A németek teljesen szén-dioxid-mentessé tennék a tömegközlekedést, miközben az olaszok jobbára pénzhiány miatt nem használják a 10-15 éve beszerzett környezetbarát járműveket.
A londoni piros buszokat is zöldre váltják
„Még egy piros busz, amely London kedvéért kizöldült” – hirdeti egy felirat egy hidrogénüzemanyag-cellával működő buszon. Peking, Shanghai, Oszaka és több nagyváros után London is komolyan gondolja a környezetbarát tömegközlekedést, és minél több alternatív közösségi közlekedési módszert igyekszik meghonosítani. A legfontosabbak közülük az immár menetrendszerűen is működő elektromos és hidrogéncellás járművek, utóbbiakból Londonban jelenleg nyolc van forgalomban.
A 8,5 millió lakosú brit fővárosban kilencezer autóbusz közlekedik, amelyek naponta 6,5 millió utast szállítanak. Jelenleg még alig százra tehető az elektromos meghajtású buszok száma, a londoni közlekedési vállalat a következő öt évben szeretné ezt a számot triplájára növelni.
Biztonságos, tiszta, környezetbarát
Az elektromos járművek biztonságos, tiszta, környezetbarát és hosszú távon takarékos közlekedési eszközök. Elterjedésüket egyelőre az akkumulátorok töltésének nehézségei lassítják, de a buszok egyre jobb teljesítményűek. Az első kisbuszokat még négy órán át kellett tölteni, és egy töltéssel 250 kilométert tudtak megtenni. Az új, immár emeletes elektromos buszok már rövidebb idő alatt tölthetők fel, és 300 kilométert is futnak.
Az elektromos buszok a normál járműveknél csendesebbek, és szén-dioxid-kibocsátásuk 40 százalékkal kisebb, mint a hagyományos dízelüzemanyaggal működőké, nagymértékben enyhítik tehát a környezetszennyezést. Emellett a buszpark egyre nagyobb része úgynevezett hibrid – dízel és elektromos – jármű. Ezekből jelenleg 1500 fut Londonban, s jövőre még kétszáz áll forgalomba.
Terjednek a hibridek
További alternatív módszerek után kutatva kezdték el a vegyes – dízel és bioüzemanyaggal – működő buszok kipróbálását. A bioüzemanyagot a vendéglátásban elhasznált főzőolajból állítják elő, az ezzel közlekedő buszok öt százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a hagyományosak. Ezenkívül több mint 900 régebbi buszt utólag szereltek fel olyan technológiával, amely több mint nyolcvan százalékkal csökkenti a nitrogén-oxid kibocsátást, ami szintén javítja a londoni levegő -minőségét.
A nagyobb brit vidéki városokban is hasonló tendenciák tapasztalhatók, s a személyautók piacán is egyre nő az elektromos és hidrogéncellás járművek népszerűsége.
Kossuth Rádió, Szombat reggel
Olaszországban van is, meg nincs is környezetbarát busz
Az olaszok szeretik a szép, kényelmes, mutatós autókat, a tömegközlekedés azonban nem mindig megbízható, különösen délen, és nehezen is térnek át környezetbarát buszok üzemeltetésére, bár ennek főként anyagi okai vannak. Pedig a zsúfolt itáliai városok is szenvednek a melegben a légszennyezettségtől, és azért számos városban közlekednek már elektromos vagy hibrid buszok.
Olaszországban majdnem minden városban van már elektromos vagy gázüzemű autóbusz, bár nem mindenhol használják őket, mert vagy nem tudják feltölteni, vagy a karbantartásukra nem telik.
Rómában például a 2000-es jubileumi évben hatvan elektromos kisbuszt avattak fel, 15 év elteltével azonban már csak nyolc közlekedik, a többi elromlott, és nincs pénz a javításukra. Róma 2005 és 2008 között harminc darab magyar gyártmányú trolibuszt is vásárolt, de - szintén pénzhiány miatt - belőlük is alig maradt üzemben néhány.
Ugyanez a helyzet Nápolyban is, ahol a több mint harminc elektromos városi buszból, szintén anyagi okok miatt, jelenleg egy sem közlekedik.
A gazdagabb Milánóban épp most van napirenden, hogy a villamosjáratokat olasz gyártmányú, elektromos csuklós buszokkal váltják fel, amelyek 15 másodperc alatt feltölthetők. Milánóban 2010 óta hidrogénüzemeltetésű autóbusszal is próbálkoztak, de egyelőre csak kísérleti jelleggel közlekednek.
Torinóban 2006 óta használnak gázüzemű autóbuszokat, az Abruzzo tartományban fekvő, 120 ezer lakosú Pescarában pedig 250 ilyen busz közlekedik.
A környezetbarát németek el is várják a jövőbe mutató megoldásokat
A berlini tömegközlekedési vállalat szeptember óta egy éven át teszteli az elektrobuszokat, amelyek a végállomásokon néhány perc alatt, kábel nélkül, elektromágneses indukcióval feltölthetők. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a végállomásokra mágneses lemezeket építettek be, amelyek akkor aktiválódnak, ha a busz megáll fölöttük.
Kossuth Rádió, Szombat reggel
A teljes mértékben megújuló energiával működő buszok évente 260 tonna szén-dioxid kibocsátásától kímélik meg a környezetet. Az elektromos buszok előnyeit az utasok is élvezhetik, hiszen sokkal finomabban indulnak és gyorsulnak, s csendesebbek is, mint a hagyományos buszok.
Berlinben korábban az autóbuszokat már átalakították a kénmentes dízelüzemanyagra, és a legmodernebb szűrőtechnológiát alkalmazzák. Az üzemanyagárak emelkedése is arra készteti a tömegközlekedési vállalatot, hogy új, takarékosabb technológiákra térjen át. A műszaki egyetemmel és két nemzetközi járműgyártóval klímabarát megoldásokon dolgoznak, hiszen ahhoz, hogy Németország be tudja tartani a 2050-re kitűzött klímavédelmi céljait, teljesen szén-dioxid-mentessé kell tennie közlekedését. A legtöbb városban az a cél, hogy minél többen használják a tömegközlekedést, Stuttgartban például ma már ez a forgalom egynegyedét teszi ki.