Magyar devizahitel ügyében döntött az Európai Unió Bírósága

A devizaalapú kölcsönök bizonyos típusainak részét képező árfolyamműveletek nem tekinthetők befektetési szolgáltatásnak, ezen műveletek nem tartoznak tehát a befektetők védelmére vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá - állapította meg az Európai Unió Bírósága egy magyar ügyre vonatkozóan csütörtökön közzétett ítéletében.

A luxembourgi székhelyű intézmény közleménye szerint az ügy előzménye, hogy két magyar állampolgár autóvásárlás finanszírozása céljából devizaalapú kölcsönszerződést kötött a Banif Plus Bankkal. A házaspár a Ráckevei Járásbíróság előtt indított eljárás keretében annak a megállapítását kérte, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv hatálya alá tartoznak, és következésképpen a banknak mint hitelintézetnek értékelnie kellett volna a nyújtandó szolgáltatás alkalmasságát és megfelelőségét.

Luxembourg, 2012. január 31. Az Európai Unió Bírósága által közreadott kép, amelyen tárgyalást tartanak az Európai Unió Bírósága, a Curia egyik tárgyalótermében, Luxembourgban 2010. június 3-án. A bíróságon 2012. február 1-jén kezdik tárgyalni Magyarország Szlovákia ellen indított perét. A keresetet azért nyújtotta be Budapest, mert a szlovák kormány 2009. augusztus 21-én nem engedte be Sólyom László akkori magyar köztársasági elnököt Révkomáromba, és ezzel Magyarország szerint Szlovákia megsértette a polgárok szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseit. (MTI/Az Európai Unió Bírósága)

Tárgyalási nap az Európai Unió Bírósága, a Curia egyik tárgyalótermében Luxembourgban (MTI/Az Európai Unió Bírósága)



 

A Ráckevei Járásbíróság azt kérdezte az Európai Unió Bíróságától, hogy egy olyan devizaalapú kölcsön nyújtása, mint amely az alapügy tárgyát képezi, tekinthető-e befektetési szolgáltatás nyújtásának, amely tekintetében viszont az irányelv vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. A magyar bíróság továbbá arra a kérdésre kereste a választ, hogy ezen rendelkezések be nem tartása a kölcsönszerződés semmisségét eredményezi-e.

Az uniós bíróság megállapította, hogy mivel a kölcsönvevő kizárólag fogyasztási cikk vásárlásához vagy szolgáltatás igénybevételéhez szükséges összeghez kíván jutni, és célja nem árfolyamkockázat kezelése vagy devizaárfolyam-spekuláció, a szóban forgó műveletek nem befektetési szolgáltatások megvalósítására irányulnak. Egyébiránt az irányelv értelmében önmagukban e műveletek sem tekinthetők ilyen szolgáltatásoknak - olvasható a közleményben.

Ezenkívül a szóban forgó árfolyamműveletek olyan eszközhöz, a kölcsönszerződéshez kapcsolódnak, amely nem tekinthető pénzügyi eszköznek. A bíróság úgy ítéli meg, hogy e műveletek nem határidős ügyletre vonatkoznak, mivel tárgyuk nem pénzügyi aktívának a szerződés megkötésekor kikötött áron történő eladása. A jelen esetben a deviza értékét, amelyet figyelembe kell venni a törlesztőrészletek számításának céljából, nem előre rögzítik, hanem az egyes törlesztőrészletek esedékességének időpontjában alkalmazandó eladási árfolyam alapján határozzák meg.



A kihirdetett ítélet szerint a kérdést előterjesztő bíróság által végzendő vizsgálattól függően az ügyben szereplőhöz hasonló devizaalapú kölcsönök részét képező árfolyamműveletek nem tekinthetők befektetési szolgáltatásnak, vagyis az ilyen kölcsön nyújtása nem tartozik a befektetők védelmére vonatkozó rendelkezések hatálya alá.