Az ország több városában utcára vonultak a pedagógusok

A miskolci Herman Ottó Gimnáziumtól indultak

A borsodi megyeszékhely Herman Ottó Gimnáziumának nevelőtestülete januárban nyílt levelet fogalmazott meg, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatási rendszer olyan súlyos problémákkal küzd, amelyek orvoslása nem halasztható tovább. Eddig mintegy 250 intézmény és csaknem 20 ezer pedagógus csatlakozott hozzájuk.



A Herman Ottó Gimnáziumtól elindult tüntetők félúton találkoztak a szintén demonstráló közlekedési szakszervezeti dolgozókkal, meggyújtották a fáklyákat, majd együtt vonultak tovább.

A felszólalók arról beszéltek, hogy a kormány oktatáspolitikája átgondolatlan, a forráskivonás folyamatos, a jogszabályok egyeztetés nélkül születnek, és mindez a gyerekek alkotmányos jogait sodorja veszélybe.

Pilz Olivér, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsának elnöke és Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a tanároknak nincs félnivalójuk, mert céljaik politikamentesek, az oktatás jobbá tételét szolgálják.

16 pontos követelés

Felolvasták 16 pontos követelésüket, amelyek között szerepelt a szabad tankönyvválasztás és a Klik megszüntetése. A tömeg "Követeljük, követeljük!" skandálással kísérte a felszólalásokat.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta: a hatalom által megosztott pedagógustársadalom türelme elfogyott, a gyerekek érdekében nem hallgathatnak tovább.

A Herman Ottó Gimnázium nyílt levele erőt és bátorságot adott a pedagógusoknak ahhoz, hogy ki merjék mondani, hogy a gyerekek érdekben nem hallgatnak tovább. A hatalom nem érti, hogy mi a baja a pedagógusnak, nem érti, mert nem akarja megérteni - tette hozzá.



Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy a pedagógusok lesznek az új migránsok, akik veszélyeztetik a nemzeti együttműködés rendszerét. Úgy fogalmazott: a szakminiszter nem veszi észre, hogy ez a "bicikli szétesett és javíthatatlan".

A miniszter szó jelentése szolga, akinek országát kell szolgálnia, ha pedig erre képtelen és nincs tehetsége, akkor távozzon - mondta Mendrey László, megjegyezve: a köznevelési kerekasztal "csonka", azon csak a "kedves vendégek", politikai szövetségesek lehetnek ott.

Varga Wallner Csilla tanárnő úgy fogalmazott: sok problémát sorolhatunk fel az oktatásban. Az elmúlt hat év rendszerszintű változásai negatív hatások sorát hozták, de legfőképp a bizonytalanságot és a bizalmatlanságot.

A miskolci demonstrációval egy időben több városban, például Békéscsabán, Budaörsön, Győrben, Pécsen, Sopronban és Szegeden, illetve a fővárosban is az utcára vonultak a pedagógusok.

Adminisztrációs terheik csökkentését követelték, és kritizálták a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működését.

Budapesten félezren, másutt pár százan jelentek meg

A miskolci demonstrációval egyidőben számos városban tartottak szolidaritás kifejező tüntetést. Budapesten félezren, a vidéki városokban pár százan jelentek meg a demonstrációkon az MTI beszámolója szerint.

Budapesten Szász Judit, a Szabadságszínpad Egyesület nevében a kormányzat oktatáspolitikáját bírálva az mondta, hogy "zsellérnemzedéket akarnak kineveli".

Lázár Júlia, a Hívatlanul Hálózat alapítója azt hangsúlyozta: fontos, hogy a szakszervezetek ne üljenek le ahhoz a kerekasztalhoz, amelynek része a "senki által fel nem hatalmazott" Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Pedagógus Kar.



A tüntetésen Szüdi János egykori oktatáspolitikai államtitkár is beszélt. Alapvető problémának nevezte, hogy a kormány és a tanárok elbeszélnek egymás mellett, és nem közelednek az álláspontok.

Szüdi János kiemelte: a gyerekeknek nagyon sok órájuk van, ami mind rájuk, mind a szülőkre és a tanárokra nagy terhet ró.

Szombathelyen Koroknyai Sándor, a Szolidaritás helyi vezetője azt hangsúlyozta: a követelések középpontjában nem a pedagógusok, hanem a diákok állnak, az ő érdekükben szólaltak meg a tanárok.

Mitre-Károlyi Mária, a Pedagógusok Szakszervezetének vasi elnöke közölte: az utóbbi évek folyamatos és átgondolatlan változtatásai csak bizonytalanságot teremtettek a közoktatásban.

Békéscsabán, az Ébredj, Viharsarok! civil szervezet flashmobjához csatlakozó Bod Tamás (Együtt) tanszabadságot, szabad tankönyvválasztást, a Klik megszüntetését és az oktatás modernizálását követelte. Veszprémben, Győrben és Pécsett is összegyűltek a miskolciakkal szolidaritást vállalók.

Hiller, a Liga és több párt is megnyilvánult

A Liga Szakszervezetek közleményben tudatta, hogy szolidáris a közoktatás átalakítását követelő megmozdulásokkal, mert aggasztónak tartja a közoktatás jelenlegi állapotát.

A miskolci demonstráció előtt az ellenzéki pártok is megfogalmazták véleményüket a közoktatás helyzetéről.

