Nem értett egyet a Kossuth Rádiónak nyilatkozó bíró és a megszólaltatott ügyvéd abban, egyenlők-e a gyermekelhelyezési perekben az anyák és apák esélyei.
Sokan vélekednek úgy, hogy váláskor úgysem ítélik a gyereket az apának, mert az elhelyezési vitákban a magyar bíróságok anyapártiak. Nem csak Magyarországon jellemző, hogy válás után az anyához kerül a gyerek, európai uniós statisztikák szerint a tagállamokban az esetek 82-85 százalékában történik ugyanez.
A bíró szerint általában az apa és anya megegyezik az elhelyezésről
Nagy Zsóka családi mediátor szerint valóban ezek az arányok, bár az utóbbi időben némi elmozdulás tapasztalható. Hozzátette, Magyarországon még valamivel jobb a helyzet, mint a környező országokban, ahol még nagyobb arányban kerülnek a gyerekek az anyához a szülők válása után.
Anyapártiak-e a bíróságok? - Napközben
Kristófné Kontra Erzsébet bíró, a Pesti Központi Kerületi Bíróság családjogi csoportvezetője hangsúlyozta, az említett számok azokat az eseteket is lefedik, amikor a felek maguk állapodnak meg úgy, hogy a gyermekük az anyával éljen. Ezek teszik ki a 82 százalék nagyobbik felét, a bíróság csak az ügyek 15-20 százalékában dönt, a többiben csak a felek egyezségét hagyja jóvá.
A bíró szerint inkább szóbeszédnek minősíthető, hogy a magyar bíróságok anyapártiak, mint valóságnak. Az, aki beül egy tárgyalásra, az látja, hogy a bíróság előtt nem apák és anyák, hanem szülők állnak, és csak az utóbbi minőséget vizsgálják. A bíróságnak fel kell tárnia a felek nevelési képességét, a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a körülményeket, amelyek közé a gyermeket vinni akarják – többek között a lakhatási feltételeket, a szülők munkaidő-beosztását, az iskolába való eljutás lehetőségeit. Adott esetben azt is nézik, hogy a gyereknek milyen a kapcsolata a szülő új párjával. A vizsgálat legfőbb tárgya a gyerek érdeke – hangsúlyozta.
Nagy Zsóka szerint az elhelyezés tekintetében nem mindegy, hogy milyen nemű a gyerek, tapasztalatai azt mutatják, hogy egy fiút az apa avat férfivá, egy lányt az anya nővé. Kristófné Kontra Erzsébet elmondta, 14 éves kortól a gyereket már mindenképpen meg kell hallgatni egy ilyen jogvitában, és a véleményét a bíró a döntése alapjává teszi meg.
Az ügyvéd szerint az apák az esélytelenség tudatával mennek a bíróságra
Regász Mária ügyvéd nem mindenben értett egyet a bíró által elmondottakkal, szerinte a magyar bírósági rendszer tényleg anyacentrikus. Egy 2008-ban készült felmérés azt mutatta ki, hogy 60-40 százalékban az anyák javára helyezik el a gyereket, de ez az arány a valóságban szinte sosem érvénysül. A felek általában megegyezéssel mennek a bíróságra, az apukák azzal a feltevéssel, hogy esélyük sincs, így meg sem próbálnak más döntést elérni – hangsúlyozta.
Azok viszont, akik küzdenek a gyerekért, nagyon sokszor hiába teszik, mert végül a gyereket nem sikerül megkapniuk. Az egyik esetben például az anyának sugallatai, látomásai voltak, a gyerekével szemben agresszíven lépett fel, amikor annak hányingere támadt, üvöltött vele, hogy azonnal hagyja abba, hogy meri összepiszkolni a nadrágját. Erről a viselkedésről hangfelvétel is készült, amit bemutattak a bíróságnak, de az nem hallgatta meg, és az anyánál helyezte el a gyereket – mondta Regász Mária. Az ügyvéd példájára reagálva Kristófné Kontra Erzsébet azt mondta, egyedi esetekről van szó, amikor csak az egyik fél előadása alapján nehéz adekvát véleményt mondani.
Aki a per alatt magánál tudja tartani
Regász Mária a gyerek általában ahhoz kerül, aki a per tartama alatt hatékonyabban magánál tudja tartani. Nagyon ritkén dönt úgy a bíróság az eljárás elején, hogy az ítéletig például az anyánál helyezi el a gyereket, majd ezt megváltoztatja. Ha egy szülő el tudja zárni a gyereket a másiktól, akkor ezt senki nem fogja felróni neki. Az is gyakori, hogy az apákat megvádolják szexuális bűncselekménnyel vagy az anya bántalmazásával, és mivel mindenki azt mondja, hogy általában a férfiak agresszívek, megindulnak az eljárások. Hiába derül ki a per végére, hogy az apuka semmit nem csinált, a bíróság arra hivatkozik, hogy a gyereket eddig is az anya nevelte. Ha csecsemőről van szó, még hamarabb az anya mellett dönt a bíróság, például azzal érvelve, hogy a kicsinek szopnia kell. Nagyon nehéz ezeken a bírósági gyakorlatokon változtatni – mondta.
Nagy Zsóka mediátor megjegyezte, akármilyen is az eljárás, a gyerekek sérülni fognak, nincs idilli helyzet.
