Újabb jogértelmezés várható a devizahitelek ügyében

A Kúria polgári kollégiuma május 5-én ülést tart annak megvitatására, szükséges-e újabb jogegységi eljárás a devizaalapú kölcsönszerződésekről - közölte a Kúria csütörtökön az MTI-vel. Az utóbbi időben újabb értelmezést igénylő kérdések fogalmazódtak meg a bírói gyakorlatban.

A közlemény felidézi: a Kúria 2013. december 16-án hozta meg jogegységi határozatát a devizaalapú kölcsönszerződésekről.  Az azóta eltelt időszakban a bíróságok több ezer perben alkalmazták ezt a bíróságokra kötelező iránymutatást.

Az utóbbi időben azonban a bírói gyakorlatban – beleértve a Kúria egyik eseti döntését is – újabb értelmezést igénylő kérdések fogalmazódtak meg, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül devizaalapúnak.

A Kúria polgári kollégiuma ezért vitatja meg, szükséges-e e kérdésben újabb jogegységi eljárás, és ha igen, milyen eljárási keretek között történjen: öttagú jogegységi tanács vagy a Kollégium, mint jogegységi tanács folytassa le az eljárást.

Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője és Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának sajtószóvivője a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogegységi döntés ismertetésén, a Kúrián 2014. június 16-án. A devizahitel árfolyamkockázatának tisztességessége csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető - mondta ki a Kúria a jogegységi döntésében.MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában kimondta: a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés.

A devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait, a szerződési terhek szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető – ismertette Wellmann György, a kollégium vezetője.

A döntés szerint, “ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie”. Így, ha a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

A jogegységi döntés célja az volt, hogy a több ezer folyamatban lévő perben elősegítse az egységes szempontok szerinti elbírálást.