Nem szabad kioktatni a V4 országait a bajor pénzügyminiszter szerint

Nem kell Varsó, Budapest, Prága és Pozsony politikájának minden elemével egyetérteni, de tiszteletben kell tartani, hogy demokratikusan megválasztott kormányokról van szó, és Európában nincsenek első vagy másodosztályú államok, hanem mindenki egyenrangú partner.

Nem szabad nyomást gyakorolni a visegrádi országokra (V4) és kioktatni őket, hanem komolyan kell venni a menekültválság kezelésével kapcsolatos aggodalmaikat - mondta a bajor pénzügyminiszter egy csütörtöki német lapinterjúban.

Markus Söder a Die Welt című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a V4-ek nem rosszindulatból határozták el Macedónia támogatását a Görögországgal közös határának védelmében, hanem azért, mert már nem hisznek abban, hogy Görögország képes biztosítani az Európai Unió külső határát, és "nem akarják egyedül Törökországra bízni Európa jövőjét".

Robert Fico szlovák, Beata Szydlo lengyel miniszterelnök, Gjorge Ivanov macedón elnök, Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök, Bojko Boriszov bolgár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (b-j) a visegrádi országok, valamint Bulgária és Macedónia állam- és kormányfőinek prágai találkozóján 2016. február 15-én. (MTI/AP/Petr David Josek)



„Tiszteletben kell tartni a V4-ek politikáját”

Az aggodalmakat komolyan kell venni, amiből az következik, hogy meg kell védeni az EU külső határát, "korlátozni kell a bevándorlást és ki kell utasítani mindazokat, akikneknincs joguk a maradásra". Ez Bajorország koncepciója a válság megoldására, és ez "többségképes az EU-ban" - mondta Markus Söder.

Hangsúlyozta, hogy ugyan nem kell Varsó, Budapest, Prága és Pozsony politikájának minden elemével egyetérteni, de tiszteletben kell tartani, hogy demokratikusan megválasztott kormányokról van szó, és Európában nincsenek "első vagy másodosztályú államok, hanem mindenki egyenrangú partner".

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa megjegyezte: nehezen érthető, hogy egyesek miért gyakorolnak nyomást Lengyelországra és Magyarországra a belpolitika miatt, miközben "Törökországot meghívják Európába". Az ilyen hozzáállásban "nem stimmelnek az arányok" - mondta.



„Nemzeti kitoloncolási tervet” sürget a miniszter

A CSU egyik legbefolyásosabb politikusaként, a pártelnök-miniszterelnök Horst Seehofer egyik lehetséges utódaként számon tartott bajor pénzügyminiszter megerősítette pártja követeléseit a bajor-osztrák határ védelmének fokozásáról.

Elmondta, hogy a zöldhatárt is védeni kell, és meg kell tagadni a belépést a biztonságos - de unión kívüli - országokból érkező menekültektől. Megjegyezte: a menekültek visszafordítása Ausztria felé "nem idézne elő humanitárius katasztrófát".

Új elemként felvetette, hogy össze kellene hangolni az elutasított menedékkérők hazatoloncolásáért felelős tartományi kormányok tevékenységét, és ki kellene dolgozni egy "nemzeti kitoloncolási tervet", azzal a céllal, hogy az idén 350 ezer elutasított menedékkérőt toloncoljanak ki Németországból.