Megkezdődött az Európai Unió és Törökország rendkívüli csúcstalálkozója

Megkezdődött vasárnap Brüsszelben az unió és Törökország vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozója, amelyen az összegyűlt állam- és kormányfők szándéka szerint elfogadják a menekültválság megoldását célzó, október óta készülő közös akciótervet, amely Ankara európai integrációját is felgyorsíthatja.

A találkozón - amelyet az Európai Tanács élén álló Donald Tusk elnököl, az EU 28 tagországának állam-, illetve kormányfője mellett részt vesz Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament vezetője, valamint Törökország részéről Ahmet Davutoglu kormányfő. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli.

Az értekezlet mérföldkő lehet az unió külső határainak védelme, valamint a török EU-csatlakozási tárgyalások felélesztése szempontjából - fogalmazott vasárnapi közleményében az Európai Tanács.

EU-török csúcs Brüsszelben


Ankara az unióhoz való csatlakozási folyamat felgyorsulását várja 

Partner kíván lenni Törökország a migrációs válság megoldásában, és abban bízik, hogy a vasárnapi EU-török csúcstalálkozóval felgyorsulhat az unióhoz való csatlakozás folyamata - mondta Ahmet Davutoglu török kormányfő a megbeszélésen, annak nyilvánosan közvetített szakaszában.

Az unió vezetői ugyanakkor világossá tették, hogy az erős határvédelem mellett a médiaszabadság és az emberi jogok kibővítését várják Ankarától.

Davutoglu történelmi találkozásnak, "új időszámítás kezdetének" nevezte az EU 28 tagállamának vezetőivel való találkozást. Hangsúlyozta, hogy bár a migránsok nagy számban Törökországon keresztül lépik át az unió határát, országa 2,2 millió menedékkérőt lát el táboraiban, a szíriai háború három és fél évvel ezelőtti kezdete óta.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vízválasztónak nevezte a vasárnapi találkozót, mivel azonnali döntést kell hozniuk az összegyűlt állam- és kormányfőknek a migrációs válság megoldása érdekében.  Elmondta, hogy az idén 1,5 millió migráns érkezett az unió területére, akik legtöbbje Törökországon keresztül lépte át az unió határát. Megfogalmazása szerint a vasárnapi találkozó az unió részéről a Törökországgal való szolidaritás kifejezése.

Tusk hangsúlyozta, hogy együttesen kell megoldani a mindenkire nagy nyomást helyező illegális bevándorlási problémát. Reményét fejezte ki, hogy ebben a törekvésben Törökország partner lesz, ahogy abban is, hogy lépéseket tesz a médiaszabadság és az emberi jogok kibővítése terén.

Kiemelte, hogy a vasárnapi tárgyalás nemcsak a migrációs kérdés megoldásáról, hanem a kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzéséről is szól. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az unió felélénkíti és elmélyíti a párbeszédet Törökország csatlakozási folyamatában, és hogy ennek egyik legfontosabb lépése lehet a vízumliberalizáció.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a szíriai konfliktus megoldását célzó EU-török együttműködés fontosságát emelte ki  A zárt ajtók mögött zajló tanácskozáson - mint az a beszédéről a sajtó számára eljuttatott szövegből kitűnik - azt hangsúlyozta, hogy határozottan fel kell lépni az emberi élet biztonsága érdekében, és fel kell venni a harcot a terrorizmus ellen, hogy béke születhessen Szíriában.  Ez lehet az első lépés a migráció megállítására - hangsúlyozta Martin Schulz.

Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérőket.

Törökország mindezért cserébe többek között a vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítására és a területén élő több mint 2 millió menekült ellátását segítő 3 milliárd eurós pénzügyi segítségre számíthat.

Brüsszel a pénzt meghatározott projektekre, például a migránsgyerekek oktatására, a menekültek szállásainak kiépítésére és az egészségügyi ellátás javítására fizeti majd ki. Az összeggel kapcsolatban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az uniós költségvetésből különítsenek el 500 millió eurót, a fennmaradó részt pedig a tagállamok vállalják.

Magyarországnak 18 millió euróval kellene részt vállalnia

A brüsszeli bizottság számításai szerint Magyarországnak 18 millió euróval kellene részt vennie az uniós kötelezettségvállalásban. Orbán Viktor miniszterelnök érkezési nyilatkozatában ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy fizetni hajlandó Magyarország, de a migránsoknak az akcióterv részeként megfogalmazott kényszerbetelepítését nem fogadja el.

Az akciótervben szereplő "legális menekültkontingens" létszámáról is születhet döntés a vasárnapi találkozón. Ennek elfogadásához az szükséges, hogy Törökország tegyen ígéretet az EU-ba tartó illegális bevándorlás elleni fellépésre.

Az elképzelések szerint az EU-török megállapodás leghamarabb jövő júniusban léphet hatályba, míg a török állampolgárok 2016 októberétől utazhatnak be vízum nélkül a schengeni övezetbe.

A kölcsönös közeledést erősíti az az elképzelés is, hogy a jövőben évente kétszer tartanának EU-török csúcstalálkozót.

Mogherini a kurdokkal való megbékélési folyamat újraindítását is elvárja Ankarától

A kurdokkal való megbékélési folyamat újraindítását is elvárja Ankarától Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Mogherini a vasárnapi brüsszeli EU-török menekültügyi csúcstalálkozóra érkezésekor adott nyilatkozatában utalt arra, hogy az unió és Ankara tervezett megállapodása értelmében Törökországnak segítenie kell az Európába irányuló migránsáradat megfékezését, és cserébe anyagi támogatásra, valamint az EU-hoz való közeledésében előrelépésre számíthat.

Ez utóbbi érdekében ugyanakkor - jegyezte meg Mogherini - Ankarának eredményeket kell felmutatnia a demokratikus jogok, a médiaszabadság, illetve a kurdokkal való párbeszéd terén is.

"Fontos, hogy ezt felélesszék. Az Európai Unió meg fog adni minden segítséget a kurdokkal való békefolyamat újrakezdéséhez" - mondta a főképviselő.

Mogherini ígéretet tett arra, hogy most, amikor Törökországnak már van olyan kormánya, amely várhatólag hivatalban marad az elkövetkező néhány évben, ő maga személyesen fog dolgozni azon, hogy magas szintű párbeszédet folytassanak Ankarával a napirenden levő összes különböző - egyes esetekben nehezen megoldható - kérdésről, "mindegyikről, kivétel nélkül".