Fogaik alapján azonosítottak ókori római bevándorlókat

Egy kutatócsoport elsőként talált bizonyítékot ókori római bevándorlókra 2000 éves csontvázak foga révén.

A PLoS One folyóiratban megjelent tanulmányban leírják, a csontvázakat két, ókori római kori temetőben lelték fel. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy jó néhányan – főleg férfiak és gyerekek – vándoroltak Rómába, táplálkozásuk jelentősen megváltozott a költözés után.

A kutatók úgy hiszik, körülbelül egymillió ember élt az ókori Rómában, az önkéntes bevándorlók aránya a populáción belül 5 százalékra rúghatott, míg a rabszolgáké elérte a 40 százalékot. Mindezek a számok azonban csak becsült értékek, mivel nem áll rendelkezésre római kori cenzus a város lakosságáról.

Kristina Killgrove és Janet Montgomery, a Durham Egyetem kutatója a tanulmányhoz két római kori temetőben, a Kr. u. 1-3. században eltemetett csontvázakat vett szemügyre. A stroncium- és oxigénizotópok elemzésével meg tudták határozni, hogy az adott egyén foga római tartózkodása során fejlődött-e ki.

A római Colosseum. (Fotó: Reuters/Alessandro Bianchi) A római Colosseum. (Fotó: Reuters/Alessandro Bianchi)



105 fogat néztek át stroncium- és 55-öt oxigénizotópok után kutatva, emellett figyelembe vették a vezetékes vizet és az importált gabonát is, hogy felmérhessék a helyi izotóptartományokat. Végezetül legalább nyolc egyén – közülük öt igen fiatal – bizonyult bevándorlónak, valószínűleg Észak-Afrikából, az Alpokból, és az Appenninek területéről érkeztek.

A sok fiatal csontváz jelenléte különösen érdekes, mivel a legtöbb ismert önkéntes bevándorló felnőtt férfi volt. Killgrove vélekedése szerint a gyerekek és tinédzserek talán tanulni, inasoskodni, házasság céljával, vagy egy vándorló család tagjaként, esetleg rabszolgákként érkeztek, hiszen a Római Birodalomban igen kiterjedt rabszolga-kereskedelem zajlott.

A fogakban lévő szénizotópok – ezek a szénhidrát-fogyasztást tükrözik – feltárták, hogy a bevándorlók étkezése igencsak megváltozott római letelepedésüket követően. Valószínűleg adaptálódtak a helyi konyhához, amely főképpen gabonát, hüvelyeseket, húst és halat ölelt fel.

A kutatók hangsúlyozták, hogy további izotóp- és DNS-elemzésre van szükség eredményeik tágabb kontextusának felderítéséhez.