Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Quaestor-törvény egyes részeit

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatával megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit, ugyanakkor kimondta: van lehetőség alkotmányos kárrendezésre.

Az Ab szerint a törvény diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, a kárrendezésbe bevont befektetési szolgáltatók esetében pedig aránytalan a tulajdonkorlátozás, és a felkészülési idő sem elegendő. A törvény jelen formájában nem alkalmazható.

A Quaestor-ügy márciusi kipattanása után egy hónappal elfogadott, a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt magánszemélyek és pénzintézetek támadták meg az Ab-n.

Résztvevők az Alkotmánybíróság (AB) épülete előtt tartott tüntetésen, amelyen teljes kártalanítást, a károsultak kárpótlásáról szóló törvény végrehajtását, illetve új törvény megalkotását követelték 2015. november 17-én. MTI Fotó: Kovács Attila


A magánszemélyek alkotmányjogi panaszaikban többi között azt vetették fel, miért vannak jelentős különbségek a befektetési szolgáltatók ügyfelei közötti kártalanításban. Álláspontjuk szerint hátrányos megkülönböztetést valósít meg az a rendelkezés, mely szerint a támadott törvény csupán azokra az ügyletekre vonatkozik, amelyeknél az ügyfél Quaestor-kötvényt vásárolt. Az indítványozók kifogásolták, hogy míg a Quaestor ügyfeleit soron kívül kárpótolják 30 millió forintig, addig a más befektetési szolgáltatónál hasonló helyzetbe került fogyasztóknak nem jár soron kívüliség, csupán különféle procedúrák után legfeljebb 6 millió forintos kártalanítás.

Az indítványozók másik csoportja, a kártalanítási alapba befizetésre kötelezett befektetési szolgáltatók - a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjai - azt kifogásolták, hogy tulajdonhoz való joguk sérült, a törvény rájuk vonatkozó rendelkezései aránytalanul súlyosak és a felkészülési idő sem volt elegendő.

Egyes indítványozók szerint a törvény "konkrét politikai döntést fejez ki törvényalkotásba burkolva, hogy egy bizonyos károsulti kört kiemelve-kedvezményezve a Quaestor-vállalkozások üzleti tevékenységének negatív következményeit a pénzügyi-tőkepiaci vállalkozások között elossza", tehát "megvalósult a jogalkotói joggal való visszaélés".

Az Ab kedden közzétett döntése részben helyt adott az indítványoknak és a törvény több rendelkezését megsemmisítette.

A testület a magánszemélyek indítványaival kapcsolatban kimondta, hogy a törvény diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét. Ugyanis a Quaestor-károsultak - akik a törvényben preferált módon a Quaestor-alapból 30 millió forintig kaphatnak kártalanítást -, és más, azonos okból károsodott pénzügyi befektetők - akik a Beva-tól 6 millió forintig kártalaníthatók -, homogén csoportot alkotnak.

Az indokolás megjegyzi: a Quaestor ügyfelei hihették azt, hogy az általuk vásárolt kötvények közelebb állnak a bankbetéthez, mint a tőkepiaci ügyletekhez. Ám a törvény indoklása csupán a fiktív értékpapírokra és a károsultak nagy számára utal, ez a két érv azonban nem csak a Quaestor károsultjaira érvényes, ezért nem lehet a károsultak közötti megkülönböztetés ésszerű oka. A törvény tehát a diszkrimináció tilalmába ütköző hátrányos megkülönböztetést valósít meg azzal, hogy nevesítve kizárólag csak a Quaestor károsultjaira vonatkozik.

Az indokolás szerint a vizsgált szabályozás azért is aggályos lehet, mert egyes károsult befektetők, akik a korábban a piacinál lényegesen magasabb hozamot is visszaforgatták befektetésükbe, tőkésítették, nemcsak a tőkére, hanem erre a hozamra is igényt tarthatnak.



A befektetési szolgáltatók indítványaival összefüggésben az Ab egyfelől arra mutatott rá, hogy az április 10-én benyújtott, 14-én megszavazott, 18-án kihirdetett és 19-én hatályba lépett törvény jogbizonytalanságot okoz a kellő felkészülési idő hiánya miatt, és azért, mert a Quaestor kárrendezési alapba a befektetési szolgáltatók által történő befizetési kötelezettség összege, ütemezése nem meghatározható, még felső határa sincs.

Az Ab a befektetési szolgáltatók indítványaival kapcsolatban azt is kimondta: bár jelen ügyben lehet szó közérdekből történő tulajdonkorlátozásról, de az a vizsgált szabályozási formában nem arányos, és ezért az alaptörvénybe ütköző.

Az Ab kimondta, hogy a törvény nem csupán egyéni érdekeket, a befektetők veszteségeinek kompenzálását szolgálja, hanem közérdeket, általában a pénzügyi szektor stabilitását, a pénzügyi szektor iránti bizalom helyreállítását is. Ám a kárrendezés érdekében a Beva-tagok vagyonának pontosan meg nem határozható részét pontosan meg nem határozható ideig használhatja a kárrendezési alap, mi több, a visszafizetés garanciái sincsenek rögzítve, és az átadott vagyon használatáért kamatot sem állapít meg a jogszabály.

Mindez az Ab indoklása szerint már olyan súlyú tulajdonkorlátozás, amely nem áll arányban az egyébként közérdeknek is tekinthető céllal. A határozat ugyanakkor megállapítja: a megsemmisítés nem jelenti azt, hogy a kárrendezés önmagában alaptörvény-ellenes lenne, a jogalkotónak van lehetősége alkotmányos szempontoknak megfelelő szabályozást alkotni a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének körültekintő mérlegelésével.

