Kósa Lajos: „A politikai ellenzéket nem a kormánynak kell szervezni”

A Fidesz egyik alapítója, a Rajk László Szakkollégium titkára, aki 1989-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Kósa Lajos részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon, majd 1990-ben bekerült az első szabadon választott Országgyűlésbe. Azóta folyamatosan parlamenti képviselő, közben 16 éven át Debrecen polgármestere is volt. 2015. október elsejétől a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakcióvezetője.

Gyerekkori tervei között inkább az építészmérnöki munka, mint a politika szerepelt. A mai napig vonzza a beruházás és az építkezés világa. De mivel nincs készsége a rajzoláshoz, ez a szakma szóba sem jöhetett. A közgazdaságtudomány véletlenül lehetőség lett az életében: egy kiváló matematika és egy remek történelem tanár jóvoltából.
Hallgassa meg összeállításunkat!

A frakcióvezető a szakkollégiumon keresztül ismerkedett meg a későbbi Fidesz-alapítókkal. 1984-ben a Bibó, a „405-ös” kör, a Rajk Szakkollégium és a Műegyetemen szerveződött csoportok megszervezték a IV. Országos Szakkolégiumi találkozót Szarvason. Igazából az első volt, azért hívták csupán a negyediknek, hogy a pártbizottságnál ne tűnjön új kezdeményezésnek – mondta a Kossuth Rádió Arcvonások című műsorában. Kósa Lajos ott találkozott először a Bibósokkal, azokkal a harcostársakkal, akikkel később aztán az egész 80-as éveket végigpolitizálták. „Benne volt a levegőben, hogy ennek a rendszernek vége van. Az igényt már korábban megfogalmazták, hogy a KISZ helyett másfajta szervezeti kereteket kellene adni a fiataloknak. 1988-ben ez teljesen kézenfekvően csúszott bele a Fidesz megalakításába, amiben aktívan szerepet játszottam én is.”

Gyurcsány Ferencet is az egyetemen ismerte meg, aki ”az intézmény tanácsának az agitációs proragandistája vagy nem tudom micsoda” volt. Kósa Lajos szerint már akkor izgága, gizda srác volt, akit lehetetlen vitában kezelni. Semmilyen ész érv nem volt rá hatással, ezért nem tudtunk vele mit kezdeni – mesélte a műsorban.

Kósa Lajos ellenzéki tevékenysége miatt csak később kapott diplomát, de ez nem akadályozta meg abban, hogy egy kutatóintézetben dolgozzon és mikro ökonómiát tanítson az egyetemen - hangzott el a műsorban. Közben a Fidesz többi tagjával együtt belevetette magát a közéletbe. A rendszerváltáskor már az ellenzéki kerekasztal tárgyalói között ült.

A politikus elmesélte, hogy Lendvai Ildikóval, mint cenzorral találkozott először, aki nem engedte levetíteni a Sára Sándor Pergőtűz című filmét. „Ezek után furának tartom, hogy ő kezd el nekünk a demokráciáról magyarázni, milyen erkölcsi alapja van hozzá?”



Úgy fogalmazott: „elvált szülők gyermekének éreztük magunkat, akiknek szükségszerűen választani kell valamelyik szülő közül: MDF vagy SZDSZ”. A műsorban elmondta, hogy a 80-as évek magyar underground rock-ja világszínvonalú volt. Hozzátette, hogy Erdős Péter, a hanglemezgyár kommunista igazgatója mégis eltiporta őket.” Az MDF egyik legelső intézkedése volt Erdős Péter eltávolítása; Magyar Bálint és Demszky Gábor pedig ’El a kezekkel Erdős Pétertől!’ plakátot tartottak a parlamentben – bonyolult eljárásjogi érvelésbe kezdtek arról, hogy miért.” Kósa Lajos szerint „übergáz” volt Erdős Péter mellett kiállni. Aztán egyre-másra olyan dolgok történtek, hogy rádöbbentünk, nem egy olyan demokrácia bontakozik ki, mint amit mi elképzeltünk – fűzte hozzá. A politikai ellenzéket nem a kormánynak kell megszervezni – gondolta ezt már az Antall-kormány alatt és most is így látja.

Kósa Lajos a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője, a párt egyik alapítója ésszerűtlen és értelmetlen utasítások rendszereként értelmezi a kommunizmust. Ezt látta gyermekkorában, egyetemistaként, sorkatonaként és akkor is, amikor fiatal képviselőként 1990-ben bekerült a parlamentbe.