Hiller István szocialista politikus, volt oktatási miniszter azt mondta: ahol jól működik az oktatás, ott a gyereket helyezik a középpontba, Magyarországon viszont az intézmény, a Klik fontosabb, mint a gyerek.

Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a közoktatás nem pártügy, annak kérdéseit a diákokkal, szakszervezetekkel, pedagógusokkal kell egyeztetni.

Barabás Richárd, a PM elnökségi tagja azt közölte, hogy az oktatás, a fiatalok jövője, a tanárok helyzete mindenkinek fontos.

Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese közleményben tudatta, tiltakoznak "az állampárti módszer ellen", hogy a pedagógusokat véleményük szabad kinyilvánítása miatt állásuk elvesztése fenyegeti. Hozzátette: a Klik működésképtelen, a tanárok és a diákok túlterheltek, a tankönyvek silányak, a társadalmi különbségek pedig egyre nagyobbak.

A demonstráció előtt Hollik István kereszténydemokrata képviselő azt mondta, hogy a kormánypártoknak a gyerek érdeke a legfontosabb, viszont a "bukott baloldal" csak pártpolitikai célokra használja a pedagógusokat.

A kormány az országban több helyen is fórumot tartott

Közben a kormány az országban több helyen is fórumot tartott, ahol a pedagógusok beszélhettek a problémáikról. A pécsi találkozó után Pölöskei Gáborné köznevelésért felelős helyettes államtitkár azt mondta, hogy a tanárok főként az oktatási rendszerről, Klik-ről és a pedagógus életpálya modellről tettek fel kérdéseket.

Egy hete konzultál a szaktárca a pedagógusokkal, eddig 30 tankerületi fórumon csaknem 300 iskola képviselői vettek részt. A tervek szerint a hét végéig mind a 198 tankerületben megtartják a konzultációt, amelynek célja, hogy megismerjék az iskolák észrevételeit és javaslatait, és ezeket megvitassák a köznevelési kerekasztalon, amelyet jövő héten keddre hívtak össze.

Kedden összeül a köznevelési kerekasztal, mindenkit meghívtak

Február 9-ére hívja össze a köznevelési kerekasztalt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) - jelentette be a tárca parlamenti államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

Rétvári Bence elmondta: a hétoldalú megbeszélésre várják a köznevelés szakmai szervezeteit, a munkavállalói érdekképviseletet, a szülők, a diákok, a munkaadók képviselőit. A kerekasztal résztvevői között szerepelnek még az állam, a fenntartó és a tudományos élet, a pedagógusképzés képviselői.

A lehető legszélesebbre nyitották az ajtókat, nem volt még olyan egyeztetés Magyarországon, amelyre minden iskolát meghívtak - utalt a parlamenti államtitkár a 198 tankerületben a héten záruló konzultációkra. Hozzátette: eddig 32 helyszínen, 336 iskolával, illetve intézményvezetővel konzultáltak, és volt ahonnan 8-10-en is eljöttek a fórumra.

A béremelés jövőre is folytatódik - erősítette meg.

Rétvári: ne használják fel a pedagógusokat politikai célokra

A politikus ugyanitt a szerdai demonstrációkról azt mondta: ma Magyarországon mindenki számára garantált, hogy a véleményét, álláspontját békésen elmondhassa, ez fog történni a tüntetéseken is.

Felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt még Gyurcsány Ferenc lovasrohamot vezényelt a békésen ünneplő emberekre.

Megjegyezte: azt látják, hogy bukott politikai erők képviselői igyekeznek a demonstrációkon újra reflektorfénybe kerülni. Arra szólított fel, hogy ne használják fel a pedagógusokat politikai céljaikra.



Rétvári Bence kérdésre arról, hogy Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke már sztrájkhangulatot vetített elő, azt mondta: tapasztalataik szerint különböző vélemények, különböző vérmérséklettel jelentek meg a fórumokon. Sok kérdést, témát kell majd megvitatni országrésztől és településszerkezettől is függően.

Az államtitkár kitért arra is, hogy folytatni kívánják a pedagógus-béremelést. Kifejtette: ennek első évében 32 milliárddal, 120 milliárddal költöttek többet e célra, mint az azt megelőző években.

Soros György a színfalak mögött?

A Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek most az ellenzéki pártokkal közösen a pedagógusok ügyét használják fel saját pártpolitikai céljaikra – ezt mondta Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője.

A PestiSrácok.hu „Soros György-féle civilek lázítják a pedagógusokat” címmel közölt írást kedden. A cikk szerzője úgy fogalmazott: a magyar származású amerikai milliárdos pénzcsapjaira kötött civil körök állnak a pedagógusokat utcára hívó tüntetések mögött.

Azt írják: a demonstrációkat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete mellett a Humán Platform és a Hívatlanul Hálózat hirdette meg. A szervezők pedig azt is vállalták, hogy a vidékről érkezők költségeit megtérítik - bevallásuk szerint saját költségvetésből.

A Humán Platform civil szervezet közösségi oldalán többször is népszerűsítette a köznevelés állapota miatt meghirdetett demonstrációkat. A Pestisrácok.hu arról is ír, hogy a szervezetet Gulyás Márton építette fel.

A PestiSrácok információi szerint Gulyás Márton abból a Krétekörből építette ki a Humán Platform szervezetet, amely 2012-ben 35 millió forintot kapott Soros György egyik alapítványától.