Átadták a Legjobb női munkahely 2014 pályázat díjait a Nő, család és karrier II. - generációk közötti együttműködés című nemzetközi konferencia keretén belül, amelyet a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség a Personal Hungary 12. emberierőforrás- menedzsment szakkiállításon szervezett meg. A legjobb munkahely egy olyan, gépiparral foglalkozó cég lett, amelynek jelenleg 3 nő a tulajdonosa van, ügyvezetője pedig kevesebb, mint 35 éves nő. De mitől is jó egy női munkahely?
Idén immár nyolcadszorra adták át a Legjobb női munkahely pályázat díjait. A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség 2007 óta végez felméréseket munkaadók és női munkavállalók körében. Pályázata keretében különös hangsúlyt helyez például a győztes vállalatok bemutatására magyar és nemzetközi fórumokon, a szervezet támogatja a pályakezdő nők munkaerő-piaci integrációját, a gyermeknevelésből visszatérő nők beillesztését és megtartását és az 50 év feletti nők életútprogramjának támogatását is, és célul tűzte ki a fogyatékkal élő nők foglalkoztatási esélyeinek javítását, valamint a vidéki nők számára helyi munkalehetőségek teremtését és a nők foglalkoztatását az ICT szektorban.
A Legjobb női munkahely 2014 pályázat díjátadója (Fotó: Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség)
A 2008 óta évente kiosztásra kerülő díjat elsősorban azzal a céllal alapították meg, hogy vele felhívják a figyelmet a nők foglalkoztatásának esélyegyenlőségi szempontján túl a nők alkalmazásának gazdasági szükségszerűségére és jó példákat mutassanak be, amelyeket más munkáltatók is átvehetnek. A példaként szereplő munkahelyeken a munkavállalók érdekeit is figyelembe véve segítik a munka és a családi élet összeegyeztetését.
Csodákra képes, ha támogatást kapFerenczi Andrea, az MNKSZ levezető elnöke a Millenárisban megrendezett csütörtöki díjátadón azt mondta: a női karrier más, mint a férfikarrier, néha megszakad, nem olyan nyílegyenesen megy előre, mint a férfiaké, de amennyiben a nő munkaadója, valamint a családja és mindenki, akire számíthat, megadja a segítséget, hogy kiteljesedjen, akkor „csodákra képes”. Ferenczi Andrea azt is mondta, fontosnak tartják, hogy felhívják a nők figyelmét arra, képezzék magukat még akkor is, ha kisbabával vannak otthon.
„A női életpálya hosszú, és fontosnak tartjuk, hogy a női karrier korhatár nélküli, de jellemző, hogy idősebb korban is a nőkre hárulnak a családi feladatok, esetleg a rászoruló szülő ápolása is. Fontos, hogy a munkaerőpiac elvárásainak megfelelően és az élethosszig tartó tanulásnak megfelelően képezzék magukat” – fogalmazta meg az elnök.
A díjátadón csak a 250 fő alatti munkavállalót foglalkoztató vállalatok vehettek át díjat, mivel - ahogyan azt a szervezők közölték -, a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatók kategóriájában nem érkezett be elegendő jó színvonalú pályázat, amely díjat érdemelt volna, ezért a bírálóbizottság úgy határozott, hogy ebben a kategóriában az MNKSZ nem ad át díjat.
Gépipari vállalkozás női vezetőkkelA 250 fő alatti kategóriában négy díjat is átadtak csütörtök délután: az első helyezett a GIMEX-Hidraulika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett. Mint ahogy az ünnepségen elhangzott, a rendszerváltás után alakult, ma 22 éves tapasztalattal rendelkező családi kisvállalkozás vezetője - aki egyébként nő - édesapjától vette át a céget. Fő profilja a műszaki kereskedelem, a gépipar és az autóipar területén beszállítóként tevékenykedik. A cég kisvállalkozásból lassan középvállalkozássá válik, a foglalkoztatottak száma 22 főre emelkedett, ebből 8 női munkatárs, köztük 2 fő vezető pozícióban, akik tagjai a 4 fős menedzsmentnek.
