Gyorsuló növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság

Idén 2,1 százalékos, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság, amely csütörtökön tette közzé Brüsszelben az esedékes téli gazdasági előrejelzését az unió egészére, illetve az egyes tagországokra.

A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) friss helyzetértékelése emlékeztet arra, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) tavaly 2,7 százalékkal, 2014-ben pedig 3,7 százalékkal nőtt. A növekedés várható lassulása annak tudható be, hogy mérséklődik az EU-források felhasználása és ezáltal csökken azok növekedésserkentő ereje.

Csökken a munkanélküliség, de nő az infláció

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint a magyarországi munkanélküliség tovább zsugorodik majd, az infláció viszont fokozatosan nőni fog. A költségvetési deficit szilárdan a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt marad, 2016-ban a történelmi mélypontnak számító 2 százalék körül várható.

A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) friss helyzetértékelésében emlékeztetnek arra, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) tavaly 2,7 százalékkal, 2014-ben pedig 3,7 százalékkal nőtt.

A növekedés várható lassulása főként annak tudható be, hogy mérséklődik az EU-források felhasználása és ezáltal csökkenni fog  az állami és magánberuházások beruházások mértéke is.

Pierre Moscovici uniós gazdasági biztos tájékoztatóján Brüsszelben. MTI/EPA Fotó



Ezeket részben kompenzálni fogja a magánfogyasztás 3,2 százalékos bővülése, amit nagyban segített a devizahitelek forintosítása és az, hogy 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa.

Nő a lakossági fogyasztás és a beruházás

Az idei év után a 2017-es növekedésnek is a belső kereslet lesz a fő hajtóereje, az előrejelzés szerint tovább nő a lakossági fogyasztás és beruházás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézkedései pedig javítani fogják a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitását. Kedvező gazdasági hatása lesz annak is, hogy a lakásépítés áfája 27-ről 5 százalékra csökken.

A beruházások a 2015-ös stagnálás után idén 2 százalékos csökkenést, jövőre viszont 3,6 százalékos növekedést fognak mutatni a bizottság szerint.

A magánszektorban is nőtt a foglalkoztatás

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint a magyarországi munkanélküliség, amely 2015-ben 6,7 százalékra csökkent, tovább zsugorodik majd: idén várhatóan 6, jövőre pedig 5,2 százalékra süllyed.

A jelentésben hangsúlyozták, a közmunkaprogram mellett a magánszektor is hozzájárult a foglalkoztatottság bővüléséhez.

Az infláció a jelentés szerint 1,7 százalékos lesz 2016-ban, ám a vártnál alacsonyabb kőolajárak, a mérsékelt importált infláció és az olcsó élelmiszerárak miatt a jegybank 3 százalékos inflációs célja 2017 végénél korábban aligha teljesül.

Történelmi mélypontra csökkenhet a hiány

A költségvetési deficit szilárdan a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, idén a történelmi mélypontnak számító 2 százalék körül várható és jövőre 1,9 százalékra is csökkenhet az EU prognózisa szerint.

A nagyobb deficit kockázatát növeli a lakástámogatások felülről nyitott jellege, a működési kiadások - kivált az egészségügyben - szűkre szabott kerete, ugyanakkor a termőföld eladásokból befolyó összeg bőven meghaladhatja a költségvetésben előirányzottat.

Az államadósság idén 0,5 százalékos csökkenéssel a GDP 75,8 százalékára fog mérséklődni, 2017-ben pedig 72,4 százalékra - olvasható a dokumentumban.

Az EcFin megállapítja, hogy a bizonytalansági tényezők a vizsgált időszakban inkább felfelé módosíthatják a becsléseket, ilyen lehet például az átlagosnál jobb mezőgazdasági teljesítmény.

Jóval az uniós átlag felett

Az Európai Bizottság (EB) téli gazdasági előrejelzése szerint az európai gazdaság fellendülésének negyedik évében a világgazdasági tényezők jelentős kihívásai és kockázatai ellenére is mérsékelt javulás várható, amely elsősorban a fogyasztásnak köszönhető.

Az Európai Bizottság téli gazdasági előrejelzése szerint az általános növekedési mutatók változtak őszhöz képest. A növekedés megtorpanását, vagy hanyatlását legfeljebb külső tényezők okozhatják.

Az eurózóna országaiban a tavalyi 1,6 százalékhoz képest idén 1,7 százalékos gazdasági növekedés várható, amely 2017-re akár 1,9 százalékra is emelkedhet.



Az uniós tagországok gazdasági teljesítményét tavaly a stabilitás, vagy az enyhe emelkedés jellemezte, 2017-ig további javulás várható. Az unió egészének gazdasági növekedése az előrejelzés szerint idén 1,9 százalék körül stabilizálódhat, de 2,0 százalékra is emelkedhet a jövőre.

Bizonyos növekedést támogató tényezők, mint az alacsony olajárak, a kedvező finanszírozási feltételek és a gyenge euróárfolyam idén várhatóan erősödnek, és tovább segítik a növekedést.

Ugyanakkor a gazdaságot érintő kockázatok egyre hangsúlyosabbá válhatnak. Ilyen a kínai és más feltörekvő országok gazdaságának lassuló növekedése, a világkereskedelem lassulása, valamint a politikai és geopolitikai bizonytalanságok.