Úgy véli a Fővárosi főügyészség, hogy ha a Quaestor-ügyben a több tízezer rendbeli bűncselekményt is a vád tárgyává tették volna, akkor az parttalanná tette volna a bizonyítási eljárást, és a bírósági eljárás évekkel húzódhatott volna el. Ibolya Tibor főügyész a Quaestor-károsultak szerdai demonstrációja reagált közleményben.
Közleményében a főügyész emlékeztetett arra: február 5-én tartott sajtótájékoztatót a Quaestor-ügyben történt vádemelésről, és azon kitért arra is, miért mellőztek több tízezer sértettet a nyomozásban.
Ibolya Tibor megismételte: a nyomozás részbeni mellőzésére a vádlottak büntetőjogi felelősségre vonásának érdekében és ezáltal közvetetten az általuk megkárosított sértettek érdekében került sor.
A több tízezer rendbeli bűncselekmény vád tárgyává tétele ugyanis a bizonyítási eljárást parttalanná tenné, a vádemelés után a bírósági eljárás önmagában emiatt évekkel húzódhatna el – írta.
Hozzátette azt is, a terhelteknek fel nem róható okból elhúzódó büntetőeljárás nyomatékos enyhítő körülmény, így a nagyszámú halmazat bűnösség megállapítása esetén nem súlyosabb, hanem lényegesen enyhébb büntetések kiszabását eredményezné.
Lehetőség van bűncselekményeket mellőzni
Kitért arra, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lehetőség van a nyomozást részben mellőzni olyan bűncselekmények miatt, amelyeknek az elkövetett jelentősebb súlyú bűncselekmények mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentőségük.
A belvárosi Széchenyi István téren demonstráló Quaestor-károsultak molinója a Széchenyi Lánchídon a 2016. március 9-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi
A Quaestor-károsultak felvetésére, hogy a mellőzésük miatt nem tudják a polgári jogi kárigényüket a büntetőeljárás során érvényesíteni, leszögezte: a sértettek igényérvényesítésére csak akkor kerülhetne sor, ha a vádlottak bűnösségét a bíróság jogerősen megállapította.
Ez azt is jelentené, hogy a sértettek polgári jogi igényére a bíróságnak külön-külön minden esetben bizonyítást kellene felvennie.
Ha ez az eljárást jelentékenyen késleltetné, akkor a törvény alapján a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését olyan egyéb törvényes útra utasíthatná – például polgári perre -, amely a büntetőeljárástól függetlenül most is nyitva áll a károsultak előtt – jegyezte meg a főügyész.
A zár alá vétellel kapcsolatos felvetésekre reagálva közölte: a Fővárosi Főügyészség még a nyomozás során összesen 100 milliárd forintot meghaladó névértékű ügyfélvagyon zár alá vételét megszüntette annak érdekében, hogy a felszámoló zavartalanul megkezdhesse az ügyfelek követeléseinek kielégítését, illetve ebből a célból az egyeztetést.
A konkrétan a vádlottakhoz köthető vagyonelemek – ingók, ingatlanok, számlapénzek, üzletrészek – lefoglalása, illetve zár alá vétele ugyanakkor jelenleg is fennáll – közölte.
Tüntettek, és hidat másztak a Quaestor-károsultak
A Quaestor-ügy károsultjainak egy csoportja szerdán a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Széchenyi István téren tüntetett., később a híd közepén ipari alpinisták egy molinót feszítettek ki.
A tüntetés szónokai arról beszéltek, hogy egy éve “dőlt be” a Quaestor Értékpapír Zrt. és azért demonstrálnak, mert 32 ezer károsult és családjuk “jogsértő, méltatlan” helyzetére akarják felhívni a figyelmet.
Azt mondták, a nyomozás nem tudta megállapítani, hová tűnt a Quaestor-vagyon és milyen vagyonelemek vannak meg, milyen értékben.
S