A köznevelési rendszer minősége az igazgatókon múlik, ők a kulcsszereplők az oktatásban, ezért fontos a partnerség, a párbeszéd, munkájuk segítése - mondta az emberi erőforrások minisztere egy szakmai rendezvényen.
Balog Zoltán A jövőért, gyermekeink oktatásáért című országos igazgatói konferencián hangsúlyozta: el kell jutni odáig, hogy az igazgatók valódi felelős vezetők, irányítók tudjanak lenni. Ennek érdekében nagyobb mozgástérre, több döntési lehetőségre van szükség, és ez ügyben már jelentős előrelépések történtek.
Beszélt arról is, hogy nemsokára a kormány elé terjesztenek egy javaslatot, amely szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyett mintegy hatvan olyan szervezetet hoznának létre, amelyek rendelkeznek önálló jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel, így az igazgatók közvetlenül tudnák elérni azokat a szervezeteket, ahol a döntések megszületnek.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond A jövőért, gyermekeink oktatásáért című országos igazgatói konferencián a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében 2016. április 1-jén (MTI/Bruzák Noémi)
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt mondta, a párbeszéddel megnyílt egy kapu, így talán változást lehet elérni. Úgy fogalmazott, a vezetőknek, politikusoknak, tudósoknak nem szabad azt hinniük, hogy az ötleteket viták, kísérletek nélkül meg lehet valósítani, hogy kritika nélkül rá lehet erőltetni a gondolatokat a közoktatásra, a tanárok lelkesedése nélkül ugyanis kudarcra van ítélve mindenfajta próbálkozás.
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke beszédet mond A jövőért, gyermekeink oktatásáért című országos igazgatói konferencián (MTI/Bruzák Noémi)
Palkovics László: folytatódik a munka a köznevelési kerekasztal ülésein
A köznevelési kerekasztal ülésein már eddig is fontos döntések születtek, a munkát folytatni kell – hangoztatta Palkovics László oktatási államtitkár pénteken Budapesten, egy szakmai fórumon. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Tudományos Akadémia közös, A jövőért, gyermekeink oktatásáért elnevezésű konferenciáján a köznevelési kerekasztal tapasztalatait felhasználva mutatják be az iskolaigazgatóknak a tervezett változtatásokat.
Palkovics László ismertette a köznevelési kerekasztal munkáját, az eddig megfogalmazott javaslatokat. Kiemelte: 35 ezer pedagógus számára például biztosítják 2017-ben a lehetőséget a minősítésre való jelentkezésre, amelynek a rendszere is átalakul. Módosították a tanfelügyelet, az önértékelés rendszerét, csökkennek az adminisztrációs terhek. Javaslatot tesznek arra is, hogyan lehetne megoldani az év közben nyugdíjba menő tanárok ügyét, de a tanulókkal kapcsolatban is lesznek intézkedések.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Balog Zoltán miniszter által a konferencián bejelentett változásoknak megfelelően július 1-jétől átalakul az intézményfenntartó rendszere, megváltozik a működési forma. Balog Zoltán miniszter nem sokkal korábban közölte: nemsokára a kormány elé terjesztenek egy javaslatot, amely szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyett hatvan-hetven olyan szervezetet hoznának létre, amelyek rendelkeznek önálló jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel, így az igazgatók közvetlenül tudnák elérni azokat a szervezeteket, ahol a döntések megszületnek.
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára (b-j) A jövőért, gyermekeink oktatásáért című országos igazgatói konferencián az MTA Dísztermében (MTI/Bruzák Noémi)
Palkovics László előadásában szólt arról is, hogy a munka folytatásában kiemelt szerepe lesz a pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer átalakításának; közvetlenebb és erősebb lesz a kapcsolat az egyetemek és a köznevelési intézmények között. Emellett átdolgozzák a Nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket, csökkentik a tanulók terheit. Jelezte: az új intézményfenntartói struktúrában egyértelmű és stabil irányítói, szolgáltató viszony kialakítására törekednek a fenntartó és a nagyobb önállósággal rendelkező iskolák között, továbbá a kerekasztal kijelöli a struktúra- és infrastruktúra-fejlesztés irányait.
A konferencián Csépe Valéria, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke, a köznevelési kerekasztal tartalomfejlesztési munkacsoportjának vezetője a felnövekvő generációhoz alkalmazkodó oktatás stratégiájáról szólva kiemelte: meg kell határozni a 21. századi iskola alapfunkcióit, újra kell értelmezni, mi a tudás, mert az nem egyenlő a statikus lexikális ismerettel. Hangsúlyozta: a tudás és a készségek alapozása, a tanulási készség és késztetés kialakítása a 21. századi iskola egyik legfontosabb feladata.
Felidézte: korábban volt ismeretalapú kerettanterv, volt tevékenységközpontú, de “2016-ban az oktatási rendszerek túllépnek a mechanikus rendszeren, a kulcskompetenciák bűvöletén”.
