Jobb a kétnyelvűek agyi teljesítménye

Míg a kétnyelvűségi előnyt sok kutatás alátámasztani látszik (amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy az idegen nyelvet is használó emberek olyan mentális képességek birtokában vannak, amelyek segítik a kognitív folyamatokat, úgymint az emlékezést, a többfelé figyelést és a problémamegoldást), más kutatók szkeptikusak az eddig napvilágot látott bizonyítékokkal kapcsolatban. És bár a kérdés terén máig nincs konszenzus, izgalmas kutatások szinte minden évben felbukkannak.

"Igazi súlyemelők" a kétnyelvű emberek

Egy tavaly novemberben publikált tanulmány szerint például a két nyelvet ismerő emberek agya hatékonyabb lehet az idegen nyelv feldolgozásában és más feladatokban is. Már régóta feltételezik, hogy a „kétnyelvűségi előny” – felfokozott képesség a fontos információ kiszűrésére a haszontalanok közül – abban gyökerezik, miként dolgozzák fel ezek az emberek a nyelvet. A kutatás megerősíti ezt a feltételezést, és azt sugallja, hogy a kétnyelvűek hatékonyabbak a magasabb szintű agyi funkciókat – úgymint az irreleváns információk kiszűrését – érintően.



A Brain and Language folyóiratban közzétett kutatásban agyi felvételekkel tárták fel, hogy az egy nyelvet beszélőknek erősebben kell fókuszálniuk az egyes szavakra. Viorica Marian, a vizsgálat szerzője kifejtette, a kétnyelvű emberek agyukban állandó jelleggel aktiválják mindkét ismert nyelvet, megválasztva, melyiket használják, és melyiket ignorálják. Az egyetlen nyelvet beszélőkhöz képest ezáltal sokkal könnyebben hagyják figyelmen kívül az irreleváns szavakat.

A kutató korábban a szemmozgást szemügyre véve azt találta, hogy amikor a kétnyelvű emberek az egyik ismert nyelven hallottak egy szót, gyakran pillantottak olyan tárgyakra, amelyek neve hasonló hangzott a második, általuk ismert nyelven. Az új vizsgálatban már azt kutatták, az információszűrés miként manifesztálódik magában az agyban - írja a Livescience.

Ehhez funkcionális MRI (fMRI) vizsgálatot végeztek 35 ember agyán, közülük 17-en folyékonyan beszéltek spanyolul és angolul, míg 18-an csak angolul tudtak. A kísérletben az önkénteseknek kimondták egy tárgy nevét, majd szimultán megmutatták képét, valamint egy hasonló hangzásúét, illetve két másik tárgyét. Az alanyoknak azt a tárgyat kellett minél gyorsabban kiválasztaniuk, amelynek neve elhangzott. Bár a kétnyelvűek nem voltak gyorsabbak az egynyelvűeknél, agyi aktivitásuk markáns eltérést mutatott.



Az egy nyelvet beszélők agya sokkal gyakrabban villant fel magasabb szintű funkciókat – mint például versengő szójelentések elnyomása - szabályozó régiókban. Más szavakkal, az egynyelvűek agyának erősebben kellett dolgoznia a feladat elvégzésén.

A kutatók a súlyemeléssel állították párhuzamba ezt a folyamatot: a kétnyelvűeknek több súlyt kell emelniük, mint az egynyelvűeknek, mivel egy beszélgetés során az általuk ismert két nyelven és azok között is versengést érzékelnek. Ezzel együtt viszont erősebbek is, mivel mentálisan egész életükben ily módon „tréningeznek”.

Szellemi frissességet biztosíthat idős korban?

Egy másik tanulmány szerint a több nyelv ismerete elősegítheti, hogy az élet későbbi szakaszaiban tisztább gondolkodást őrizzünk meg, még akkor is, ha a második nyelvet felnőtt fejjel tanultuk meg. A Reuters tudósítása szerint Thomas H. Bak, a vizsgálat vezetője kifejtette, a korábbi kutatások arra derítettek fényt, hogy ha a kétnyelvűeket demencia is sújtotta, az 4-5 évvel később következett be, mint az egynyelvűeknél.

