A globális felmelegedés a halakra is hat

Az M1 - Kék bolygó című műsorának stábja a szúnyogirtó fogasponty és a bihari márna magyarországi jelenlétét vizsgálta meg közelebbről.

Egyre több szúnyogirtó fogasponty jelenik meg a magyarországi élővizekben, jóllehet hazája a jóval melegebb Florida. Legutóbb a Zagyva szolnoki szakaszán találtak belőlük. A halkutatók azt gondolták, nem élik túl a telet.

Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke az M1 – Kék bolygó című műsorában kifejtette, meglepte őket, hogy a következő évben nem egyet, hanem tíz egyedet fogtak be, nemcsak kicsiket, hanem olyan méretűeket is, amelyeknél már világos volt, nem idei születésűek.

Úgy tűnik, hogy ez a guppira hasonlító halacska az enyhe telek miatt akár meg is honosodhat a hazai vizekben. Magyarországon az első példányokat körülbelül 100 éve telepítették be a Hévízi-tóba a csípőszúnyogok állományának gyérítésére.

A halkutatók szerint a klímaváltozás miatt érzi egyre jobban magát nálunk a faj, ráadásul elég messzire elvándorol, a Hévízi-tóból elúszik egészen a Kis-Balatonig, és már ott is áttelel. A vizek melegedése szaporodásukra is hat. A szakember kifejtette, nyáron, sőt még nyár végén is szaporodnak. A küsznél például végigmegy a folyamat, ezt megfigyelték a sujtásos küsznél is. Svájcban ugyancsak tapasztalták, és nem tudták, mi lehet az oka, úgy hiszik, a víz felmelegedése állhat hátterében.

A szúnyogirtó fogaspontyoknak leginkább a fiatal ragadozó halak örülnek: hiszen nekik remek táplálék. De a horgászok is megérezhetik jelenlétüket a kevesebb szúnyog miatt, hiszen Harka Ákos szerint a halak a szúnyoglárvákat pusztítják.

A Sebes-Körösben régóta jelen lévő bihari márnát nemrég fedezték fel magyar és cseh kutatók. A turpisság akkor derült ki, amikor elkezdték vizsgálni a hazai márnafajokat. Negyven márnát vettek mintának. Meglepetést a genetikai vizsgálat keltett, hiszen addig úgy hitték, csak háromféle: kárpáti, balkáni és Petényi-márna él a Kárpát-medencében.

bscap0020

Bár a négy pataki márnafaj külsőleg nagyon hasonló, a szakértő szem látja a különbséget. Antal László, a Debreceni Egyetem szakembere kifejtette, a bihari márnának rövidebb és lekerekítettebb orra van, emellett farok alatti úszója arányaiban rövidebb, mint az összes többi társának, vagy testvérének.

A négy márna egyébként korábban egy fajként létezett. A szakember magyarázata szerint több millió évvel ezelőtt, amikor az Erdélyi-szigethegység felgyűrődött, a Szamos, a Maros és a Körösök külön-külön vízágra kerültek, ezek a populációk teljesen elszigetelődtek egymástól. Az évmilliók alatt ezáltal fajkeletkezések jöhettek létre.

Így különült el a bihari márna is. De mivel egy őstől származnak, ezért mind a 4 pataki márna nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. „Kavicsos sóderes vízfolyásokban, patakokban fordulnak elő, apró gerinctelenekkel, férgekkel táplálkoznak. Május, június között szaporodnak” – magyarázta a szakember.