A bihari márna jelenleg az egyik legnagyobb tudományos szenzáció hazánkban. Többéves kutatás bizonyította be, hogy az a márna, amelyet egy másik faj alfajának hittek, valójában eddig ismeretlen, őshonos halfaj.
Antal László, a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének docense az M1 – Ma délelőtt című műsorában kifejtette, 2010-ben egy haltani konferencián vetődött fel egy lehetséges új faj kérdése, miután 2002-ben külföldi szerzők publikációjukban genetikai vizsgálatokkal bizonyították, hogy a Kárpát-medencében nemcsak a Petényi-márna, hanem két másik új faj - a kárpáti és a balkáni márna - is él.
Szerinte a probléma, hogy ehhez a kutatáshoz nem használtak magyar mintákat, ezért 2010-ben célul tűzték ki a kutatás folytatását hazai mintákkal. Engedélyeztetés után begyűjtötték az ismert vízterekből a halakat, majd nekikezdtek a genetikai vizsgálatoknak.
2013-ra rájöttek, hogy az északi vizekben kárpáti márna él, viszont a Sebes-Körösben lévő populáció genetikailag eltért a korábban leírt három fajtól. Újabb pályázatok után 2015-re három gén alapján bizonyítani tudták, hogy a folyóban egy negyedik faj, a bihari márna él. Az új faj abban különbözik a többitől, hogy orra arányaiban rövidebb, a farok alatti úszója szintén kurtább - tette hozzá Antal László.
Szavai szerint jelentősége, hogy faunánk és természeti értékeink újabb fajjal gazdagodtak. Antal László hozzátette, a faj jelenleg még nem védett hazánkban, mivel nem tudtunk létezéséről, de fokozottan védett státuszra fel fogják terjeszteni az illetékes minisztériumnál.
A későbbi vizsgálatokhoz szeretnék felvenni a kapcsolatot a román kollégákkal, mivel a faj stabil populációja inkább a Sebes-Körös romániai szakaszán található. Emellett a hazai faunában is vannak nyitott kérdések, amelyeket molekuláris biológiai módszerekkel lehetne bizonyítani.
A kutatók tanulmánya a
Molecular Phylogenetics and Evolution folyóiratban jelent meg.