Nógrádi: itt a fordulat

Gyakorlatilag teljes mértékben, kőkeményen, új jogszabályokkal, ha kell alkotmánnyal föllép az Európai Unió tagállamainak zöme a jelenlegi helyzetben a szélsőséges terrorizmussal szemben – jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Ilyen Belgium, Dánia, Franciaország, Írország, Lengyelország, Lettország, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia, és ugyan nem uniós tag, de az Egyesült Államok is – sorolta.

Budapest, 2015. december 3. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő Horst Teltschik 329 sorsfordító nap - a német újraegyesülés belülről című könyvének bemutatóján az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen, Budapesten 2015. december 3-án. MTI Fotó: Czimbal Gyula


MTI Fotó: Czimbal Gyula



A legérdekesebb a belga törvény, mely öt fenyegetettségi szinttel számol, a harmadiktól kirendelhető a rendőrség és a hadsereg. Érdekes, hogy az előbbié a vezető szerep. Az utóbbi egy évben két törvénymódosítást is elfogadtak a biztonság növelése érdekében. Bűncselekménynek számít a többi közt a toborzás, felgyorsítják a lehallgatást, eddig három hét kellett az engedély kiadásához, most ez pillanatok alatt megvan – magyarázta.

Franciaországban megvonhatják az állampolgárságot azoktól, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek, bevonhatják az okmányukat, a bankszámlájukat befagyaszthatják. Megkezdődött a haderő és a titkosszolgálat reformja, csak idén 400 millió euróval növelik a terror elleni keretet, szigorítják a határellenőrzést. Eddig 24 óráig lehetett valakit fogva tartani, ezt fölvitték 72 órára. Bevezették az elektromos nyomkövetőrendszert. A légi és a vasúti forgalmat nyilvántartásba veszik, betilthatják a gyülekezést, általános lesz a telefonlehallgatás, megakadályozzák, hogy beazonosíthatatlan telefonokat lehessen vásárolni, az internetfelületeket betilthatják – mondta a biztonságpolitikai szakértő.



Nógrádi György szerint a „második csoportba” azok az országok tartoznak, melyek szintén bekeményítenek, de nem 100 százalékban. Ilyen Ausztria, Bulgária, Nagy-Britannia, Észtország, Görögország, Hollandia, Litvánia és Szlovénia.

Európa megmozdult, és végre immár úgy néz ki, képes lesz arra, hogy a görög-török határnál megvédje az érdekeit – hangoztatta.

Európa döntő részén ezeket az intézkedéseket a közvélemény támogatja. Két állam számított kivételnek: Svédország és Németország. A svéd közvélemény azonban megfordult, miután Stockholm egyes részeibe nem lehet belépni és a köztörvényes bűncselekmények száma drasztikusan nőtt. Németországban a legutóbbi felmérések szerint a németek 81 százaléka nem támogatja a merkeli politikát, a kancellár népszerűségi indexe 12 százalékot esett – hívta fel a figyelmet.
Nógrádi György a 180 percben

Másképp fogalmazva az európai közvélemény megfordult, és támogatja azt, hogy a szükséges intézkedéseket meg kell hozni még akkor is, ha ez alkotmánymódosítással és bizonyos szabadságjogok korlátozásával jár – szögezte le.