A rendszerváltáskor megújuló magyar keresztény demokrácia egyik meghatározó személyisége Surján László, az első szabadon választott kormány népjóléti minisztere, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének egyik alapítója, az újjáalakult KDNP későbbi elnöke. Surján László a Kossuth Rádió Arcvonások című műsorában beszélt többek között a KDNP alakulásáról, egészségügyről és az első szja-törvényről is.
Surján László orvos szüleit követve szintén ezt a hivatást választotta.
„A budapesti pairista gimnáziumba jártam, és az az élet, amit a tanáraim éltek, és ahogy velünk, diákokkal bántak, nekem borzasztó vonzó volt” – mesélte Surján László az Arcvonások című műsorban.
Magyar-történelem szakra készült, elvégzett két év teológiát.
„Mikor eljutottam oda, hogy örök fogadalmat kell tenni, rájöttem, hogy nekem nem olyan hivatásom van, amit az Úristen mozgat, hanem én magamat kerestem ebben a dologban. Akkor logikus volt, hogy egy orvosi környezetben fölnőve próbálkozzak az orvosi egyetemmel, és szerencsém volt, mert így már abba az első évfolyamba kerültem be, amelyet már pontok alapján vettek fel” – mondta.
(MTI/Szigetváry Zsolt)
Arról is mesélt, hogy a szövettani intézetben kezdte pályafutását, ám a szövettant, mint tudományt túl sterilnek érezte. Úgy gondolta, klinikus szeretne lenni, vagyis gyógyító orvos, ám kapott egy lehetőséget az orvos továbbképző kórbonctani tanszékén.
„Ma már ennek a szakmának jelentéktelenebb része, hogy halottak egy részét felboncolják, sokkal fontosabb a szövettani vizsgálat, amely élő emberekből származik” – fogalmazott.
Surján László arról is beszélt, hogy később önszorgalomból gyerekeket tanított hittanra a plébánián.
„Semmi bajom nem volt belőle, egyetemi docens voltam, és ez a lazuló diktatúrát jelentette, hiszen Rákosi alatt ez nem ment volna már” – mondta.
A gyerekeket gyakran vitte táborozni, és sokat beszélgetett a szülőkkel is.
„1987-ben azt mondtam: itt változások lesznek, és nekünk, keresztény értelmiségnek erre valamiképpen készülni kell” – hangsúlyozta.
Surján László részt vett a Nagycsaládosok Országos Egyesületének alapításában.
Eleinte egy tanácsadó testületet akartak létrehozni, a találkozón azonban „Pozsgay egy embere” megakadályozta, ahogy megalakuljon – jogi akadályokat emlegettek. Végül kompromisszumot kötött a társaság, és alakult egy hivatalos előkészítő bizottság, annak tagja lett mindenki, akit bármire jelöltek, így ő is a tagok között volt. A megalakuláskor elnökhelyettessé választották, és 1987-től 1990 tavaszáig pedig egy 5 ezer fős magot sikerült létrehozni, Surján László pedig járta az országot.
Ezer forint adócsökkentés
„Ez a megalakulóban lévő szervezet érte azt el először, hogy amit a kormány elképzelt és a központi bizottság jóváhagyott, az a parlamentben megváltozzon. Ez a személyi jövedelemadónak az az eleme volt, hogy a gyerek számít vagy nem számít. A mi nyomásunkra került be az a módosító indítvány, amely ezer forint adócsökkentést adott gyerekenként” – mondta Surján László.
Az első szja-törvényt 1987-ben vezették be.
10-12 ember
Surján László a Nagycsaládosok Országos Egyesületében találkozott Keresztes Sándorral, aki a Márton Áron Társaság, majd az újjászerveződő keresztény-demokrata Néppárt elnöke volt. Ő hívta a KDNP-be Surján Lászlót.
„1989 februárjában Keresztes Sándor összehívott 10-12 embert a lakásán, és mondta, hogy bejelentették a régiek, hogy a párt újra él. Kevesen mondtak igent – köztük én sem” – fogalmazott.
Surján László azt mondta, nem igaz, hogy a párt alapító tagja. „Nem voltam sem alapító, sem újraalapító” – szögezte le.
Az élet teljessége
A politikusnak sok ismerőse az MDF-hez került, ő azonban ódzkodott a „pártoskodásoktól”, de azt gondolja, hogy Antall József is kereszténydemokrata pártot akart az MDF-ből varázsolni.
„A kereszténység sokkal szélesebb dolog, mint egy párt: a párt az élet szelete, a kereszténység pedig a teljessége” – fogalmazott a műsorban.
Surján László elmesélte, hogy a pártot hagyományosan katolikus pártnak tekintik, de kimutatható, hogy mindig nyitott volt. Akik ugyanakkor a zászlót vitték, mind katolikusok voltak. „Vezetésem alatt létrejött egy protestáns műhely, hogy jelezzük a nyitottságot, és jelenleg izraelita műhely is működik a KDNP-ben” – mondta.
1990-ben Surján Lászlót Antall József felkérte népjóléti miniszternek. „A felkérés idején egészségügyi és szociálpolitikai minisztérium létezett, a kormány alakulása előtti napokban összefutottam Antallal, aki akkor mondta, hogy a minisztériumot népjólétinek fogják nevezni” – mesélte.
„Antall József hitt a miniszteri felelősségben és hitt a kollektív döntésben. Végeláthatatlan kormányüléseken vitte át, nagy kibeszélések voltak, a korabeli sajtó ezen is gúnyolódott, de nem locsogta végig az éjszakát. A kormánydöntések is úgy születtek, hogy körbement a szó, és mikor a végén szavazásra bocsájtotta a kérdést, mindig utoljára és mindig a többséggel szavazott” – mondta.
(MTI/Komka Péter)
„Ha végignézzük az egészségügy elmúlt 25 évét, az érdemi és pozitív változások az én időmre mennek vissza. Világos volt számomra, hogy alulról kell építkezni, tehát az alapellátásról kell indítani az átalakításokat, és az is, hogy a rendszer nem tartható fenn, ahol a kórház jövedelme attól függ, hogy hány, viszonylag kevés beavatkozásra igényt tartó beteg fekszik az ágyon” – mesélte.
Csak rossz rendszer van
Surján László szerint nincs jó rendszer, csak rossz rendszer van, a kérdés az, melyik a legkevésbé rossz.
„Mi azt gondoltuk, hogy fizessünk a diagnózisokhoz hozzárendelt összegekkel, méghozzá átlagösszegekkel. Vannak külföldi példák, hazai adatok, így létrejött egy kórházfinanszírozási rendszer, amelyen az utódaim sajnos csak rontottak, de lényegében a mai napig ez működik” – mesélte.
Nemzeti alapú szolidaritás
Surján László annak a véleményének is hangot adott a műsorban, hogy a nemzeti alapú szolidaritásnak működnie kell.
„Az a politikai család, ahová én tartozom, inkább baloldali, mint jobboldali. Akkor is azt gondoltam, hogy a tőkét korlátozni kell, nem lehet tisztán piaci viszonyokra bízni például az egészségügyet, de minden piaci mechanizmusban van valami az ésszerűségből, azt pedig be kell hozni a rendszerbe. Szociális elkötelezettség és szolidaritás nélkül egy társadalom csak tönkremenni tud. Egészen extrém helyzet, hogy a hagyományosan magyarországi baloldal inkább hajlik a tiszta tőke alapú mechanizmusokra, amelyek éppen az ésszerűség miatt jól is tudnak működni, de nem törődnek azokkal, akik kiesnek a rendszerből” – fogalmazott Surján László.