Nem feltétlenül tartják jó ötletnek a munkahelyi bölcsődét a munkaadók

Nem szeretne kötelező munkahelyi bölcsődéket a gyáriparosok szövetsége, a kisgyerekek elhelyezésének ezt a formáját a munkáltatóknak csak választható lehetőségként tudja elfogadni. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete viszont nemcsak normatívával támogatná a munkahelyi bölcsődék létesítését és fenntartását, hanem további juttatásokkal is.

12 ezer új óvodai és bölcsődei férőhely létesülhet 2018-ra, legalábbis a kormány tervei szerint. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az Inforádióban azt mondta, a fejlesztésre különféle európai uniós forrásokból 100 milliárd áll majd rendelkezésre az elkövetkezendő években.

Mivel jövőre lehetővé válik, hogy az édesanyák már gyermekük féléves korától visszamehessenek dolgozni anélkül, hogy elveszítenék az anyasági támogatást, a döntéshozók azzal számolnak, hogy megnő az igény a kicsik napközbeni felügyeletére.

Salgótarján, 2014. október 6. A salgótarjáni Százszorszép Bölcsőde, amelyet 2014. október 6-án avattak fel. MTI Fotó: Komka Péter

(MTI-fotó: Komka Péter)



Egy készülő jogszabály értelmében mini- és munkahelyi bölcsődék is létrejönnének, illetve a települési önkormányzatokat is köteleznék bölcsődei férőhelyek létrehozására, ha azt legalább öt, háromévesnél fiatalabb gyermeket nevelő család igényli.
Munkahelyi bölcsődék - Ütköző

Új lehetőség, aminek népszerűsítéséhez a NOE még több ösztönzést szeretne

Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke az Ütköző keddi adásában azt mondta, a jogszabályok nyitotta új lehetőség, hogy a munkahelyek az ottani bölcsődék után normatív támogatást kaphatnak. A civil szervezet vezetője szerint emellett jó lenne olyan pályázatokat megnyitni, illetve plusztámogatásokat, járulékkedvezményeket adni, amelyek a cégeket bölcsődék kialakítására ösztönözhetik, segíthetik őket azok alapításában és fenntartásban is, vagy akár abban, hogy szerződést kössenek közeli családi napközikkel, minibölcsődékkel.

Megjegyezte, hogy most is vannak olyan, tőkeerős cégek, amelyek bölcsődét tudnak fenntartani dolgozóik szükségleteire. Igen népszerűek a foglalkoztatottak körében, hiszen alkalmazkodni tudnak a munkaidőhöz, helyben vannak, így a gyermeknek sokkal kevesebb időt kell bölcsődében töltenie, mint ha másik - távolabbi - intézménybe járna. Arra is van példa, hogy a munkáltató a dolgozói gyerekeinek helyet bérel egy közeli családi napköziben vagy bölcsődében.

A műsorban elhangzott, a kecskeméti Mercedes-gyár például óvodát és bölcsődét is épített. Az intézmények az uniós pénzek felhasználásával működő országos Széchenyi 2020 fejlesztési program 250 millió forintos támogatásával készült el, amihez a cég ugyanennyit tett hozzá. Összesen 68 gyerek – 28 bölcsődés és 40 óvodás – elhelyezését biztosították.



Csak kötelező ne legyen!

Rolek Ferenc, a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a Kossuth Rádió műsorában azt mondta, alapvetően állami, önkormányzati fenntartású rendszert kell működtetni, mert szakmailag, a biztosított feltételeket tekintve ez alkalmas igazán az igények kielégítésére, ráadásul így mindenki a lakóhelyéhez közeli bölcsődét tudja igénybe venni.

Emellett érdemes fenntartani más lehetőségeket is, amibe belefér a munkahely által szervezett és fenntartott bölcsőde is. Azzal együtt, hogy nagyon fontos ennek a választhatósága, tehát semmiképpen nem a munkahelyre kötelező jellegű dolog kell hogy legyen – fogalmazta meg.

Rolek Ferenc hangsúlyozta, szerinte bölcsőde létesítése csak a munkahelyek szűk körének reális lehetőség. Akadály lehet a cég viszonylag kis mérete, az ingázók, távolabbról bejáró dolgozók száma, valamint szakmailag sem feltétlenül felkészültek a vállalatok ilyen feladatra – mondta. Rolek Ferenc szerint tehát ezt az ügyet nagyon óvatosan kell kezelni, a munkahelyi bölcsődét mint kiegészítő, választható megoldást el tudja fogadni, de ha másról van szó, akkor nem tartja jó ötletnek.

A gyáriparos szövetség tisztségviselője azt is megemlítette, hogy a tervezett változtatásokról a munkaadói szervezeteket nem kérdezték meg, pedig szívesen kifejtették volna az álláspontjukat.