokra lesz szükség.
“Örömmel jelentem, hogy a miniszterelnök úrtól ígéretet kaptam arra, hogy ezek a források a rendelkezésünkre fognak állni” – fogalmazott Lovász László, aki elmondta azt is: jelentősen javult a kutatóintézetek műszerezettsége, az elmúlt években több milliárd forintot költöttek erre a célra.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Lovász László, az MTA elnöke a Magyar Tudományos Akadémia 187. rendes közgyűlésén az MTA dísztermében. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Az MTA elnöke a Természettudományi Kutatóközpont anyagi helyzetéről szólva úgy fogalmazott: az átvilágítás nem talált tudatos csalásra utaló nyomot, a lehetőségeken túllépő kiadások pedig a kutatási célokat szolgáltak.
Lovász László beszámolójában – amelyet 313 igen és 48 nem szavazattal fogadott el a közgyűlés – három nagy kutatási projektet emelt ki az elmúlt évből.
Mint elmondta, a 2015-ben indult közoktatási szakmódszertani pályázat keretében 15 kutatást tudtak támogatni, a kutatócsoportok első éves eredményeikről márciusban egynapos konferencián számoltak be. Hangsúlyozta: a pályázat által támogatott kutatások “régen felismert problémákhoz nyújtják a tudomány segítségét”, nem pedig a “politikai hullámverés” hatására kezdtek el foglalkozni a témákkal.
Lovász László matematikus (MTI/Koszticsák Szilárd)
10 milliárdos támogatást kap a martonvásári kutatóközpont
Szintén kiemelte, hogy a nagy jövőbeli kihívásokkal rendelkező mezőgazdaság támogatására a magyar állam mintegy 10 milliárd forintos támogatásával épülhet korszerű agrártudományi kutatóközpont Martonvásáron.
Formálódóban van egy vízgazdálkodási és vízstratégiai kérdéseket tárgyaló nagyszabású kutatási projekt is, amelynek részleteit jövő hétfőn ismertetik – mondta el Lovász László.
A nemzetközi kapcsolatokról az MTA elnöke a Budapesten megrendezett novemberi World Science Forumot emelte ki, amelyen a világ legjelentősebb tudományos testületei képviseltették magukat és több mint száz országból érkeztek résztvevők.
Lovász László úgy vélte: az MTA sokat léptett előre a társadalommal való kapcsolattartás terén is. Népszerűek voltak mind a Fény éve, mind az MTA-székház építésének 150. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat programjai is.
Mint fogalmazott, az MTA tudósai nem riadtak vissza a vitáktól sem.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. rendes közgyűlése az MTA dísztermében 2016. május 2-án. Az első sorban Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke, Pálinkás József a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, az MTA korábbi elnökei, valamint Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára (j-b). (MTI/Koszticsák Szilárd)
A széles vitákat generáló történelmi kérdésekről szervezett konferenciák mellet az MTA sikerrel vette fel a harcot az áltudományokkal és a kuruzslással szemben is.
Az akadémia szerepe az is, hogy a nemzet tanácsadója legyen tudományos kérdésekben. Ennek megfelelően tudományosan megalapozott jelentést adhattak át a migráció kérdéskörében a Belügyminisztériumnak, valamint aktív részvételt gyakoroltak a köznevelési kerekasztal munkájában is – mondta el Lovász László.
Hozzáfűzte: az MTA tagjai sokszor fogalmaznak meg markáns véleményt akkor is, ha erre nem érkezett hivatalos felkérés. Mint fogalmazott: ezeket a megszólalásokat nem lehet az akadémia hivatalos állásfoglalásának tekinteni, azonban a megszólalók számíthatnak az akadémiai közösség támogatására, ha nem személyi érdekek, hanem értékek és igényesség vezérli őket.
Lovász László beszédében kitért a Lukács Archívum helyzetére is, hangsúlyozva, hogy a rangos filozófus 1971-ben kelt végrendeletében maga határozott arról, hogy könyvtára az MTA Filozófiai Intézetében különálló gyűjteményként kapjon helyet.
“Az akadémia meg kíván felelni e végrendeletnek, ezért a teljes Lukács-könyvtárat a Filozófiai Intézet kezelésébe adja” – fogalmazott az elnök, aki Heller Ágnes filozófus felvetésére elmondta azt is: nem érti, hogy miért lenne nehezebben látogatható az archívum a mostani helynél jóval hozzáférhetőbb Filozófiai Intézetben.
Lovász László beszélt az MTA ellen indított bírósági perről is, amelynek kezdeményezője Hóman Bálint történész akadémiai tagságának visszaállítását követeli. Az MTA elnöke elmondta: nem lát okot a kortársak döntésének megkérdőjelezésére, személyes véleménye pedig az, hogy bár Hóman Bálint “kiváló tudós volt, azonban politikusként, tudománypolitikusként vállalhatatlan, erkölcsileg elfogadhatatlan eszméket képviselt”.
Ezt követően Lovász László beszámolt az MTA 2015-ös gazdálkodásáról és 2017. évi költségvetésének irányelveiről is. Mint közölte, az akadémia jövőre 46 milliárd forintos költségvetési támogatásból gazdálkodhat, így megvalósulhat többek között a kutatói bérek emelése és 3 milliárd forintot fordíthatnak jövőre az új martonvásári kutatótömbre.
A 2015-ös gazdálkodásáról szóló beszámolót a közgyűlés 329 igen szavazattal 23 nem ellenében, míg a 2017-es költségvetési tervezetet 318 igen szavazattal 40 nem ellenében fogadta el.
