A mostani földárveréseken 360 ezer hektárt adnak magánkézbe, ami a hatmilliós megművelhető magyarországi terület 5-6 százaléka. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy ez a mértékű tulajdonosváltás fejre állítja a magyar mezőgazdaságot. Így tessék ránézni Mezőhegyes környékére is – mondta Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke.
A héten kezdeményezte a Földművelésügyi Minisztérium, hogy a földtulajdonosok a jövőben csak átutalással kaphassák meg a földhaszonbérleti díjakat. A tárca szerint így csökkenhet a visszaélések, vagyonkimentések, adóelkerülések lehetősége. Emellett a szaktárca nem támogatja a termőfölddel kapcsolatos jövedelem megadóztatásának semmiféle formáját.
Font Sándor, MTI Fotó: Kovács Attila
Közben harmadik hete tartanak földárveréseket országszerte, és az ellenzék, valamint a kormány is azt mondja, veszélyben a magyar föld – egymástól féltik azt. Három ellenzéki párt szerint Fidesz-közeli oligarchák tették rá a kezüket, ezért meg kell szüntetni a földárveréseket. A Fidesz szerint pedig külföldi spekulánsok és a nagybirtokosok érdekeit védő gazdaellenes liga alakult az LMP, az MSZP és a Jobbik képviselőinek részvételével.
Font Sándor a földárverésekről - Vasárnapi újság
„Így tessék ránézni Mezőhegyes környékére!”
A mezőhegyesi birtok ügye kapcsán Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke a Vasárnapi újságban hangsúlyozta, a mostani árveréseken 360 ezer hektárt adnak magánkézbe, ami a hatmilliós megművelhető magyarországi terület 5-6 százaléka. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy ez a mértékű tulajdonosváltás megbolondítja, fejre állítja a magyar mezőgazdaságot. „Így tessék ránézni Mezőhegyes környékére, amit egyébként a szocialisták sajnálatos módon szétszedtek annak idején, amikor ők kormányoztak. A jó részeket privatizálták, a rossz részeket meg ott hagyták az államnak” – mondta a kormánypárti bizottsági elnök. Mint hozzátette, lehet, hogy a mostani folyamat helyben okoz turbulenciát, de a teljes magyar mezőgazdaság tekintetében nem.
Az MSZP, a DK, az Együtt és a PM a mezőhegyesi ménesbirtok egyben maradását akarja elérni, ezért tüntetést is tartottak a Békés megyei településen, amelynek szerintük csak akkor van jövője, ha az 1800 hektár eladásra kínált földbirtokot mégsem árverezik el. A bérelt területen a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. gazdálkodik. Kovács Sándor, a cég üzemi tanácsának elnöke még novemberben hangsúlyozta: a négyszáz állandó munkavállaló mellett időszakosan további ezer embernek biztosítanak megélhetést. Elmondta: a meghirdetésre kerülő 1800 hektár földért körülbelül 16 milliárd forintot kell majd fizetni, amelyet a helyi gazdák bizonyosan nem tudnak előteremteni. A bérleti jog 2017. január 1-jén jár le. A vetőmagüzem dolgozóit információi szerint át fogják venni más cégek, de a többi dolgozóval ezt követően nem tudja, mi lesz.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter december 3-i sajtótájékoztatóján azt mondta, a miniszterelnök asztalán van a mintagazdaságról szóló kormányrendelet. Jelezte, Mezőhegyes is ilyen gazdaság lesz, és oda miniszteri biztost neveznek ki.
Nem mennek a drága földek
Font Sándor az árverésekről azt mondta, nagyon szakképzett államigazgatási apparátus vezeti az eljárást, és a licitálni készülő gazdálkodók már idejekorán felkészültek arra, hogy milyen dokumentumokkal kell igazolniuk a jogosultságukat.
Egyelőre azonban az árveréssorozatnak nagyon az elején tartunk, hiszen a 360 ezer hektárnak még csak 20 százalékát hirdette meg az illetékes államigazgatási szerv. Font Sándor szerint egyes helyeken nagyon jelentős az érdeklődés, de voltak olyan földek is, amelyek nem keltek az első fordulóban, mert nagyon drágák voltak. Például Vas megyében a meghirdetett földeknek csak a negyede ment el, így nem is került sor valódi licitre. Font Sándor ehhez hozzátette: a nagyméretű, egybefüggő területek kikiáltási ára magas, több százmillió forintos tételekről van szó.
Külföldi állampolgársággal is bíró licitálók
Mint mondta, 2014 óta 102 ezer bejelentkezett gazda kapta meg a földműves minősítést – csak ők vehetnek részt a pályázatokon. Arra az ellenzéki kritikára, hogy a magyar gazdálkodók nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy részt vehessenek a licitáláson, Font Sándor azt mondta, ott van komolyabb gond, ahol 100-150 hektáros területnek csak a kikiáltási ára 250-300 millió forint, ami aztán mehet még fölfelé. Ezt a gazdálkodók döntő többsége nem tudja kifizetni, ezért nyílt meg az állam részéről a garantált hitelfelvételi lehetőség. A gazdálkodók ezért kiszámolhatják, hogy megéri-e nekik megvenni rögzített kamatozású, hosszú távú, húsz év futamidejű hitellel az adott területet.
A politikus arról is beszélt, körülbelül kétszáz olyan magyarországi gazda van, aki a magyaron kívül más állampolgársággal is rendelkezik, vagy nincs magyar állampolgársága, de már több mint három éve itt él, és gazdálkodik. Tőlük az uniós jogszabály alapján nem lehet megtagadni a földműves minősítést. Eddig három-négy, külföldi állampolgársággal is bíró, és évtizedek óta Magyarországon gazdálkodó személy vásárolt termőföldet az árveréseken.
