25 milliós támogatást kap a komáromi római katonaváros feltárása

A kormány 25 millió forinttal támogatja a komáromi gátépítésnél előkerült római katonaváros feltárásának folytatását. A támogatásról szóló jelképes csekket kedden a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális fejlesztésekért felelős államtitkár adta át a Klapka György Múzeumban.

L. Simon László elmondta, hogy a komáromi gát építésekor előkerült több száz négyzetméteres épületegyüttes jó példája annak, hogy a politika és a beruházók képesek önkorlátozásra. A gát nyomvonalát a lelőhely és a maradványok kiemelkedő jelentőségére tekintettel áttervezték, hogy azokat régészeti bemutatóhelyként a nagyközönség is megismerhesse.

Szőny, 2016. április 19. L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára (b) és Borhy László ásatásvezető régész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja, a Régészettudományi Intézet igazgatója a római kori Brigetio katonaváros területén zajló régészeti feltáráson, a Komárom-Esztergom megyei Szőny határában 2016. április 19-én. A kormány 25 millió forinttal támogatja feltárást. MTI Fotó: Krizsán Csaba

L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára (b) és Borhy László ásatásvezető régész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja, a Régészettudományi Intézet igazgatója a római kori Brigetio katonaváros területén zajló régészeti feltáráson, a Komárom-Esztergom megyei Szőny határában 2016. április 19-én (MTI/Krizsán Csaba)

Az államtitkár hozzátette, hogy pályázati forrásokból 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre a világörökségi címre felterjesztendő régészeti helyszínek támogatására. Komáromnak jó esélye van arra, hogy több száz millió forintos fejlesztéssel egy régészeti parkot alakítson ki a leletek bemutatására.

A mai Szőny alatt fekvő római település, Brigetio a Római Birodalom kiemelkedő helyszíneinek egyike, ahol légió állomásozott és a tábor mellett katonaváros, távolabb polgárváros helyezkedett el. Pannonia magyarországi részén csak Aquincum rendelkezett hasonló adottságokkal.

Az 1951 óta egyedileg védett régészeti lelőhelyen, amely egyúttal a világörökségi címre felterjesztendő magyarországi limes része, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézete és a Komáromi Klapka György Múzeum munkatársai 1992 óta végeznek feltárásokat.

A Komárom-Almásfüzitői árvízvédelmi beruházások idején, 2014 nyarán a táborváros jó állapotban megőrződött, sűrűn beépített, addig érintetlen része került elő a katonaváros fürdőjével. A falak alapozása több helyen jó állapotú, az egyes helyiségek padlói helyenként több tíz négyzetméteres összefüggő felületen láthatók.

Komárom, 2014. július 23. Az egykori római Brigetio település régészeti feltárásának helyszíne a szőnyi Vásártéren 2014. július 23-án. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Az egykori római Brigetio település régészeti feltárásának helyszíne a szőnyi Vásártéren 2014-ben (MTI/Krizsán Csaba)

Az egyetem és a múzeum 2015-ben is a Miniszterelnökség anyagi támogatásával folytatta az ásatásokat. Egy három évre tervezett feltárási program keretében további 2-3 ezer négyzetméteres területet terveznek kutatni. A kutatást a tervek szerint 2017-ben befejezik, majd megvizsgálják, hogy a területen hogyan alakítható ki egy szabadtéri park, amely az érdeklődők elé tárja a régészeti emlékeket.

A sajtótájékoztatón Visy Zsolt miniszteri biztos bemutatta a limes világörökségi címre való felterjesztésének előkészületeit. Elmondta, hogy a Római Birodalom határát védő erődítményrendszer a mai 1-es és 6-os út mentén húzódott. A régészeti program 67 helyszínt érint.

A Pécsi Tudományegyetem professzora szólt arról is, hogy még idén létrehozzák a tervezett világörökségi helyszínt kezelő szervezetet és az érintett településeken információs táblákat helyeznek el. Brigetio mellett Dunaújvárosban várható a régészeti feltárások jelentősebb támogatása – tette hozzá Visy Zsolt.