Átadták a Nők a Tudományban Kiválósági Díjakat

Az anyagtechnológia, a biotechnológia, az információs technológia és az űrtevékenység területén kiemelkedő munkát végző női kutatókat ismertek el csütörtökön a Nők a Tudományban Kiválósági Díjakkal a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett ünnepségen.

Anyagtechnológia kategóriában Jedlovszky-Hajdú Angéla, biotechnológia kategóriában Kapuy Orsolya, információs technológia kategóriában Nagy Szilvia, űrtevékenység kategóriában Korsós Marianna Brigitta vehette át az elismerést. A Magyar Asztronautikai Társaság különdíjában Strádi Andrea, az MTA Energiatudományi Központjának munkatársa részesült.

A Nők a Tudományban Egyesület 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakmai közreműködésével harmadszor adtak át.

Az elismerést évről évre olyan fiatalok kapják, akik kiemelkedő teljesítményt mutatnak fel szakterületükön, aktív részesei a magyar tudományos életnek, emellett készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséből a fiatal lányok körében, ezáltal inspirálva környezetüket.

Jedlovszky-Hajdú Angéla a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Nanokémiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. Kutatói pályája elején mágneses nanorészecskéket állított elő vizes közegben különböző felületmódosításokkal, amely megóvja a részecskék összetapadását (aggregációját) az adott közegben a megfelelő orvosbiológiai alkalmazhatóság érdekében. Az elmúlt négy évben elektromos szálhúzással előállított biokompatibilis (szervezetbarát) és biodegradábilis (szervezetben lebomló) háromdimenziós mesterséges polimer térhálók kialakításával foglalkozik, melyek alkalmasak lehetnek szövetregeneráció, vagy szövetpótlás céljára – áll a szerkesztőséghez eljuttatott közleményben.

Kapuy Orsolya a Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet egyetemi adjunktusa. Kutatásai fókuszpontjában a sejtszintű élet-halál döntési folyamatot irányító hálózat dinamikai viselkedésének megértése áll. Ezek a folyamatok szoros kapcsolatban állnak a sejtek öregedésével és az ahhoz köthető betegségekkel (úgymint a daganatos elváltozások, vagy az Alzheimer- és a Parkinson-kór), így ezek a kutatások a későbbiekben fontos gyógyászati lehetőséget hordozhatnak magukban. A molekuláris kísérletes biológiai módszereket a számítógépes matematikai modellekkel ötvözve, ezek együttes alkalmazásával kutatják az élő rendszerek működését.

Átadták a Nők a Tudományban Kiválósági Díjakat. A fotó első sora balról jobbra : Dr. Nagy Szilvia, Korsós Marianna, Dr. Jedlovszky-Hajdú Angéla, Dr. Kapuy Orsolya, Torma Krisztina, Dr. Groó Dóra Második  sor: Bacsárdi László, Fűrész Tünde, Dr. Hargittai Magdolna (Fotó: Szigeti Tamás - MTA)

Átadták a Nők a Tudományban Kiválósági Díjakat. A fotó első sora balról jobbra : Dr. Nagy Szilvia, Korsós Marianna, Dr. Jedlovszky-Hajdú Angéla, Dr. Kapuy Orsolya, Torma Krisztina, Dr. Groó Dóra
Második sor: Bacsárdi László, Fűrész Tünde, Dr. Hargittai Magdolna
(Fotó: Szigeti Tamás – MTA)

Nagy Szilvia a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszékének egyetemi docense. Szűkebb szakterülete a waveletek – hullámocskák – amelyek tartalmazzák a rendszerek finomabb és durvább felbontású részleteit; csak ott lesz finom a felbontás, ahol ezt a modellezni kívánt dolog igényli. Ez nagyban le tudja csökkenteni a számolási, tárolási szükségleteket amellett, hogy a pontosságot nem rontja, emellett a felbontás szisztematikusan finomítható, ha mégis nagyobb precízió szükséges. A világszerte elterjedt képtömörítésen kívül rengeteg alkalmazási lehetősége van, a legtöbb fizikai rendszer modellezésére, illetve sokféle jel analizálására alkalmas a waveleteken alapuló eszközrendszer.

