A maláriaparazita evolúciójának nyomában

Madarakkal, denevérekkel és más kisemlősökkel végzett genetikai kutatás azt sugallja, hogy a malária gyökerei madár gazdaszervezetekre vezethetőek vissza, onnan terjedtek át a paraziták a denevérekre, majd más emlősökre.

A malária évente mintegy 500 millió embert betegít meg, de nem mi vagyunk egyetlen áldozatai. A különféle maláriaparazita-fajok madarakat, denevérek és más emlősöket is sújthatnak.

Amerikai kutatóknak a Molecular Phylogenetics and Evolution folyóiratban megjelent új vizsgálata az eltérő maláriafajok evolúciójába ásta bele magát, és hozzájárul az emberi megbetegedés származását firtató kutatásokhoz is. Holly Lutz, a kutatás vezetője szerint addig nem fogjuk megismerni, hogyan fertőzi meg a malária az embert, amíg nem ismerjük evolúciós történetét.

Anopheles stephensi szúnyog vért szív emberi áldozatából. A maláriaterjesztőként ismert faj Egyiptomtól egészen Kínáig megtalálható. (Fotó: Reuters/Jim Gathany/CDC)

Anopheles stephensi szúnyog vért szív emberi áldozatából. A maláriaterjesztőként ismert faj Egyiptomtól egészen Kínáig megtalálható. (Fotó: Reuters/Jim Gathany/CDC)

A malária parazita egysejtű, amely gazdateste véráramában szaporodik, és a szúnyogokhoz hasonló rovarokkal költözködik újabb és újabb szervezetbe. Különböző fajai különféle gazdafajokban élnek. Lutz és csapata több száz kelet-afrikai madártól, denevértől és más emlősöktől vett vérmintákat, majd megszűrte a parazitákra.

Amikor rábukkantak a maláriára, mintát vettek a paraziták DNS-éből, és szekvenálták, hogy azonosíthassák genetikai kódjukban a mutációkat. Eme kiindulópont birtokában Lutz el tudta végezni a filogenetikai elemzéseket, hogy megállapíthassa, milyen rokoni kapcsolatban állnak egymással a különféle maláriafajok. Mindehhez kulcsfontosságú volt a szűrt fajok nagy száma is.

Kiderült, hogy a malária gyökerei madárgazdákra vezethetőek vissza, onnan terjedt át denevérekre, majd más emlősökre. Lutz megjegyezte, sem a denevérektől, sem a madaraktól nem kaphatjuk el a maláriát, mivel az embert másfajta malárifaj fertőzi.

Illusztráció - Az emberi szervezet megfertőződésének folyamata a maláriáért felelős Plasmodium parazitával. (Fotó: AFP)

Illusztráció – Az emberi szervezet megfertőződésének folyamata a maláriáért felelős Plasmodium parazitával. (Fotó: AFP)

A kutatás nemcsak arra vet fényt, miként tudott fejlődni és terjedni a malária, hanem fontos információt szolgáltat az állatok és parazitáik kapcsolatáról is. Lutz szerint mindezen gerincesek önmagukban is külön ökoszisztémák.

Úgy hiszi, ha több információt nyernek ki azzal kapcsolatban, miként élnek a paraziták gazdaszervezeteikben, melyikük melyiket fertőzi meg, és hogyan élnek egymás mellett ezekben az élő, lélegző ökoszisztémákban, azzal többet megtudhatnak róla, miként kapcsolódnak ahhoz a természeti környezethez, amelyen az állatokkal és növényekkel osztozunk.