A vállalkozásnak jelenleg 3 nő a tulajdonosa, valamint 35 év alatti nő az ügyvezetője. „A Gimexet a kezdetektől a rendszeretet, rendszerszemlélet, korrekt üzletfilozófia, az adó- és áfacsalás elutasítása, a minőség szem előtt tartása, értékes végtermék előállítása, szavahihetőség és szakértelem jellemzi. A dolgozóinak a folyamatos képzést és a teljesítményt segítő munkakörnyezet kialakítása jellemzi. Nemtől függetlenül szívesen alkalmaz pályakezdőket is, mert formálhatóak, lelkesek, tanulékonyak, van bennük lehetőség” – hangzott el a díjátadón a cégről, amely az utóbbi 1 évben 2 pályakezdőnek számító fiatal női munkatársat vett fel. Hogyha a családoknak, nőknek szükséges, rugalmasabb munkaidőt, részmunkaidőt és az otthoni munkavégzés lehetőségét is biztosítják – hangsúlyozták a szervezők.
Otthoni munkavégzés, nyári táborA második díjat a XAPT Hungary Kft. vehette át: a tanácsadó cég középvezetőiknek közel fele női munkavállaló. Több kismama érkezett vissza a céghez az elmúlt időszakban, hogy újra dolgozhasson, várandós munkatársai számára pedig a cég lehetővé teszi az otthoni munkavégzést. A vállalat ezenkívül rugalmas munkarendet biztosít, hogy a szülők időben el tudjanak menni gyermekeikért a bölcsődébe, óvodába. Ezenkívül a jövőben nyári tábort terveznek a dolgozók gyermekeinek. Mint ahogy a bemutatóban a szervezők elmondták, a cégnek nagyon fontos a pályakezdő nők támogatása, fiatal lányoknak mutatják meg, hogy egy IT cégnél milyen lehetőségeik kínálkoznak, ha ezen a pályán szeretnének elhelyezkedni. A cég nem alkalmaz semmilyen etnikai, nemi, korra vonatkozó megkülönböztetést új munkatársak kiválasztása során- hívták fel a figyelmet.
Illusztráció. (MTI-fotó)
A harmadik helyen a Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány vehetett át díjat, amely szolidáris a női munkavállalókkal minden szinten. A két fő képviselő és a négyfős vezetőség női munkavállalókból áll. A munkatársaik nagy része, számszerűen 23 fő, női munkavállaló. Az alapítvány integrált intézmény, ahol a munkavállalók több mint 30%-a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő személy. A munkavállalók jogait, felelősségeit az esélyegyenlőség szem előtt tartásával szabályozták.
Női munkavállalóik élethelyzetéhez alkalmazkodó munkavégzés, munkakör és munkaidő kialakítása, minden esetben egyéni egyeztetés alapján, személyes megbeszéléssel alakul ki - hívták fel a figyelmet a díjátadón. Az alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy segítse a fogyatékossággal élő emberek társadalmi beilleszkedését, oly módon, hogy számos munkakörben foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő személyt. A betöltött munkakörök mindegyike az egyén végzettségéhez, adottságaihoz, készségeihez igazodik – hangzott el az eseményen.
A rendezvényen egy különdíjat is átadtak a Végvári Cukrász Kft.-nek. A cég nagy gondot fordít a magánélet és a családi élet munkával való összehangolására. A cég a nemi különbségtétel gyakorlatának felszámolásával, kizárólag a szakmai tudás alapján támogatja a karriert és az előremenetelt a nők esetében is – emelték ki a szervezők.
A Legjobb Női Munkahely díj odaítélésében az alábbi keretszempontokat tartják szem előtt: a munka és a magánélet-család összeegyeztethetősége tisztességes munkafeltételek; a karrierlehetőség, előremenetel biztosítása; az egészség és a jó közérzet megőrzésének lehetősége, a készségek fejlesztésének lehetősége; a személyes és telefonos interjúkon szerzett információk.
