Polt Péter: ritkán orvosolják a hibákat másodfokon

A másodfokú bíróságok gyakran olyankor is visszaküldik az ügyeket első fokra, amikor lehetőségük lenne rá, hogy a hibákat maguk orvosolják - mondta Polt Péter legfőbb ügyész a Magyar Időknek adott interjúban.

A lap szombati számában megjelent írásban Polt Péter kifejtette: ez rossz gyakorlat, mivel az eljárások fölösleges elhúzódásához vezet. Ráadásul az időmúlás a bizonyítást is megnehezíti, és aláássa a közbizalmat.

Végh Tamás ügyész (j) Biszku Béla, a volt pártállami diktatúra belügyminisztere ellen (b) több ember sérelmére elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt indult büntetőper megismételt elsőfokú tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermébe 2015. október 2-án. MTI Fotó: Soós Lajos

Biszku Béla, a volt pártállami diktatúra belügyminisztere ellen indult büntetőper megismételt elsőfokú tárgyalása. MTI Fotó: Soós Lajos



Biszku Béla ügyével kapcsolatban Polt Péter rámutatott: az ügyészség nagyon alapos vádiratot nyújtott be, szerinte ennek tulajdonítható, hogy a bűncselekmények egy részében a bíróság már eddig is megállapította a volt belügyminiszter felelősségét. A tárgyalás elhúzódását sajnálatosnak nevezte, és bízik abban, hogy az ügy másod-, vagy ha szükséges, akkor harmadfokon olyan ítélettel zárul majd, amely a vádhatóságot igazolja.

Az interjúban a legfőbb ügyész beszélt arról is, nem biztos, hogy mindig kiderül a teljes igazság egy-egy eljárásban. A nyomozó hatóságok a teljes igazság feltárására törekszenek, a bíróságnak pedig ehhez képest kell kiszabnia az ítéletét, de vannak olyan tényezők, amelyek árnyalják ezt a képet. Példaként említette, hogy a titkosszolgálati eszközök és módszerek használatával összefüggésben ma Magyarországon nagyon szigorú szabályozás van hatályban.

Polt Péter hangsúlyozta: a magyar jogrendszer 2010 után nagy változáson ment keresztül, és a folyamat még nem ért véget. Elkészült az új polgári és büntető törvénykönyv, és most zajlik a hozzájuk kapcsolódó perrendtartások kimunkálása, az ügyészség - akárcsak például a bíróság és más szakmai szervek - tevékenyen részt vesz a munkában.

Az interjúban a legfőbb ügyész megemlítette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elődje, a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal jó néhány évvel ezelőtt az ő döntésére kezdte meg működését, azóta folyamatosan változik annak érdekében, hogy képes legyen a legbonyolultabb bűnügyek gyors és eredményes nyomozására.

Polt Péter elmondta azt is, hogy Simon Gábor esetében hamarosan a vádemelés következik, a Welsz-ügyben még tart a nyomozás.

A migrációs válsággal összefüggésben a legfőbb ügyész rámutatott: tavaly nyáron elkészítettek egy többszintű válságtervet. Mivel a migrációs nyomás elsősorban Csongrád megyét terheli, ezért az első lépcsőben belső átcsoportosítással, Szeged megerősítésével kezelhetik a helyzetet, a második lépcsőben több lehetőség van: átmenetileg ügyészeket helyezhetnek át a környező megyékből, illetve arra is mód van, hogy Csongrád megyétől feladatokat vonjanak el a munkateher csökkentése érdekében.



A válságkezelést nagyban megkönnyítette, hogy az ügyészség rendelkezik a 2014-2020-as időszakra vonatkozó intézményi stratégiával, amely kijelöli az elérendő személyzeti és anyagi-infrastrukturális célokat, és vázolja az elérési utat is. Ebben a migráció nevesítve még nem jelenhetett meg - hiszen az elkészítésekor még nem tudtak arról, hogy ekkora nyomás nehezedik majd Magyarország határaira -, viszont általánosságban foglalkozik a rendkívüli eseményekkel, így a migrációs krízis mégsem érte őket felkészületlenül - mondta a legfőbb ügyész a Magyar Időknek.