A tanulmány szerint nehéz megállapítani, hogy egy másik nyelv elsajátítása tartja-e hosszabb ideig aktívan az agyat, vagy pedig a tanulók eleve egészségesebb aggyal indulnak neki a feladatnak a nyelvet nem tanulókkal szemben.

Ezért Bak és csapata idősebb kétnyelvű emberekkel dolgozott, és feltárta, hogy a kognitív teszteken sokkal jobban teljesítettek az egynyelvűeknél, még akkor is, ha évtizedekkel korábbi intelligenciatesztjeiken nem értek el jobb eredményeket. Ez Bak szerint arra utal, hogy egy idegen nyelv megtanulása legalább részben előre vetítheti az agy idősebb kori egészségi állapotát.



A csapat meglévő adatkészleteket használt, többek között 853 skót résztvevőét, akik 1947-ben, 11 évesen vettek részt intelligenciateszten, majd 2008-ban és 2010-ben, hetvenes éveikben ismét letesztelték őket. Közülük 262-en tanultak még egy nyelvet – legtöbbjük 18 éves kora előtt -, és csak 90-en használták aktívan még 2008-ban is. A második nyelvet elsajátítók még a korai intelligenciateszt-eredmények figyelembevételével is magasabb pontszámot értek el olvasás, a folyékony kifejezésmód és az általános intelligencia tekintetében idősebb korukban, mint azok, akik sosem sajátítottak el idegen nyelvet.

Az Annals of Neurology folyóiratban tavaly nyáron megjelent tanulmányban ugyanezt a kapcsolatot tárták fel annál a 65 embernél, aki a második nyelvet 18 éves kora után tanulta, sőt a kapcsolat a harmadik, negyedik és ötödik nyelvvel egyetemben erősödőnek tűnt. Bak úgy véli, nincsen semmi mágikus a nyelvtanulásban, hiszen egy ember életében mind a mentális, mind a fizikai aktivitás védelmet nyújt, a nyelvtanulás pedig az agy edzésének igen jó formája.

Jobb a kétnyelvűek agyi teljesítménye

Ezt az utat követte a Kenti Egyetem vizsgálata is, amelyről a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban számoltak be idén februárban. Arról már eddig is tudtak, hogy a gyermekkor hajnalán megkezdett nyelvi tanulmányok növelik az agy teljesítményét. A kenti vizsgálat azt tárta fel, hogy a hatások kiterjednek azokra is, akik tizedik életévüktől ismerkedtek egy új nyelvvel.

Kiderült, hogy azoknál az alanyoknál, akik gyermekkoruk középső szakaszában kezdtek el angolul tanulni, az agy fehérállományának struktúrája kifinomultabbá vált. Ez a magasabb szintű strukturális integritás, ahogy a kutatók nevezik, a nyelvtanulásért és szemantikai feldolgozásért felelős területeket érinti. Az eredmények a korábbiakat tükrözik, amelyek feltárták eme agyi változásokat a második nyelvet igen korai életkorban elsajátítóknál.



A kutatók húsz, Angliában legalább 13 hónapot eltöltő, harminc év körüli ember agyáról készítettek felvételeket. Mindegyikük 10 éves kora környékén kezdte el második nyelvként az angolt tanulni. Az elemzéseket aztán összehasonlították 25 hasonló korú, csak angolul beszélőével.

Christos Pliatsikas, a vizsgálat vezetője szerint a több nyelv mindennapos használata egyfajta intenzív, kognitív stimuláció szerepét tölti be, amely a speciális, nyelvvel összefüggésben álló agyi struktúráknak integritásuk megőrzésével tesz jót, vagyis védelmet nyújt nekik az idősödéssel járó hanyatlással szemben.

