A Duke Egyetem friss tanulmánya szerint nem az ember az egyedüli élőlény, amely különféle illatanyagok kombinálásával parfümöket hoz létre. A makik is igyekeznek mindent kihozni szagos váladékaikból, kombinálásukkal gazdagabb, hosszabban fennmaradó szagokat hozva létre.
A Királyi Társaság Open Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban egy gyűrűsfarkú maki „parfümjét” nem igen lehetne összekeverni egy Chanellel.
A hímek egyedi, pézsma szagukat részben a csuklójukon elhelyezkedő mirigypárosból – amely tiszta, gyorsan párolgó folyadék cseppjeit választja ki -, illetve a mellkasukon lévő második pár mirigyből nyerik, eme utóbbi barna, kellemetlen szagú ragacsot választ ki.
Territóriumát megjelölő gyűrűsfarkú maki. (Fotó: AFP)
Eme szaganyagokkal területüket jelölik ki, és elriasztják a riválisokat. Néha csak a csuklómirigyek váladékát használják, végtagjukat közvetlenül nekidörzsölve az ágaknak és facsemetéknek. Máskor a két anyagot kombinálják, csuklójuk belsejét mellkasmirigyüknek nyomják. Az átható szagú elegyet aztán farkukra kenik, amelyet meglengetnek a levegőben, vagy éppen opponensük felé, hogy kiderítsék, melyikük tudja szagilag lepipálni a másikat.
Sok állat kombinálja mirigyekből, vizeletből, ürülékből és nyálból származó szaganyagait, azt viszont a kutatóknak eddig nem sikerült kideríteni, ezeket néha miért elegyítik, máskor meg miért elégszenek meg csak egyikük alkalmazásával. A friss tanulmány szerzői ezért ismeretlen hímektől származó tiszta és kevert illatanyagot mutattak be 12 gyűrűsfarkú makinak a durhami Duke Makiközpontban.
A vattapamacsokkal begyűjtött szekrétumokat három fapálcikába dörzsölték: az egyik csak a csuklómirigyét, a másik a mellkasét, a harmadik a kettő váladékának elegyét tartalmazta. Mindegyik hím két tesztsorozatban vett részt, az egyikben friss szaganyagokkal kínálták meg őket, a másikban a szaganyagokat 12 órán át hagyták párologni.
Gyűrűsfarkú maki a Pletteberg-öböl közeli Monkeyland Főemlősmenedékben. (Fotó: Reuters/Mike Hutchings)
Kiderült, hogy a makik jóval több figyelmet szenteltek a kevert anyagoknak, több ideig szaglászták eme pálcikákat. Meglepő módon még erősebb volt érdeklődésük, amikor a kevert szagokat már a levegőben érezték, a friss szagmintákat szagolgatták, a szárazakat nyalogatták.
Az eredmények azt sugallják, a kevert illatanyagoknak két célja van, az egyik, hogy általuk növelhető az egyetlen csepp által közvetített információ mennyisége. A korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a hím gyűrűsfarkú makik csukló- és mellkasmirigyének váladéka összetételében eltér egymástól, a kémiai elemzések több tucatnyi szagmolekulát azonosítottak csak a csuklószekrétumokban.
Emellett, a két szaganyag elegyítése elősegítheti, hogy a gyorsan elillanó aromák tovább megmaradjanak. A mellkasmirigyből származó ragacsos váladékban például a szkvalén vegyületet mutatták ki; az olajos anyag számos növény- és állatfajnál megtalálható. Mi pedig bőrápoló termékekben és parfümökben alkalmazzuk tartósítószerként.
A hosszabb ideig fennmaradó szagkeverékek ezenkívül más csoportok hímjeit is figyelmeztethetik, amelyek ezáltal csak napokkal később merészkednek az adott fa vagy facsemete közelébe.
