A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja nemcsak az üldözöttek, kitelepítettek előtti főhajtásról szól, hanem a jelenről is - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke az emléknap alkalmából rendezett keddi ünnepségen az Országházban.
A Rákóczi Szövetség által rendezett eseményen Gulyás Gergely kijelentette: az emléknapon három teendője van “minden, a nemzete sorsát magáénak tekintő magyarnak”, először is hálát adni Istennek, hogy még élnek magyarok a Felvidéken ennyi megpróbáltatás után. Továbbá fontos az emlékezés, az üldözöttek, a kitelepítettek előtti főhajtás, de ez a nap a jelenről is szól, mert amíg Európában van olyan állam, ahol “a nemzetközi jogrend legalapvetőbb értékeibe ütköző, jogfosztó, kollektív bűnösségen alapuló” Benes-dekrétumok rendelkezései a jogrendben szerepelhetnek, ez a nap nem csak a múltra emlékezés napja – hangsúlyozta.
Ünnepség a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján az Országházban
Az Országgyűlés alelnöke szerint emellett az emléknapon lényeges emlékezni az alaptörvényből eredő kötelezettségre is, arra, hogy Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért.
Gulyás Gergely kifejtette: a magyar nemzet a múlt században megtanulta, hogy a haza áldozatot követel. Az elmúlt században “nem volt könnyű magyarnak lenni, s még nehezebb volt magyarnak megmaradni, mégis ma is hiszünk benne, hogy kegyelem magyarnak születni” – fogalmazott.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke beszédet mond a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján rendezett ünnepségen az Országházban 2016. április 12-én (MTI/Kovács Tamás)
Azt mondta, a felvidéki magyarság második világháború utáni módszeres diszkriminációja mindennek ellentmond, amit akkor és most nyugati demokratikus értéknek tartottak. Ma minden felvidéki magyar előtt fejet hajtunk, akit csak a magyar nemzethez tartozása miatt diszkrimináció ért – tette hozzá. Megjegyezte: a felvidéki magyarság embert próbáló kálváriája után sokaknak megváltást jelentett a Magyarországra telepítés.
Az Országgyűlés alelnöke felidézte: a csehszlovák vezetőknek a második világháború utáni legfontosabb problémájuk az volt, hogy a soknemzetiségű országból olyan egységes nemzetállamot teremtsenek, amelyben nincs helyük németeknek és magyaroknak. 1945-től Csehszlovákiában nemzeti alapon, a kollektív bűnösség elvére hivatkozva 600 ezer magyar sorsát pecsételték meg – emlékeztetett, hozzáfűzve: a mai napig nincs teljes kép a borzalmakról.
Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) alelnöke arról beszélt, hogy hetven éve született meg az a szerződés, amely népcsoportok tömeges kitelepítéséről szólt a háború utáni Európában, vagyis a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény. A háborús népirtás ténylegesen még be sem fejeződött, amikor a kollektív bűnösség szellemében lehetett elüldözni, vagyontól megfosztani, erőszakkal kitoloncolni népcsoportokat – mutatott rá. Hozzátette: Csehszlovákia két utódállama pedig a mai napig a jogrend részének tekinti a Benes-dekrétumokat.
Őry Péter, a felvidéki Magyar Közösség Pártja alelnöke (MTI/Kovács Tamás)
Őry Péter kiemelte: Európa máig nem nézett szembe ezzel az igazságtalansággal.
Úgy vélte, Európa “ma újra történelmi fordulóponton toporog”, és most bizonyosodik be, hogy nem tanult a tapasztalatokból, “megint embervásárt és kvótákat tervez”, és nem akarja meghallani Közép-Európa figyelmeztetéseit – mondta.
Az ünnepségen hirdetik ki az emléknap alkalmából a kárpát-medencei középiskolásoknak és egyetemistáknak indított pályázat eredményeit. A pályázatokat a zsűri elnöke, Izsák Lajos történészprofesszor méltatja.
Izsák Lajos történész, egykori kitelepített (MTI/Kovács Tamás)
Az Országgyűlés április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről történt kitelepítésének kezdőnapját 2012. december 3-án ellenszavazat nélkül országgyűlési emléknappá nyilvánította. Az Országgyűlés határozatában rögzítette, hogy szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarokról.
