A cél, az hogy 100 ezer forintig készpénzes juttatást lehessen adni – ez a rész váltaná ki az Erzsébet-utalványt –, 100 ezer forint fölött, 450 ezres határig pedig csak a SZÉP-kártyára lehessen utalni - mondta a turizmusért felelős helyettes államtitkár a Vasárnapi Újságban.
A turizmus érdeke a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) továbbvitele. Míg a fővárosban a vendégéjszakák nagyjából 90 százalékát külföldiek töltik el, vidéken a forgalom kétharmadát belföldi utazók adják. Ők nagyon gyakran használják a SZÉP-kártyát, vannak olyan vidéki szolgáltatók, akiknél a bevétel 60-70 százalék ezzel a fizetőeszközzel érkezik a kasszába – mondta Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár.
MTI Fotó: Czika László
Munkahelyek százezreiről van szó
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tisztségviselője azt is hangsúlyozta, a turizmusban munkát vállalók – több mint 300 ezer ember – 76 százaléka Budapesten kívül dolgozik, és az ő munkahelyük megőrzése is nagyon fontos.
A helyettes államtitkár annak kapcsán nyilatkozott, hogy a közelmúltban az Európai Bíróság helyt adott az Európai Bizottság döntésének, és több ponton az európai joggal össze nem egyeztethetőnek mondta ki a magyar cafeteria rendszert.
Arra a kérdésre, hogy a SZÉP-kártya megmarad-e valamilyen formában, az helyettes államtitkár azt válaszolta, a cél, az hogy 100 ezer forintig készpénzes juttatást lehessen adni – ez a rész váltaná ki az Erzsébet-utalványt – 100 ezer forint fölött, 450 ezres határig pedig csak a SZÉP-kártyára lehessen utalni.
Nemzeti forrást is remélnek
Horváth Tihamér, a SZÉP-kártya) egyik ötletadója arról beszélt, idén a világpolitikai történések, illetve a külföldi terrorista cselekmények erősíteni fogják a belföldi turizmust. Egészen biztos, hogy vissza kell hódítani a külföldre utazó magyarokat és az elveszett osztrák, német turistákat, akik szintén nem fognak utazni Törökországba – tette hozzá.
Polgár Tibor közgazdász szerint a turisztikai statisztikák azt mutatják, hogy az első negyedévben a növekedés elsősorban a vidéket jellemezte, aminek elsőszámú generátora a SZÉP-kártya. Biztos, hogy ha a juttatásban változás lenne, az jelentősen befolyásolná a növekedés ütemét.
Ruszinkó Ádám emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság nem hagyta jóvá, hogy magánkézben lévő beruházásokat vissza nem térítendő forrásokkal támogasson az állam, mint ahogy a korábbi hétéves uniós pénzügyi ciklusban, 2007 és 2013 között tette.
Mivel a turisztikai létesítmények esetén komoly felújításokra lenne szükség, azt javasolták, hogy a turisztikai célelőirányzatban akár magánkézben lévő beruházások is kaphassanak ilyen célra forrásokat. A tervek szerint EU-s pénzből 0 százalékos kamatozású hitel áll majd a vállalkozók rendelkezésére, és azt is reméli, hogy visszatérhet 2000-es évek elején látott fejlesztési hullám, amikor nemzeti forrás is jutott az említett célokra.
Nem a marketing a legnagyobb probléma
Polgár Tibor szerint a szállodás szakma egyik nagy problémája a fejlesztési, felújítási alapok hiánya, ami ronthatja a versenyképességet. Az adókörnyezet sem a legjobb, bár a vendéglátás áfájának csökkentése üdvözlendő. A másik legnagyobb probléma a szakemberek elvándorlása, hogy nagyon nehéz megfelelő képzettségű kollégákat találni. Ez a következő pár évben sokkal nagyobb gond lesz, mint a marketing vagy a versenyképesség – tette hozzá a közgazdász.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Ruszinkó Ádám szerint az állam azt teheti, hogy erősíti az igényt a magyar turisztikai szolgáltatások iránt a külföldi és belföldi közönség körében is. Hogy az igény valós, fizetőképes keresletté váljon, kell a SZÉP-kártya is. A vállalkozók kiadásának csökkentésére pedig energetikai, felújítási pályázatok indulnak – tette.
„Sürgősen bele kell nyúlni”
Horváth Tihamér szerint az elvándorlást nem tudják megállítani, mert külföldön, így azt osztrák üdülőhelyeken dupla vagy tripla fizetés várják őket. Ezt a minőségi oktatás, képzés erősítésével, a pályára irányítással lehet ellensúlyozni. Ebbe nagyon sürgősen bele kell nyúlni. Magas színvonalú szolgáltatást akarunk nyújtani a vendégeknek, közben nincs munkatárs, aki ezt meg tudja tenni – fogalmazott.
Ruszinkó Ádám megjegyezte, az állam mindent megtesz, hogy egyre jobb legyen a turisztikai szakképzés, és a legnagyobb átalakuláson talán a vendéglátóiparhoz köthető oktatás ment keresztül.