Korsós Marianna Brigitta csillagász, jelenleg PhD hallgató és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Debreceni Napfizikai Obszervatóriumának tudományos segédmunkatársa. Egy új, nagy energiájú napkitöréseket (azaz flereket és nap koronaanyag kidobódást) biztonsággal előrejelző módszer kidolgozásán és fejlesztésén dolgozik. Az űridőjárás pontos prognosztizációja nagyon nagy jelentőségű, hiszen a flerek és a koronaanyag kidobódások kritikus fennakadásokat és meghibásodásokat okozhatnak a GPS és telekommunikációs műhold-rendszereinkben, illetve az elektromos magasfeszültségű távvezetékeinkben túlfeszültségek léphetnek fel, melyek lokálisan egy időre megszakíthatják a folyamatos áramellátást.

Strádi Andrea jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia, Energiatudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársaként, kutatóként dolgozik, a különdíjjal az űrtevékenység területén végzett kutatói munkáját jutalmazták. Az ionizáló sugárzás mérése kiemelkedően fontos olyan területeken, ahol potenciálisan nagy dózis érheti az ott élőket és/vagy munkájukat végzőket. Földi körülmények között viszonylag jól feltárt az ilyen típusú sugárzás eloszlása és a védekezés hatékony módja. A XX. század közepe óta azonban az ember az űrben és akár más égitesteken is kutatja a természet és a világegyetem rejtelmeit. Az ausztronauták egészsége szempontjából lényeges tehát az űrbeli sugárzás milyenségének és mennyiségének pontos megismerése azért, hogy a megfelelő árnyékolási módokat alkalmazhassuk – áll a közleményben.

Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese a díjátadón elmondta: jelenleg az MTA rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjainak túlnyomó része férfi, a teljes tagság 5 százaléka, a nem akadémikusi köztestületi tagok 26 százaléka nő. Az MTA kutatóintézeteinek hálózatában az elmúlt években folyamatosan emelkedett a nők száma, 2014-ben meghaladta a 36 százalékot, a teljes magyarországi kutatói körben ez 31 százalék körül mozog.

Kifejtette, hogy a pálya elején még kiegyenlített a két nem aránya, de a tudományos karrier későbbi fokait vizsgálva ez egyre romlik. Ennek oka a hagyományos női szerepekben keresendő, de a családi szerepvállalás mellett egyéb nehezítő körülményekkel is meg kell küzdeniük a tudományos pályát választóknak. Véleménye szerint azonban kitartással, makacssággal és szorgalommal az akadályok leküzdhetők.

Fűrész Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára kitért arra, hogy a Nők a Tudományban Egyesület immár ötödik éve támogatja a nők részvételét egyebek mellett a műszaki, informatikai és általában a kutatói, tudományos területeken.

A felsőfokú képzésben több nő vesz részt és végez, az Európai Unió felsőfokú végzettséggel rendelkező állampolgárainak 60 százaléka nő. Magyarországon az informatikai, műszaki területeken azonban csak 20 százalék körüli a nők aránya – ismertette az adatokat a helyettes államtitkár.

Kiemelte: nemzetgazdasági veszteség, ha nem használjuk azt a tudást, tapasztalatot és értéket, amely a tudomány területén tevékenykedő nőknél felhalmozódott. Ezt kihasználni azonban csak akkor lehet, ha a nők segítséget kapnak ahhoz, hogy képesek legyenek összeegyeztetni a munkát és a családi életet – mutatott rá, hozzátéve: a kormányzat családpolitikájának is ez az egyik sarokköve.

Az idei díjazottakat Hargittai Magdolna akadémikus, a Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2015 fővédnöke, Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke, valamint Torma Krisztina, a magyarországi Bosch csoport gazdasági igazgatója méltatta és köszöntötte.