A véltnél védtelenebbek lehetnek a korallzátonyok

Egy új kutatás szerint mégsem alapozhatjuk a korallzátonyok védelmét teljes egészében a növényevőkre.

Éveken át úgy hittük, van egy titkos fegyver kezünkben a korallzátonyok védelmére az emberi tevékenység révén bemosódott tápanyagokkal szemben. A kísérletek azt sugallták, hogy a halakhoz, tengerisünökhöz és tengeri teknősökhöz hasonló növényevők egészségesen tarthatják a zátonyokat és ökoszisztémáikat a tápanyagok miatt megjelenő többletalga elfogyasztásával. A Floridai Egyetem új kutatása viszont kétségbe vonja ezt az elméletet, hangsúlyozva a fenntartható fejlődés fontosságát a part menti területeken.

A kutatók szerint eredményeik arról tanúskodnak, hogy míg a növényevők a kisebb léptékű kísérletekben szabályozni tudják a tápanyagszennyezés hatásait, a nagyobb arányú, valójában realisztikus mértékű szennyezés már meghaladja erejüket.

Korallzátony-ökoszisztéma (Fotó: AFP) Korallzátony-ökoszisztéma (Fotó: AFP)



Az egészséges zátonyok amellett, hogy gyönyörű látványt kínálnak, életben tartják a teknősöket, bálnákat és delfineket, emellett az embernek is sok előnnyel járnak, hiszen gyógyszerösszetevőket és élelmet nyújtanak, illetve védelmet az árhullámoktól.

A tápanyagok bemosódása veszélybe sodorhatja eme képződményeket. Ahogy az emberi populáció növekszik, a műtrágyák, és a szennyvizek egy része is a környezetbe mosódhat, ahová ezáltal bőségesen jut nitrogén és foszfor. Mindez pedig a korallokat, tengerifüveket és hínárokat károsító algák túlszaporodásához vezethet.

A kutatók a mexikói Akumalban a korallzátonyok hanyatlását és az algák elszaporodását figyelték meg, annak ellenére, hogy az algafogyasztó halak állománya stabil maradt. Ezért felmerült bennük, hogy a növényevők valóban képesek-e megvédeni a képződményeket.

Búvárok a malajziai Tioman-sziget korallzátonyánál. (Fotó: Reuters/David Loh) Búvárok a malajziai Tioman-sziget korallzátonyánál. (Fotó: Reuters/David Loh)



 

A nagyobb léptékű vizsgálathoz matematikai modellekhez fordultak. Kiderült, amint egy tápanyagszennyezett terület nagysága növekszik, a növényevők képessége az algák kordában tartására gyengül, ami azt sugallja, hogy ezek a rendszerek a véltnél jóval sérülékenyebbek lehetnek.

Az eredmények elősegíthetik, hogy a döntéshozók fenntartható terveket alkossanak meg a turizmushoz és halászathoz hasonló iparágaknak, amelyek elsősorban egészségesek zátonyokon alapulnak. Emellett a turisták is segíthetnek, ha a Yucatánhoz, Hawaiihoz és Nagy-korallzátonyhoz hasonló érzékeny területek látogatásakor például fenntartható szállásokat keresnek.