Munkabérből is levonható a közösköltség-tartozás

A februári jogszabály módosítása megnehezítette a közösköltség-tartozások behajtását. A változásnak köszönhetően azonban lehetőség van arra is, hogy jogerős fizetési meghagyással a nemfizető béréből tiltsák le a hátralékot.

Magyarországon négy és fél millió ember vagyonát kezelik a társasházi közös képviselők. A nemrég változott szabályozás azonban megnehezíti munkájukat, a kintlévőségek behajtását. Ezért nagyobb felelősség is hárul rájuk – állította Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének (MaKKE) szakmai igazgatója.

Panel - társasház - lakás - ingatlan - felújítás
A közösköltség-hátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjogot februártól már csak azután lehet bejegyeztetni az ingatlanra, ha az elindított fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható. Így megszűnt az a gyakorlat, miszerint a közgyűlésnek elegendő megszavazni vagy a közös képviselőnek felhatalmazás alapján jogerős ítélet nélkül lehetséges elindítani a jelzálogjog bejegyzést.

Nem lehetetlen a gyors behajtás

Az új szabályozás alkalmazásához gyorsított eljárásokra lesz szükség – mondta a hirado.hu-nak dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke. Csak így lehetne az elhúzódó behajtásoknak elejét venni – tette hozzá.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy Budapesten pozitív változás tapasztalható a végrehajtói munkában. Példaként említette, hogy nemrégiben jogerős fizetési meghagyással egy hét alatt sikerült 700.000.- forintos tartozást behajtani. Az ingatlanra jelzálog került, a munkabér 33 százalékát levonták, sőt még két személygépkocsit is lefoglaltak.

Az ilyen precedens és sikeres történetek a többi tulajdonost is elgondolkodtatják, és inkább megfizetik a hátralékukat – mondta. De vannak akár évekig elhúzódó eljárások is.

Weisz Gábor Miklós egy I. kerületi esetet mesélt, ahol három éve folyik a végrehajtás, amit a tulajdonos különböző trükkökkel próbál ellehetetleníteni. Nemrég úgy tűnt, hogy a végéhez közeledik a folyamat, és árverésre kerül sor, azonban a jelzálogjoggal bíró bank megakasztotta az ügy lezárását azzal, hogy nem értett egyet az ingatlan becsült értékével.

A felelősség a közös képviselőké

A közös képviselőnek kell megfelelően és időben érvényesíteni a társasház érdekeit ahhoz, hogy a ne a nemfizető lakók kerülhessenek előnyös helyzetbe. Könnyebben és gyorsabban behajthatók a hat hónap alatti tartozások. Nagy „fegyver” lehet még a folyamatos tájékoztatás is. El kell mondani a hátralékkal rendelkező tulajdonosoknak, hogy a nemfizetés következményei milyen további anyagi terheket jelenthet számukra – magyarázta a MaKKE szakmai igazgatója.

Hazánkban még nem készültek statisztikák a társasházi közösköltség-hátralékokról, de így is kijelenthető, hogy óriási a kintlévőség, ami elsősorban a panelházaknál okozza a legnagyobb problémát. A nemfizetést egyéb gazdasági tényező is befolyásolja, például a devizahitelek tömeges bedőlésénél sokkal nagyobb volt a tartozók száma.

Budapest, 2010. augusztus 25. Előtérben a Bécsi úti, háttérben a Vörösvári úti panelházak a főváros III. kerületében. MTI Fotó: Mohai Balázs

MTI Fotó: Mohai Balázs



Munkabérből levonható

A jogszabályváltozás lehetőséget ad arra is, hogy a hátralékos tulajdonos magánokirati formában kiadott nyilatkozatban elismerhesse tartozásának mértékét, jogszerűségét és fennállását. Ilyen esetben azonnal megindulhat a végrehajtás, ami a jelzálogjog bejegyzés mellett a munkabér 33 százalékának megterhelését, az ingóságok lefoglalását, szélsőséges esetben árverést jelent. A több éves, meg nem fizetett adósságoknál érdemes árverést tartani.

Weisz Gábor Miklós szerint a nemfizetésnek több oka lehet, vannak a nem rendszeres fizetők, akik inkább hanyagságból, feledékenységből nem fizetnek, vannak a rossz anyagi körülményekkel rendelkezők, a vélt vagy valós sérelemmel miatt rosszindulatból nem fizetők és a bérbe adott ingatlanok „hiszékeny” tulajdonosai.



A probléma tízből nyolc társasházat érint és a szakemberek szerint inkább magyar sajátosság. Dr. Bék Ágnes elmondta külföldön sokkal szigorúbb a szabályozás, egy nem fizető tulajdonosra a hatóság azonnal lecsap. Franciaországban például a közös képviseletet is végzettséghez kötik. De vannak olyan országok is, ahol a nemfizetők egyszerűen nem szavazhatnak a közgyűlésen.

A magyar szabályozás ennél sokkal humánusabb, a jogszabályi környezet kevésbé segíti a gyors és hatékony behajtást.