Darák Péter: A magyar igazságszolgáltatás megfelel az európai mércének

Bonyolultabb társadalmi-gazdasági viszonyok, bonyolultabb ügyek, nehezebb döntések. A Kúria elnöke mégis úgy véli, a magyar igazságszolgáltatás nem lassúbb az európai átlagnál.

Sokszor hangoztatott vélemény, hogy a magyar bíróságokon egyes ügyek a végtelenségig húzódnak, lassú az igazságszolgáltatás. A Kúria elnöke úgy véli, a magyar igazságszolgáltatás megfelel az európai mércének, nem lassúbb a fejlett jogrendszerű országokénál. Darák Péter hozzátette: a magyar állampolgárok részéről mindeközben nagyfokú türelmetlenség mutatkozik az ítélkezéssel szemben. A Kúria elnöke szerint ez arra vezethető vissza, hogy a 70-es, 80-as években, a 90-es évek elején nem volt olyan jelentősége a jognak, ez a demokratikus jogállamban megváltozott, s ez azzal jár, hogy bonyolultabbá váltak a jogi helyzetek.

Budapest, 2015. december 9. Darák Péter, a Kúria elnöke sajtótájékoztatót tart a Kúria második félévi tevékenységéről Budapesten, Múzeum kávéházban 2015. december 9-én. (MTI-fotó: Balogh Zoltán)



Véleménye szerint akkor vizsgázik jól a magyar igazságszolgáltatás, ha az olyan nagy ügyekben is, mint a Kulcsár-ügy vagy a vörösiszap-per időszerű és alapos ítéleteket tudnak hozni. Ez sajnos ma még nincs így – tette hozzá Darák Péter –, s nem is látszik világosan, hogy mi vezet az elhúzódáshoz egy-egy ilyen ügyben. Valószínűleg az eljárás több résztvevőjének magatartása együttesen okozza, mondta.
Kossuth Rádió, Vasárnapi újság

Arra a kérdésre, miért volt szükség arra, hogy megvizsgálják, egyes bírói teljesítményekben alul- vagy túlbizonyítás forog-e fenn egyes eljárásokban, Darák Péter úgy válaszolt: a közvélemény elégedetlensége a bírói ítéletekkel kapcsolatban sokszor abban fogalmazódik meg, hogy nem értik, miért volt szükség az adott bizonyítás lefolytatására, vagy miért nem folytatott le a bíróság valamilyen bizonyítást. Mivel konkrét ügyekben a bíróság nem tud reagálni, mert az ügy még a felettes szintű bíróságok elé kerülhet, mások pedig nincsenek abban a helyzetben, hogy értékeljék ezeket a kérdéseket, ezért tartotta fontosnak, hogy megkérdezze az egyetemi szférát a lezárt ügyekkel kapcsolatban az indokolatlan túlbizonyításról, illetve alulbizonyításról.



A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában azt is elmondta: a jogegység egyre összetettebbé válik, korábban csak azt értettük rajta, hogy a Kúria jogegységi határozatot hozott, amely kötelező volt az alsóbb fokú bíróságokra. Ez azonban sokkal összetettebb alkotmányos folyamat, egységes szemléletet jelent az ítélkezésben. Ilyen céllal a Kúria számos eszközt alkalmaz: fiatal bírákkal konzultálnak, virtuális csoportokat állítanak fel, oktatófilmeket készítettek lezárt, nehéz esetek értelmezéséről, tanácskozásokat szerveznek.