A díjátadón Dunai Mónika parlamenti képviselő, a női méltóságért albizottság elnöke úgy fogalmazott: a női foglalkoztatásról és a nők családban betöltött szerepéről a nők munkahelyi érvényesülésekor soha nem lehet kizárólag a nőknek beszélniük, és erről csak a nőknek dönteniük. Ez olyan feladat, melyet a társadalom egésze kell hogy magáénak valljon - nyomatékosította.
A magyar kormány hivatalba lépése óta kiemelt feladatai között tartja számon a teljes népesség – és ezen belül kiemelten a nők – körében a foglalkoztatásbővítését – emelte ki Dunai Mónika. Mint mondta, a foglalkoztatás támogatásának a nők esetében kiemelkedő jelentősége van, hiszen kisgyermekesként, jövőbeni édesanyaként vagy épp nyugdíj előtt álló nőként sajnos ma még sok helyen eleve hátránnyal indulnak.
Azt is mondta, a kormány arra törekszik, hogy a foglalkoztatás növelése mellett minden erővel segítsék a nőket a munka és a magánélet, gyereknevelés, otthoni háztartás vezetése közötti összehangolásban.
„A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban az országokban mernek a szülők, édesanyák, nők több gyermeket vállalni, ahol egyrészt a munkáltató egyben nőbarát és családbarát is, másrészt az állam is segítséget nyújt. Fontos, hogy ez a kettő együtt hasson a nők munkavállalására: nem elég, ha nőbarát egy munkáltató, kell az is, hogy az állam is gondoskodjon és segítsen jogszabályokkal. Ahhoz, hogy a nők gyermeket vállaljanak, ahhoz, hogy a munkában jól érezzék magukat gyermekesek és gyermekkel még nem rendelkezők vagy már éppen unokások és nyugdíj előtt állók, kiszámíthatóságra és stabilitásra és biztonságra van szükség” – mondta a képviselő.
Dunai Mónika azt is mondta, a kisgyermekeknek ugyan elsősorban az édesanyjuk mellett, otthon a helyük, ám vannak olyan élethelyzetek, amikor akár a foglalkozás kívánja meg a munkába való visszatérést, akár részmunkaidőben, minden családnak és nőnek magának kell eldöntenie, mit választ. „Ezért vezettük vissza azokat a segítségnyújtási formákat, amellyel ezt anyagi biztonságot teremtve és egzisztenciális, jogszabályi biztonságot is teremtve mérlegelheti. Ezért vezettük vissza például a 3 évig tartó gyest – Európában, a világban ezzel büszkélkedhetünk – és a gyed extrát is" - mondta.
Gyed és munka geyütt2016. január 1-től, ha egy édesanya úgy gondolja, hogy vissza szeretne térni a gyermekvállalása mellett a munka világába, akkor ezt a gyed extra mellett a gyermek 6 hónapos korától meg fogja tudni tenni úgy, hogy a gyedet is megkapja. Ha két gyermek van, akkor két gyermek után – hívta fel a figyelmet Dunai Mónika.
A képviselőnő azt mondta, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv azért jelentőségteljes intézkedés, mert a kisgyermekes nők életét könnyítheti meg, hogy a gyermekvállalás után könnyebben tudnak visszatérni a munka világába, és eközben semmilyen hátrányt ne szenvedjenek.
„Ösztönözzük a cégeket azzal, hogy járulékkedvezményeket adunk nekik, amennyiben így cselekszenek. Fontos, hogy a munkahelyvédelmi akció nemcsak a fiatalokra és kisgyermeket nevelőkre koncentrál, de azt a korosztályt is fontos védeni, amely nyugdíj előtt áll" - fogalmazta meg a képviselő kiemelve, hogy Magyarországon 20 éves csúcson van a foglalkoztatás és ezen belül a női foglalkoztatás is.
A díjátadón végül beszélt arról is, hogy a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, a felső vezetőknek azonban még az egynegyedét sem éri el a nők részaránya. A 2010-es adatokhoz képest ez utóbbi statisztika mindenesetrejavult, jelenleg a felső vezetők 22,6 százaléka nő.