Mivel a korábbi kutatások többsége főként olyan emberekre fókuszált, akik már kiskoruktól kettő vagy több nyelvet tanultak, a kutatók hangsúlyozták, több vizsgálatra van szükség annak felderítésére, eme pozitív agyi változások valójában mikor kezdenek el meggyökerezni. Arra is választ keresnek, a kétnyelvűség kiváltotta jótékony agyi változások annak köszönhetőek-e, hogy a már eleve jobb kognitív funkciókkal rendelkezők nagyobb valószínűséggel lesznek kétnyelvűek, vagy pedig az új nyelv tanulása „élesíti” az agyat.

Egy test, két elme?

Egy másik, szintén idén megjelent kutatás arra az érdekes következtetésre jutott, hogy a kétnyelvűség szinte „két elmét” hoz létre egy testben. A Panos Athanasopoulos (Lancaster Egyetem) nyelvészprofesszor vezette kutatásban arra derült fény, hogy a kétnyelvűek valóban úgy gondolkodnak és viselkednek, mint két eltérő ember, attól függően, éppen melyik nyelv kontextusában mozognak. Emellett a két nyelven beszélők jóval rugalmasabban tudnak váltani két teljesen eltérő mentális állapot között, ami előnyt nyújt nekik a csak egy nyelven értőkkel szemben.



Athanasopoulos kifejtette, a vizsgálatban angolul és németül beszélőkről kiderítették, hogy a kétnyelvűek, az éppen használatos nyelvtől függően, két eltérő egyéniségként gondolkodnak és viselkednek. Kísérleteikben például fény derült arra, hogy ha valakitől angolul kérdeztek valamit, majd a kérdést megismételték németül, nagy valószínűséggel két teljesen eltérő választ kaptak.

„A folyékonyan németül és angolul beszélő kétnyelvűek az adott nyelv szókincsi korlátainak megfelelően kategorizálják az eseményeket. Németül hajlamosak az események kezdetére, közepére és végére fókuszálni, míg angolul gyakran kihagyják a végpontokat, és a cselekvésre összpontosítanak” – magyarázza az egyetem sajtóközleményében.

A kísérletek során a kétnyelvűeknek videoklipeken mutattak mindennapi tevékenységeket végző emberekről – például szupermarket elhagyása vagy beszállás az autóba -, majd megkérték őket, hogy írják le a látottakat. Angolul a résztvevők különféle cselekedetekre összpontosítottak, például annyit mondtak, „a nő sétál”. Németül viszont a teljes cselekvésfolyamot írták le, ahogyan a nő elhagyja a szupermarketet és beszáll az autójába.



Athanasopoulos szerint mindez arról árulkodik, hogy a nyelv valóban óriási hatással van arra, milyen részleteket veszünk észre, és hogyan látjuk a környező világot. Kétségtelennek tartja, hogy a nyelv formálja gondolkodásmódunkat.

Azt is felderítették, hogy a kétnyelvűek második nyelve mindig aktív a háttérben, és egyfajta „agyi ösztönzést” nyújt nekik, mivelhogy általa megtanulnak hatékonyabban gondolkodni és váltogatni a két nyelv között.

A Psychological Science folyóiratban megjelent vizsgálatot Angliában és Németországban végezték, német és angol egyetemistákkal. Némelyikük csak anyanyelvén beszélt, míg mások németül és angolul is. A diákcsoportok összehasonlítása kizárta annak lehetőségét, hogy a kultúra, és nem a nyelv befolyásolta világlátásukat.

Az eddigi eredmények szerint a szakemberek egyöntetűen úgy vélik, hogy míg a kétnyelvűség nem tesz feltétlenül okosabbá, az agyat egészségesen és aktívan tartja. Az eddigi kutatások szerint akár egész életre szóló kétnyelvűségről, vagy csak újonnan tanult idegen nyelvről van is szó, rengeteg előnye lehet a mentális egészség szempontjából, ezért soha nem késő megismerkedni egy új nyelvvel.