Gyermekeink már nem igen fognak bükkfát látni

A globális felmelegedés erdészeti szempontból is brutális változásokat fog jelenteni. Magyarországon – még a nagyon optimista forgatókönyvek szerint is – a bükk létfeltételei az ország legnagyobb részén meg fognak szűnni.

Dr. Mátyás Csaba erdőmérnök, klímakutató évek óta vizsgálja a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatását, azt, hogy a különböző klímákhoz alkalmazkodott azonos növénypopulációk hogyan viselkednek, ha a környezetük megváltozik.

Budapest, 2014. január 18. Természetjáró turisták sétálnak a Normafa-közeli bükkösben az öreg fák alatt. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.

A klíma egy hosszabb, körülbelül harminc éves periódus átlagos időjárási paramétereit, illetve az átlagon kívüli szórást adja meg. Egy olyan ágazatban, mint az erdészet, amelyben 100-150 évig élő fákkal foglalkoznak, nagyon fontos, hogy egy klímaperiódusban milyen szélsőségek vannak, magyarázta az erdőmérnök.

Hozzátette: nem feltétlenül kell nekiállni költséges nemesítő akciók keretében megváltoztatni egy növény alkalmazkodóképességét, egyrészt, mert az rendkívül időigényes, másrészt genetikai korlátokba ütközik. Azt is kutatják, hol van az a határ, amelyen túl egy adott faj már nem képes tovább változtatni a tulajdonságain. Megoldást jelenthet olyan fajok telepítése is, amelyek a magyarországinál szélsőségesebb viszonyokhoz szoktak.

Dr. Mátyás Csaba hangsúlyozta: 2020-ig valamit tenni kell, hogy normális keretek közé szorítsuk a globális felmelegedést, amely erdészeti szempontból brutális változásokat fog jelenteni.

Magyarországon – még a nagyon optimista forgatókönyvek szerint is – a bükk létfeltételei az ország legnagyobb részén megszűnnek. Unokáink, de valószínűleg már gyermekeink sem igen fognak bükkfát látni.

A párizsi klímacsúcs fordulatot hozhat

A párizsi klímacsúcs előrelépést jelenthet a globális felmelegedés problémájának megoldásában. Benkő Dániel, a WWF Magyarország programvezetője fordulatnak nevezte, hogy a világ minden országa aláírta a nyilatkozatot.

Benkő Dániel hangsúlyozta: a változások elindultak, csak fel kellene őket gyorsítani. Az elért eredmények között említette, hogy az Európai Unióban eljutottunk odáig, hogy mostanra az összes energetikába menő pénz nyolcvan százalékát megújuló energiára költjük. Norvégiában az eladott autók egyharmada elektromos, 2000 óta pedig az egész világon csökken az egy főre eső energiafogyasztás.

Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs menedzsere a Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta: decemberben készítettek egy kutatási összefoglalót, amely a Föld órája napján jelenik meg. A kutatásban az ötven legnagyobb hazai vállalatot és az öt legnagyobb biztosítót, illetve bankot vizsgálták, hogy rendelkeznek-e kibocsátás-csökkentési célokkal, stratégiával, mit tesznek ennek érdekében.

A felmérésből kiderült, hogy mindössze két cég rendelkezik hazai szinten stratégiával, és hat valamifajta célokkal.

Antal Alexa a március 19-i Föld órája programról is beszélt a műsorban. Az akciót 2007-ben hirdették meg először, hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozás okozta problémákra, és arra, hogy ez ellen bárki tehet. A program hamar világméretű lett, tavaly pedig rekordot döntött.

A www.foldoraja.hu weboldalon megtalálhatók a március 19-i magyarországi rendezvények, de bárki önmaga is kezdeményezhet és szervezhet programot, és ezt fel is töltheti a honlapra.

Délután jótékonysági filmvetítésre várják az érdeklődőket a Lurdy Moziba, ahol a Norm, az északi című animációs filmet vetítik.

Budapest, 2011. március 26. Kombókép a Budavári Palotáról esti díszkivilágításban és világítás nélkül. Az épület a Természetvédelmi Világalap (WWF) Föld órája (Earth Hour) elnevezésű nemzetközi éghajlatvédelmi és energiatakarékossági akciója keretében borult sötétbe. MTI Fotó: Kovács Attila

A központi lekapcsoló esemény a WWF Magyarország szervezésében a Müpában lesz, ahol számos program várja az érdeklődőket. Tudományos börzén olyan magyar fenntartható fejlesztések mutatkoznak be, amelyek megoldást kínálnak az éghajlatváltozás miatt fellépő veszélyekre. Itt zárul majd egy díjátadó keretében a WWF Zöld Generáció programja is, amelyben 14-16 éves fiatalok egy éven át dolgoztak a biodiverzitás megőrzését és az intelligens városok működését érintő problémákon.

A Varázslatos Magyarország jóvoltából a Föld órája központi eseményére látogatók megtekinthetik az országos természetfotó-pályázat magyar nemzeti parkokat ábrázoló legszebb fotóit, a LUMÚ-teraszon pedig a FŐKERT Nonprofit Zrt. rakja ki több száz árvácskából a Föld órája 60+ logóját, amely körül a látogatók segítségével gyertyákat gyújtanak a fények lekapcsolása idején.

A Föld órája fővárosa címet itthon tavaly a városzöldítő akcióban Vác nyerte, idén pedig a WWF Magyarország a településekre bízta, ki hogyan szeretné tartalommal megtölteni a Föld órája akciót – beruházással, ünneppel, szemétszedéssel –, így az idei fővárost csak a program után hirdetik ki.