A többségi határozathoz az Ab 14 tagja közül 6 írt különvéleményt: Balsai István, Dienes-Ohm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András.

A határozat az Ab honlapján olvasható, a megsemmisített rendelkezések a határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon vesztik hatályukat.

A március elején kipattant ügynek 32 ezer károsultja van. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt.

A Beva korábban azt közölte: augusztus 10-ig 29 ezer károsult részére több mint 79 milliárd forint kártalanítást adott át a kifizetéseket intéző OTP Banknak.

Az Ab döntése nem vonatkozik azokra a kifizetésekre, amelyeket a Bevától már megkaptak a károsultak.

Lenkovics szerint lehet alkotmányos a kártalanítás

Lehet alkotmányos a kártalanítás, a Quaestor-törvény kijavítható - mondta Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az MTI érdeklődésére azzal kapcsolatban, hogy a testület kedden megsemmisítette a Quaestor károsultjainak kárrendezéséről szóló törvény egyes részeit.

A jogszabály körültekintő mérlegeléssel korrigálható. A politika felelőssége, hogy alkot-e az alkotmányos elveknek megfelelő törvényt, amely nem tesz diszkriminatív különbséget a kártalanításra jogosultak között, illetve nem ró aránytalan, kiszámíthatatlan terheket a kártalanítást finanszírozó befektetési szolgáltatókra - vélekedett az Ab-elnök.

Lenkovics Barnabás a kisbefektetőkről szólva rámutatott: a lakosság pénzügyi ismeretei meglehetősen alacsony szintűek, pedig az országban már negyedszázada piacgazdaság van, melynek egyik elengedhetetlen alkotóeleme a pénzügyi, banki alrendszer. A kisbefektetőknek tudomásul kellene végre venniük, hogy a brókercégek, befektetési szolgáltatók által ígért nagyobb hozamok nagyobb kockázattal is járnak, a bankok pedig a kisebb hozamokért cserébe nagyobb biztonságot nyújtanak.

Ezeket a paramétereket mérlegelni kell, amikor valaki egy végigdolgozott élet megtakarításait szeretné fialtatni vagy legalább az értékét megőrizni. Továbbá, mint az élet annyi más területén, a pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor is az egyik alapszabály a "több lábon állás": nem szabad egyetlen pénzügyi konstrukcióba fektetni mindent. Az embereknek és az államnak is sokat kell tennie azért, hogy végre a felelős kisbefektetői magatartás váljék uralkodóvá a magyar pénzpiacon - hangoztatta az elnök.

Lenkovics Barnabás megjegyezte továbbá: a Quaestor-ügyben a kisbefektetők a szokásosnál magasabb kockázatokra vonatkozó figyelmeztetések ellenére is hihették azt, hogy a vásárolt vállalati kötvények kockázata közelebb áll a bankbetéthez, mint a tőkepiaci ügyletekhez.

Ezzel összefüggésben az elnök nyomatékosan rámutatott a pénzügyi felügyeletek felelősségére, és kiemelte: az államnak még többet kell tennie azért, hogy a pénzügyi felügyeleti munka szakmai színvonala emelkedjen.

Lenkovics Barnabás rámutatott arra is, hogy a kisbefektetők veszteségeinek kompenzálása a magánérdekeken túl közérdeket is szolgálhat, amennyiben segíti az egész pénzügyi szektor iránti bizalom visszaállítását. Eközben figyelembe kell venni, hogy a Quaestor kárrendezési alapot közvetlenül finanszírozó befektetési szolgáltatók mögött is részben lakossági kisbefektetők és betétesek állnak, tehát valójában az egyik befektetői csoport veszteségét közvetve a többi befektetővel és betétessel fizettetik meg.

Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke. (MTI-fotó: Szigetváry Zsolt)

Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke. (MTI-fotó: Szigetváry Zsolt)



A kártalanítást közvetlenül finanszírozó befektetési szolgáltatókkal kapcsolatban arra mutatott rá az Ab elnöke, hogy a kártalanítási alapnak pontosan meg nem határozott időre, pontosan meg nem határozott összegben adott kényszerkölcsön visszafizetési garanciájának hiánya már nem csupán aránytalan tulajdonkorlátozás, de visszafizetés hiányában felvetné a tulajdonelvonás, kisajátítás veszélyét is.

Lenkovics Barnabás hangsúlyozta: meg lehet vonni a kárrendezésre jogosultak körét alkotmányos módon is, mint ahogy a kártalanítást finanszírozó befektetési szolgáltatók tulajdonkorlátozásának is meg lehet találni az alaptörvénnyel összhangban álló technikáit.

Az Ab elnöke elmondta, hogy a testület alkotmányjogi szempontokat mérlegelt, főként a jogbiztonság, a diszkriminációtilalom, illetve a tulajdonhoz való jog korlátozásának közérdekűségét és arányosságát. Ám a jogi szempontok vizsgálata mögött ott vannak a társadalmi valósággal - különösen a lakosság pénzügyi ismereteinek színvonalával -, a költségvetés állapotával, a bankszektor terhelhetőségével és a kártalanítás finanszírozásában közvetve érintett kisbefektetők jogos érdekeivel kapcsolatos megfontolások is.

Amit biztosan nem mérlegelt az Alkotmánybíróság, az az adott krízishelyzet ilyen módon való kezelésének politikai indokoltsága vagy indokolatlansága, ez a törvényhozó kizárólagos kompetenciája - jelentette ki Lenkovics Barnabás.