Az FBI adatai alapján minden harmadik tinit zaklatták már az interneten: a Biztonságos Internet Napja alkalmából magyar kisiskolások szingapúri társaikkal Skype-on társalogtak.
Míg gyermekek épségéért aggódva rendre ellátjuk őket jó tanácsokkal, mielőtt az utcára engedjük őket, sok szülő teljesen magukra hagyja őket, amikor az interneten kezdenek barangolni. Pedig lehetőségek és értékes információk mellett veszélyek is bőven leselkednek rájuk. Egy tavalyi felmérés szerint 10 szülőből három mindenfajta megkötés nélkül engedi gyermekének, hogy használja az internetet, noha 100 tinédzserből 5 vallotta be, hogy az interneten megismert ismeretlenekkel személyes találkozót is megbeszélt, és a tinik közel egyharmada elszenvedett már enyhébb vagy súlyosabb zaklatást a korántsem annyira virtuális világban.
Az Egyesült Államokban a 3-4 éves gyerekek is heti 6 és fél órát töltenek az internet előtt, az 5-7 éveseknél ez a szám 9,2 órára nő, míg a 8-11 évesek közel kétszer ennyit, 17 órát neteznek hetente, és európai, sőt magyar kortársaik sem lehetnek sokkal lemaradva mögöttük.
A Biztonságos Internet Napja alkalmából február 9-én a Microsoft és a Digitális Tudás Akadémia szakértői fórumot szervezett az internetező gyerekek védelméről, a megszólaló szakemberek mellett maguk az érintettek, azaz magyar kisiskolások is részt vettek az eseményen, akik szingapúri társaikkal skype-on vitatták meg annak lehetőségeit, hogy hogyan kerülhetik el az őket is kéretlenül megcélzó, mégsem nekik való tartalmakat, hogy az internet információs forrás és szórakozási lehetőség maradjon számukra.
Szabó Gábor, a Digitális Tudás Akadémia szakértője szerint már nem járható út a gyerekek elzárása az internettől, bár sok esetben ez látszik az egyszerűbb és könnyebb megoldásnak. Az iskolákban és otthon sem javasolt az okostelefon és internethasználat egyoldalú tiltása – már csak azért sem, mert ez nehezen kivitelezhető, ráadásul az internet az oktatást is nagyban segíti. „Mindezek mellett azonban nem szabad félvállról venni az internetes megfélemlítés, megalázás, a cyberbullying lehetséges következményeit sem. A pedagógusoknak, szülőknek fokozottan oda kell figyelniük arra, hogy mi történik a gyerekekkel, „magányosan” az internet virtuális világában, mert sajnos többször előfordult a közelmúltban, hogy már csak a tragédia bekövetkezte után, utólag derül ki, hogy mi állt egy gyermek súlyos depressziója hátterében”.
Szingapúrban a világon a legmagasabb, 87 százalékos az okostelefonok penetrációja, ezáltal a kelet-ázsiai miniállamban egyedülálló tapasztalatokkal rendelkeznek a tudatos, biztonságos internetezés kultúrájáról. Szingapúrban már államilag megfogalmazott irányelvek is léteznek az úgy nevezett CyberWellness-ről, azaz az egészséges internethasználatról. A szingapúri és a pesti diákok közösen öt pontban foglalták össze, mit gondolnak a biztonságos internethasználatról:
- Nem hordunk felnőtt ruhát, nem nézünk felnőtt filmet, az internetünk is legyen gyerekeknek való!
- Ha véletlenül felnőtt oldalra tévedünk, azt ne csak nekünk kelljen észrevenni, vegye észre az oldal is!
- Ha van házirend az iskolában, legyen biztonsági szabályleírás az internethasználatra is!
- Szüleink, tanáraink és barátaink segítsenek, legyenek nyitottak az őszinte beszélgetésre, fordulhassunk kortársainkhoz, ha az internettől mégsem azt kapjuk, amit szeretnénk, és ez problémát okoz nekünk!
- Az iskolában interaktív és biztonságos számítástechnikai eszközök óvjanak minket az órákon!
Fontos tanulság, hogy a gyerekek nem vágynak rá, hogy felnőtt tartalmakba ütközzenek a világhálón. Ellenkezőleg, a felnőttektől, a technológiától, magától az internettől azt várják el, hogy térítse el tőlük a nem kívánt tartalmakat.
