Magyar kutatók meglelték a gyógymódot a szöveti hegesedési folyamatok lassítására és leküzdésére. A felfedezés egy globális egészségügyi problémán segíthet, mivel minden második halálozás hátterében egy vagy több szerv hegesedése következtében kialakuló szervelégtelenség áll.
Az M1 – Minden tudás című műsorában bemutatott diabéteszes patkányoknak és egereknek cukorbetegség talaján kialakuló vesekárosodásuk van. A sokáig észrevétlen folyamat az embernél évekig, a rágcsálóknál sokkal rövidebb ideig tart.
Az egészséges szövetek helyét zsugorodásra hajlamos, érszegény, kötőszövet állapotú hegszövet veszi át. A végső stádiumban a hegesedett terület olyan mértéket ölt, hogy a szerv működésképtelen lesz, az állat pedig elpusztul. Magyar kutatók azonban megtalálták a gyógymódot a hegesedési folyamatok lassítására és leküzdésére.
A szöveti hegesedés elleni felfedezés egy globális egészségügyi problémán segíthet. A leginnovatívabb klinikai kutatómunkáért járó Semmelweis Innovációs Díjat 2016-ban Fekete Andrea és Vannay Ádám vehette át egy gyógyszerfejlesztési célpontként idáig ismeretlen új célmolekula és biológiai védőmechanizmus azonosításáért.
Fekete Andrea az M1 – Minden tudás című műsorában kifejtette, a szöveti hegesedés olyan folyamat, amikor bármilyen szervnek megbomlik a normális szöveti struktúrája.
Vagyis a fibrózisnak is nevezett kórtani folyamat bármely szervünkben kialakulhat. A szöveti hegesedés nem keverendő össze az örökletes genetikai betegséggel a cisztás fibrózissal.
A fibrózissal járó betegségek előfordulása rohamosan nő, százmilliókat érint világszerte. Minden második halálozás hátterében egy vagy több szerv hegesedése következtében kialakuló szervelégtelenség áll. Bármilyen károsító hatás éri a szervet annak gyulladás, majd pedig fibrózis a következménye.
Vannay Ádám hozzátette, a gyulladásos sejtekből mindenféle fehérjék bekerülnek a szervezetbe: növekedési faktorok, citokinek, egyéb molekulák. Ezek aztán elérik, hogy erre a szerv reagál, a hegesedés kapcsán további növekedési faktorokat termelnek a vese sejtjei. A probléma akkor kezdődik, amikor ez a folyamat túlfut a normális kereteken – magyarázta.
Ezután a szövet eredeti struktúrája megbomlik és a szerv funkciója fokozatosan beszűkül. Ebben az esetben a szervezetet megviselő dialízis, vagy a transzplantáció jöhet szóba.
Az eredmény jelentőségét tovább növeli, hogy a felfedezés különböző szervek esetében is megoldás lehet a hegesedés gátlására.
Vannay Ádám szavai szerint tudják, hogy a molekula az általuk vizsgált szervekben jelen van: a vesében és a tüdőben biztosan. Ezeknek a szerveknek hegesedéses folyamatai kapcsán játszhat jótékony szerepet ennek a molekulának az aktiválása – magyarázta.
A fibrózisra az orvostudomány sokáig úgy tekintett, mint egy befolyásolhatatlan folyamatra, amely elindul, és odáig vezet, hogy a szerv tönkremegy.
Ez az axióma azonban megdőlt az elmúlt évtized során, Fekete Andrea és Vannay Ádám sejttenyészetben és állatkísérletben is sikerrel bizonyította be, hogy a szöveti hegesedés megállítható, gyógyítható folyamat.
