Kovács Zoltán: érzik a magyarok a veszélyt

Egy ötéves program a közigazgatás átszervezése, egyértelmű a cél, kevesebb hivatal és kevesebb bürokrata. Abban az elavult rendszerben, amit örököltünk, sok a teendő. Szét kell választani a feladatokat, amelyeket az államnak mindenképp el kell látnia. Például a hatósági-végrehajtási feladatokat azoktól a kutatási feladatoktól, melyeket egy egyetem, vagy más független intézmény is elláthat. Ez zajlik most – jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 Ma reggel című műsorában.

Sok-sok szkeptikus megnyilatkozást lehetett hallani az elmúlt években, például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség átalakítása kapcsán. Ez az elmúlt két év sikeresen megvívott feladata volt. A minisztériumokba tagolva egy hatékonyabb, célszerűbb rendszer jött létre, mely segítheti az uniós forrásfelhasználást – tette hozzá.

Elismerte, az átszervezés következménye lehet, hogy kevesebben fognak majd dolgozni ezeken a területeken, de szerinte az országban sok helyen már olyan strukturális munkanélküliség van, melynek köszönhetően a jól képzett szakemberek el fognak helyezkedni. Ez ütemezetten és szervezetten a magyar gazdaság javát szolgálja majd – szögezte le.

Beszélt arról is, hogy szerinte a 2016-os év is nagyrészt az illegális migrációról és ennek következményeiről szól majd. Látható, hogy a nyugat-balkáni útvonalon Macedóniától Ausztriáig szűkítik azokat a kereteket, melyek között egyáltalán beengedik ezeket az embereket, akik sokszor embercsempészek segítségét veszik igénybe. Magyarország elvágta az embercsempészek útját, azok mégis aktívak. Migránsok pedig több mint száz országból érkeznek. Nyilvánvaló, hogy nem menekültekről beszélünk, hanem olyanokról, akik jobb élet reményében kerekedtek föl és az illegális utat választották – jegyezte meg Kovács Zoltán.

Erre fel kell készülni, a déli határokon fokozódik a nyomás. Ráadásul brüsszeli irányából is van egy fenyegetés, hiszen nem került le a napirendről a betelepítési kvóta, és ez legalább olyan veszélyeket tartogat, mint az illegális migráció elsődleges formája, mely a zöldhatárokon próbál bejutni – hangoztatta.



Megemlítette: az elmúlt egy év nagy eredménye, hogy a visegrádi négyek képesek voltak e tekintetben kialakítani egy teljesen egységes álláspontot. Ez a hang egyértelműbben, hangosabban és elfogadhatóbban szól. Közösen tudjuk képviselni például azt, hogy a szolidaritás mércéje nem a közös kvóta támogatása, hanem az, hogy részt veszünk a külső határok védelmében és fellépünk a mindennapok biztonsága érdekében.

Magyarországon is ezért tűztük ki célul egy olyan szabályrendszer kialakítását, melynek célja, hogy a hétköznapok biztonságát egyértelműen tudjuk garantálni terrorveszély fenyegetettsége esetén is – fogalmazott.

Mint mondta: a kérdésben jó lenne megállapodni az ellenzékkel, de a biztonságról nem lehet kompromisszumot kötni, ez egy nemzeti ügy, és nem a pártokról szól.

Érzik a magyarok, hogy valami nincs rendben, veszély fenyeget bennünket és ez ellen fel kell lépni. Az legyen az ellenzéki pártok felelőssége, hogy ebben az ügyben kiveszik-e a részüket a megoldáskeresésből, vagy minden lépést elutasítanak – mondta a kormányszóvivő.